Ősszel jöhet a koronavírus második hulláma – figyelmeztet a magyarországi WHO-iroda
A járványügyi korlátozások részleges feloldását követően néhány hétig úgy tűnhetett, hogy Európa fellélegezhet . De a veszély nem múlt el teljesen, egy második hullám kialakulására pedig számítani lehet és kell – hangzott el az Egészségügyi Világszervezet (WHO) sajtóreggelijén, amit pénteken tartottak Budapesten. A meghívott sajtómunkások Dr. Ledia Lazerivel, a WHO magyarországi irodavezetőjével beszélgethettek.
Az új koronavírussal kapcsolatban még mindig sok a kérdés, és egyelőre még az sem biztos, hogy az esetszámok mostani növekedése számos országban a járvány második hullámának eljövetelét jelzi-e – mondta el Lazeri. Egyelőre folyik az eszmecsere arról, hogy mikortól beszélhetünk a COVID-19 második hullámáról, amit eredetileg őszre vártak. Lazeri elmondta: ez az ősz azért lesz különösen nehéz, mert az influenza is ekkor fog ismét megjelenni, tehát az egészségügyi rendszereknek két vírussal is meg kell majd küzdeniük.
Nem biztos, hogy mindenkinek jut oltás
Lazeri azt mondja: amíg nincs megbízható kezelés és oltóanyag a koronavírus ellen, életünk nem térhet vissza a rendes kerékvágásba, bár a nyilvánosság egy jó része tényleg úgy értelmezte a korlátozások enyhítését, hogy mostantól minden tevékenységet ugyanúgy lehet majd folytatni, mint a járvány előtt.
Ami a vakcinát illeti, jelenleg körülbelül 150 különféle kutatás zajlik a világon az ellenanyag kifejlesztésére, de ezeknek csak egy nagyon kis része – körülbelül húsz projekt – kecsegtet ígéretes eredménnyel. Az is biztosnak tűnik, hogy nem azonnal fog megszületni az oltóanyag: a borúlátóbb becslések szerint akár öt évet is felölelhet ennek a kifejlesztése. Dr. Ledia Lazeri szerint a hatékony nemzetközi együttműködés, mint például az ebola elleni oltóanyag kifejlesztése során, jelentősen lerövidítheti ezt az időt – akár két évre is.
És az sem biztos, hogy mindenkinek jut majd vakcina: ha csakugyan piacra kerül az oltóanyag, a WHO nem tudja garantálni, hogy a kevésbé tehetős országok is hozzájuthatnak, de a szolidaritás szükségességére felhívhatják a figyelmet.
hiszen ezeknek egy jó része inkább csak a betegség kezelésére, semmint annak megelőzésére alkalmas. Egyelőre azok az országok sem dőlhetnek hátra, amik hazánkhoz és más közép-európai országokhoz hasonlóan fejlett oltáskultúrával rendelkeznek: még nem nyert bizonyítást, hogy a BCG-oltás megléte megelőzheti a betegség kialakulását – mondta Lazeri. Hozzátette: ha ez így lenne, most nem látnánk az esetszámok emelkedését olyan országokban, ahol kötelező ez az oltás.
Lazeri szerint még sokrétűbb nemzetközi együttműködésre lenne szükség a járvány elleni további küzdelem során. Ebből a szempontból nagyon kár, hogy az Egyesült Államok úgy döntött, hogy elhagyja a WHO-t, de más országok már felajánlották támogatásukat a kieső adományok pótlására. Az irodavezető kiemelte Magyarország szerepét az együttműködésben: mint mondta, a hazai hatóságok hatékonyan dolgoztak együtt a WHO-val, és a járvány kezelésében szerzett tapasztalataikat is szívesen megosztották másokkal, például a 65 év felettiek vásárlási sávjával kapcsolatban.
A Magyarországon alkalmazott „kevert” intézkedések – amik egészségügyi és szociális megfontolásokat is tartalmaztak – összességében célt értek, amik alacsony esetszámot és aránylag kevés halálesetet eredményeztek. Lazeri azt mondta: a járványkezelés során még mindig jobb túl szigorú intézkedéseket hozni, mint elkönnyelműsködni a dolgokat, hiszen annak nagyon súlyos következményei is lehetnek.
A magyar intézkedések is jól működtek
A járvány első hullámának legfontosabb tanulságai között is hangsúlyozta az irodavezető a magyarországihoz hasonló, „kevert” intézkedések sikerességét: a tapasztalat szerint ezek a gyakorlatban is jól működnek, és olyan országok is hatékonyan tudták velük kezelni a kialakult helyzetet, amelyeket súlyosabban érintett a COVID-19, mint hazánkat.
Szintén fontos lecke volt az, hogy nem csak az idősek, hanem az egészségügyben dolgozók is különösen veszélyeztetettek, nem is csak abból a szempontból, hogy bizonyos országokban közülük került ki a fertőzöttek akár 20 százaléka is, hanem olyan tekintetben is, hogy a fokozott igénybevételből következő stressz és kiégés is veszélyt jelent az egészségükre. „Tehetünk többet, és többet is kell tennünk a védelmükben” – jelentette ki Dr. Ledia Lazeri.
A szakember szerint a második hullámban minden korábbinál fontosabb szerepe lesz a nyilvánosságnak, ezért mindannyiunknak hajlandóbbnak kellene lennünk az együttműködésre – például a tömegközlekedési eszközöken való maszkviselés tekintetében is. Lazeri elmondta: a WHO nem egészségügyi rendőrség, és az államoknak sem írhat elő kötelező intézkedéseket.
A WHO az eddigiekhez hasonlóan továbbra is nyomon követi a legfrissebb kutatásokat a járvánnyal kapcsolatban, rövidesen pedig egy kutatócsoport is útnak indul Kínába, hogy feltérképezzék a koronavírus-járvány elindulásának körülményeit. Ezek, és a várható második hullám azonosítása nem megy majd egyik napról a másikra – hiszen, mint Lazeri elmondta, napi szinten tízes nagyságrendben jelentenek kialakulóban lévő járványokat a WHO-nak a világ minden tájáról, és a tavalyi év végén a COVID-19 is csak egy volt ezek közül. A második hullám elleni küzdelemben a lakosságnak ugyanolyan fontos szerep jut majd, mint eddig, így az üzenet továbbra is az: mindenkinek meg kell próbálnia együttműködőnek lenni.
Forrás: Mandiner.hu