Lassan elfogynak a románok Erdélyből, míg a magyarok száma növekszik – Erdély közel sincsen veszve!

Pelenkás honfoglalás, avagy a magyar bébibumm Erdélyben

Az elmúlt évek tendenciáit szemlélve, Romániában csökkent a születésszám, de a magyarok lakta megyékben az országos átlaghoz képest jóval több gyermek született. Miközben az összromán lakosság egyre csak fogyatkozik, addig a magyarok teleszülik Erdélyt – derül ki a legfrissebb statisztikai adatokból, amit a Főtér szemlézett. Az Országos Statisztikai Hivatal (INS) összlakosságra vonatkoztatott adatai szerint az év első felében több mint tízezerrel kevesebb gyerek született, mint az előző év első hat hónapjában.

Területet visszafoglalni nem csak fegyverrel lehet… (Kép: Főtér.ro)

A szakértők az adatokat elemezve arra figyelmeztetnek – közli a romániai magyar portál – hogy ilyen ütemben haladva 30 éven belül megfeleződhet a romániai kisdiákok száma; ennek egyik jele, hogy a román társadalom már most kezd látványosan elöregedni és fogyatkozni.

A székelyföldi adatok javítják az erdélyi statisztikát

Az Erdélyre és elsősorban az erdélyi magyarokra vonatkozó statisztikai adatokat elemző Erdélystat közleménye szerint Erdélyben is csökkent 0,7 százalékkal a születések száma az év első felében a tavalyi adatokhoz képest (a halálozások száma is csökkent egy százalékkal), viszont a két magyar többségű székely megyében idén január–május között 4,8 százalékkal nőtt az élveszületések, és 1,7 százalékkal csökkent a halálozások száma.

Hargita és Kovászna megyében így a népességfogyás mértéke figyelemre méltó mértékben, 17,4 százalékkal csökkent – emeli ki a Főtér.

loading...
Jutka, Lóránt, a tízéves Emőke, a kilencéves Enikő, a hétéves Előd, az ötéves Szabolcs és a hároméves Örs: az Izsák-Székely család • Fotó: Veres Nándor, Forrás: Liget.ro

A szintén jelentős arányban magyar lakta régió, a Partium (Bihar, Szatmár, Szilágy megye) is csatlakozott a portál által „pelenkás honfoglalásnak” nevezett folyamathoz: itt 6,5 százalékkal csökkent a népességfogyás, és 47-el több gyerek jött a világra az előző évhez képest, összesen 4363 születést regisztráltak. Összerdélyi szinten azonban ugyancsak népességfogyás figyelhető meg: 2019. január–májusban 25256 gyermek jött világra Erdélyben, ami 439 fővel, 1,7 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbi, 2018. január–májusi születésszámnál.

Míg a románok száma jelentősen fogy Erdélyben, addig a magyarok száma növekszik. Ez a tendencia a magyarok számarányának növekedéséhez vezethet Erdélyben. Ha sikerül ezeket a tendenciákat meglovagolnunk, akkor jelentősen javíthatunk a térség etnikai arányain. Ha sikerülne a magyar kormánynak kiterjesztenie az anyaországi családtámogatásokat, a köldökzsinór program segítségével a határon túli magyarokra, akkor elindulhatunk az Erdély megszerzéséhez vezető úton.

Sokkal kevesebb román lehet a jövőben

Románia össznépessége 10 év alatt, 2031-ig várhatóan 16,7 millióra csökken az erdelystat.ro statisztikai portálon közzétett kutatás szerint. A Népesedési perspektívák Erdélyben 2011-2031 elemzés szerint Románia népessége 17 százalékát veszíti el. Számításaik szerint a magyar anyanyelvűek számaránya egész Romániára vetítve 2021-ről 2031-re stabilan marad 6,5 % feletti. Ismerve a román vágyalapon íródott statisztikákat, és manipuláltnépszámlálásokat, ez az arány mind az országra nézve, mind Erdélyre vonatkozóan – bízva az elmúlt évek kedvező születésszámaiban, illetve a magyar kormány családpolitikájának kiterjesztésében – akár javuló tendenciát is mutathatnak.

A regionális különbségeket vizsgálva az Erdélystat számításai szerint a partiumi magyar tömbben és Székelyföldön is a magyar anyanyelvűek arányának a növekedése a legvalószínűbb forgatókönyv. Marosvásárhely és Kolozsvár vonzáskörzetének a demográfiai kilátásai magyar szempontból nem ennyire kedvezőek, azonban a magyar népesség csökkenése itt is alatta marad az országos átlagnak, tehát arányaiban itt is javul a helyzet. A székelyföldi és partiumi megyék közül Bihar és Maros esetében stagnálás, vagy enyhe fogyás, míg Hargita, Kovászna, Szatmár és Szilágy esetében várható a magyarok arányának a növekedése.

2019-ben Kovászna és Hargita ortodox püspöke, Andrei őszentsége adott hangot annak, hogy komolyan aggasztja a megyékben élő román nép sorsa. Akkor beszédében azt állította, hogy négy évvel korábban, amikor átvette Kovászna és Hargita megye püspökségét, még több mint 81 000 román hívő élt a két megyében. A legutóbbi lélekszámlálás során viszont elszomorító szám lett a végösszeg: csupán 50 030 román hívővel számolhat a püspökség. Vagyis elpárolgott 30 000 ortodox hívő. Ez a románok 37 %-a. Őszentsége szerint a regisztrált fogyás okai a fiatalok lehetőségeinek hiánya, a munkahelyek hiánya, a román szervezetek hiánya az említett közösségekben, a modellek és vezetők hiánya, a csökött oktatási rendszer, illetve a pályázati szakértők hiánya.

Románia társadalma azonban összességében véve látványosan öregszik: az utóbbi 15 évben a 15 év alatti romániai lakosok száma 3,8 millióról 3,05 millióra esett vissza, így a szakemberek szerint sürgősen szükség lenne egy hatékony családtámogató programra, hogy minél hamarabb nőjön a gyerekvállalási kedv. A demográfiai adatokat tovább rontja az intenzív kivándorlás: több millió romániai dolgozik külföldön.

Nem elég, hogy fogynak, még el is mennek… – A román fiatalok egyötöde már tartósan elhagyta Romániát

Jakub Marian ENSZ statisztikákon alapuló térképe (Forrás: https://szamokadatok.hu/)

Jakub Marian ENSZ statisztikákon alapuló térképe szerint legnagyobb arányban a délkelet-európai országok állampolgárai hagyják el hazájukat. Például Bosznia és Hercegovina esetében legmagasabb a külföldön élők otthon maradókhoz képest mért aránya – ez az érték egészen elképesztő, 43,3 százalékos. De Románia is kifejezetten rosszul áll a maga 17,5 %-ával.

Ez azt jelenti, hogy a román lakosság közel 20 %-a tartósan elhagyta hazáját, többnyire Nyugat-Európában élnek és dolgoznak, és közülük nagyon sokan az adott állam állampolgárai szeretnének lenni, és már nem terveznek hazatérni Romániába. Nagy lehetőség ez most nekünk!

Magyarország nemcsak a régióhoz, hanem az európai átlaghoz képest is kifejezetten jó mutatószámmal rendelkezik. A 6,0 százalékos elvándorlási arányunk körülbelül harmada a fent  17,5 százalékos román értéknek.

Ha Erdélyre vetítve nézzük ezt a 17,5 százalékot, akkor azt kapjuk, hogy Erdélyből közel 1,2 millió ember tartózkodik tartósan külföldön, ez többnyire a románokat, és a fiatalokat jelenti. Vagyis többnyire az idősek maradtak otthon, és ez az elöregedő tendencia a magyarok malmára hajtja a vizet.

Magyarországra ezzel ellentétben többen jönnek haza, mint ahányan kivándorolnak

Elérhető a 2019-es adat a KSH „A magyar állampolgárok nemzetközi vándorlása” statisztikájában, amely górcső alá veszi a ki- és visszavándorló magyar állampolgárok mellett a külföldön született magyar állampolgárokat. Ők lehetnek kettős állampolgárok, de akár visszavándorlók külföldön született, magyar állampolgársággal (is) rendelkező gyerekei.

Ha a teljes képet nézzük, akkor már 2018-ban 9.817 volt a magyar állampolgárok nemzetközi vándorlásának mérlege, tehát ennyivel többen jöttek haza, vagy külföldön született magyar állampolgárként költöztek Magyarországra, mint ahányan elhagyták az országot. Ez a szám 2019-re 11.384 főre nőtt.

Örömteli, hogy ha csak a Magyarországon született állampolgárokat nézzük, akkor a 2014-es mélypont után (-20.029) 2019-ben 1.272-őt mutat a mérleg, tehát többen jönnek vissza a korábban kivándorlók közül, mint ahányan elhagyják az országot. 2018-ban 407 fő híján már majdnem egyensúlyba kerültünk. A KSH adatai szerint a pozitív tendencia 2019-ben is folytatódott, a 21 900 kivándorló mellett 23 200-an tértek haza olyanok, akik korábban elmentek, vagyis pár éve pozitív az egyenleg. (Grafikon: https://mandiner.hu/attachment/0375/374771_bevandorlas.png)

Évről-évre csökken a kivándorlók száma, ugyanis a kivándorlók a saját kárukon jönnek rá, hogy Nyugat-Európában sincs kolbászból a kerítés.

Erdély közel sincsen veszve – Nézzük a számokat!

A 2011-es népszámlálás szerint Erdélyben 6,789 millió fő él. (Ami az eltelt 10 év alatt valószínűleg 6,5 millió alá csökkent.). Erdély etnikailag elég vegyes lakosságú terület, a magyarokon kívül élnek itt románok, németek (szászok), cigányok, zsidók, szerbek, ukránok, ruszinok, örmények, horvátok, és bolgárok.

Mint fentebb is írtuk Erdélyből körülbelül 1,2 millió fiatal “hiányzik”, ők többnyire román fiatalok, akik hosszú távon tartózkodnak Nyugat-Európában, és közülük sokan nem is terveznek hazatérni.

Ha az Erdélyben élő nem románokat nézzük, akkor világosan látszik, hogy nincsenek is olyan sokan a románok… (1920., forrás: https://mek.oszk.hu/)
 

Bár Erdélyben 1910-ben 1,654 millió magyar élt, ami akkor a lakosság közel 32 %-a volt. 1941-ben 5,8 millió lakosból 1,735 millió fő volt magyar, ez is 30 % (még mindig közel 1/3-ada a lakosságnak magyar). Ezt követően a valóságot tükröző, okjektív népszámlálással már nem számolhatunk, a román érdek azt kívánta, hogy demoralizálja a magyarokat, és évről-évre torzítsa valamelyest a statisztikákat a magyarok kárára. Ma hivatalosan körülbelül 1,5 millió magyar él Erdélyben. Ez a szám, pláne a vegyes házasságokat is figyelembe véve körülbelül 2-2,5 millió magyar lehet.

Ha a magyarországi népszámlálásokat vesszük alapul az erdélyi magyarság valós számának kalkulálásához, akkor az alábbi számokat látjuk: 1920-ban a csonka Magyarországot nézve a magyukat magyarnak vallók száma 7.155.973 fő (89.6 %), míg 1980-ban ez a szám 10.638.974 fő (99,3 %). Ez azt jelenti, hogy a magyarok száma a csonka honban 60 év alatt 48 %-al nőtt (!).

Észak-Erdély hazatérése, 1940. – erdélyi leányok
Magyarországon az 1930-es években népesedési rátája 2,84% volt, ez a szám 1940-es években 2,48 %, 1950-es években 2,7 %, 1960-ben 2,23 %, 1970-es években 2,09 %, 1980-as években 1,80 %, 1990-ben 1,7 % volt.  A magyarok száma 1920-ban 7.155.973 fő volt. Ez 1930-ra 8 millió fölé emelkedett, 1946-ra újabb 1 millióval nőtt, 9 millió fölé, 1960-ra közel 9,8 millióra emelkedett, 1970-re 10,166 millióra, majd 1980-ra 10,638 millióra emelkedett (és ezek csak a magukat magyarnak vallók száma!).

Ha a megszállás és elnyomás alatti Erdélyt nézzük ugyanezen időszakban akkor is feltételeznünk kell, hogy nőtt a magyarság száma, ha nem is olyan mértékben, mint a csonka hazában. Az igazság még e tekintetben várat magára.

Erdélyben él még 800 ezer-1 millió cigány, akik javarészt beszélnek magyarul. Illetve körülbelül 150-200 ezer német, valamint az összes többi etnikum száma körülbelül 150 ezer.

Ha ma a teljes erdélyi terület hazatérne a jelenlegi csonka országhoz, akkor a románok aránya 15-18 % lenne. Itt meg kell jegyezzük, hogy ez 1920-ban a Nagy-Magyarországra vetítve 16 % volt! Tovább rontja a románok helyzetét, hogy egy esetleges impériumváltással feltehetően sok román a Regátba térne haza, a Nyugat-Európában dolgozó fiatalok pedig valószínűsíthetően nem térnének haza. Ha ehhez hozzávesszük azt, hogy az öregek még 20-40 évig élnek, az ő haláluk után egy újabb drasztikus etnikai fordulat várható.

A fentiekhez vegyük hozzá azt, hogy az erdélyi románoknak, egyes vélekedések szerint a 10 %-a, más vélemények szerint a 30-50 %-a beszél magyarul, valamint az erdélyi cigányok többsége is tud magyarul.

Nagy lehetőségek ezek a magyarok számára!

Egy esetleges, csak Erdélyre kiterjedő revíziókor a románok egy része hazaköltözne a Regátba (főleg a Ceaușescu-féle kommunista rendszer alatt betelepített románok), sokan magyarnak vallanák magukat, főleg a vegyes házasságok mindkét tagja és gyermekeik, valamint az erdélyi cigányság. Mivel sokan tartósan külföldön tartózkodnak, így valószínűleg egy esetleges impériumváltáskor ők már nem térnének haza, ez akár 1-1,2 millió erdélyi románt is érinthet. Ami azt jelenti, hogy a románok össztársadalmi aránya 10 % körülire is csökkenhet, az elhalálozások és elmagyarosodásokat követően pedig 1-2 generációt követően akár 5% körülire mérséklődhet.

Az újabb reviziós lehetőségeket még nem is vettük figyelembe! A többségében magyaroklakta dél-felvidéki, kárpátaljai és délvidéki hazatérések esetén a románok összlakossághoz viszonyított aránya csak tovább csökkenne!
Ha most okosan, és tudatosan csináljuk, akkor Erdély még lehet újra magyar föld!
Budapest, 2021.03.08., Magyarok az Igazságért – MI

loading...