Magyarország a Vajdaságért cserébe a Boszniai Szerb Köztársasággal kárpótolná Szerbiát?
A daytoni szerződés alapján a két entitásnak külön kormánya, parlamentje és alkotmánya is van, és képviseltetik magukat a két országrészt összekötő, szövetségi szintű hatalmi intézményekben. A megállapodás a három államalkotó népcsoportnak, a szerbnek, a horvátnak és a bosnyáknak ugyanolyan jogokat adott. Az állam azonban közel sem fenntartható, lényegében a lakosság 43,3 %-a tartósan külföldön tartózkodik (ez főként a fiatalokat érinti), valamint az elvándorlás is folyamatos, az ország lakossága 1990-hez képest az ország lakosságának negyedével – közel 1 millió fővel – csökkent.
A külső nyomásra létrejött Bosznia-Hercegovina alapproblémája, hogy a Boszniai Szerb Köztársaságban élő szerbek nem szeretnének Bosznia-Hercegovinában élni, a többségük Szerbiához szeretne csatlakozni, azonban a daytoni szerződés kimondja, hogy Bosznia-Hercegovinában egyetlen döntést sem lehet meghozni addig, amíg a három államalkotó nemzet között nincsen egyetértés, ez pedig blokkolja a szerbek Szerbiához való csatlakozását.
Ha nem történik semmi változás, az ország akkor is szép lassan kiürül, és önmagától is szétesik…
A magyar miniszterelnök már 2018-ban elég sokat foglalkozott Bosznia-Hercegovinával…
Orbán Viktor magyar miniszterelnök dolgozószobájában viszonylag gyakran van kint a falon Bosznia-Hercegovina etnikai térképe – adta hírül 2018-ban a bosnyák Oslobođenje napilapra hivatkozva az Azonnali.hu. De vajon miért nézegeti a magyar miniszterelnök ilyen sokat Bosznia térképét? – teszi fel a kérdést a lap.
A válaszra lehet 3 évet kellett várni… ugyanis a napokban ismét előkerült Orbán Viktor neve Bosznia-Hercegovina kapcsán. A volt jugoszláv államok sajtója tele van a hírrel miszerint a magyar miniszterelnök és a szerb köztársasági elnök átrajzolnák a Balkán térképét. A kiszivárgott információk szerint Bosznia-Hercegovina is felosztásra kerülhet. És hogy Magyarországnak miért lehet érdeke ebben részt venni? Leginkább a Vajdaság miatt…
Bízzunk benne, ha sor kerül a Balkán térképének átrajzolására, akkor Magyarország is benyújtja igényét az elrabolt délvidéki területeire, és legalább a magyarlakta területeket visszakéri!
Budapest, 2021.04.19., Magyarok az Igazságért – MI