Jobboldali Médiahírek

Hírexpress, hírblog – Hírek itthonról és a nagyvilágból Önnek!

GazdaságHírekItton

Harci helikoptert fejleszt Magyarország

Hirdetés

Hamarosan egy összeurópai katonai helikopterfejlesztési projektbe kapcsolódik be Magyarország, melynek célja egy teljesen újfajta forgószárnyas-család létrehozása. A helikopterfamília számos következő generációs innovációt tartalmazhat, mint az önvezetés, a drónirányítási képesség, illetve a lézeres védelmi technológia, illetve az új gépek összességében sokkal gyorsabbak és mozgékonyabbak lehetnek, mint bármilyen jelenleg szolgálatban lévő helikopter-típus. A program részeképpen várhatóan elkészül majd egy újfajta harci helikopter is, vagy egy olyan többcélú közepes helikopter, amely ennek megfeleltethető képességekkel rendelkezik. Megnéztük, mire számíthatunk az új generációs helikopter-fejlesztési projekttől, melyhez Magyarország is csatlakozik.

Belépünk a helikopterfejlesztés elit klubjába

Szűk két hete jelentette be Maróth Gáspár védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos, hogy Magyarország hamarosan belép egy összeurópai helikopterfejlesztési projektbe, melynek célja, hogy 2040-re egy teljesen új forgószárnyas-családot hozzanak létre az Unió országai.

Hirdetés

Maróth Gáspár a gyulai Airbus Helicopters Hungary alkatrészgyártó üzem bokrétaünnepségén úgy fogalmazott, hogy hazánk

meghívást kapott az európai országok elit klubjába, amelynek nem kisebb a célja, minthogy 2040-re új európai katonai helikoptercsaládot fejlesszenek ki.

Később egy interjúban azt is megemlítette, hogy a projekt célja többek közt egy harci helikopter fejlesztése is, melynek első prototípusa akár már 2035-ben elkészülhet.

Hirdetés

Mivel a projekt még viszonylag kezdetleges, a kormánybiztos nem tért ki a fejlesztés célkitűzéseinek részleteire. Úgy tudjuk, Magyarország hamarosan egy, az Európai Védelmi Alap (EDF) által finanszírozott helikopter-fejlesztési projekthez csatlakozik majd, melynek célja újfajta forgószárnyas-technológiák kutatása és fejlesztése. A projektet az Európai Unió 22 millió euróval finanszírozza, az Airbuson kívül más nagy európai cégek is részt vesznek benne.

Az EDF egyébként számos összeurópai fejlesztési projektet támogat: tervben van következő generációs katonai drónok, kibervédelmi képességek és szárazföldi fegyverrendszerek fejlesztése is.  

Mit tudhat egy következő generációs katonai helikopter?

Hirdetés

A helikopter-fejlesztési projekt még igencsak gyerekcipőben jár; jelenleg a definíciós szakasz zajlik, mely során a fejlesztés elsődleges célkitűzéseit, az eszközök szükséges küldetési paramétereit fogalmazzák meg a résztvevők. Ilyen stádiumban nehéz konkrétumokat írni egy fejlesztés alatt álló eszközről, annyit viszont már most is látni lehet, hogy milyen csapásvonalak mentén zajlik majd a fejlesztés, illetve hogy esetlegesen milyen technológiák képezhetik a fegyverrendszer részét.

Ahhoz, hogy ezt meg tudjuk vizsgálni, érdemes kiindulni az Egyesült Államokban folyó Future Vertical Lift (FVL) projektből, melynek célja egy teljesen újfajta, következő generációs katonai helikoptercsalád kifejlesztése. Az amerikai helikopter-családdal közvetlenül is konkurálhat majd piacért az EDF által támogatott fejlesztés, így jó esély van rá, hogy lesznek átfedések a két program közt.

Az FVL-program jóval előrehaladottabb állapotban van, mint az európai projekt: több nagycég is készített már röpképes prototípusokat.

Hirdetés

az amerikai fvl-program alapvető célkitűzése az, hogy egy olyan következő generációs helikopter-család jöjjön létre, melyben többféle, hasonló forgószárnyas-típus eltérő célokat hivatott kiszolgálni, viszont osztoznak egyes műszaki elemekben, mint a hajtómű, az elektronika vagy a védelmi rendszerek.

A jelenlegi tervek szerint ötféle helikopter jönne létre:

  • Egy könnyű helikopter, amely elsősorban felderítő célokat látna el,
  • egy könnyű-közepes többcélú helikopter,
  • egy közepes helikopter, melynek szállító és harci változata is lenne – ezek a közismert UH-60 Black Hawk közepes helikoptereket és az AH-64 Aparche harci helikoptereket egyaránt váltanák,
  • egy nehéz szállítóhelikopter, amely a CH-47 Chinook utódja lenne,
  • egy „ultranagy” méretű szállítóhelikopter, amely leváltaná a közepes merevszárnyú szállító-repülőgépeket, mint a C-130-as.

A létrejövő helikopter-családdal lényegében leváltanák a teljes amerikai katonai helikopter-állományt egy egységes és átjárható típussal.

Hirdetés

Az amerikai döntéshozók viszonylag rugalmasan kezelik a program felé állított követelményeket, annyi viszont nagyjából látszik, hogy az új helikopterek célja, hogy

  • gyorsak és könnyen kezelhetők legyenek – az elvárt végsebesség az FVL-programban 230 csomó, ami közel másfélszerese egy AH-64 Apache harci helikopter sebességének,
  • képesek kell, hogy legyenek kezelő pilóta nélküli, teljesen önálló működésre,
  • a jelenlegi helikoptereknél lényegesen nagyobb hatótávolságot és védettséget kell nyújtaniuk újfajta technológiák segítségével.

Jelenleg a programban két versenyző vesz részt:

  • a Bell a V-280 Valor függőleges fel- és leszállásra képes légi járművel (VTOL),
bell v280
A Bell V-280 Valor röpképes prototípusa bemutatón. Fotó: Dan Azar / Wikimedia Commons
  • és a Sikorsky, illetve Boeing együttműködéséből megszületett SB-1 Defiant koaxiális rotorkialakítású helikopter.
Sikorsky–Boeing_SB-1_Defiant_(cropped)
SB-1 Defiant demonstrátor. Fotó: US Army via Wikimedia Commons

Az, hogy mikor lesz kézzelfogható eredménye az FVL-programnak, egyelőre még kérdéses: a résztvevő vállalatok típusváltozattól függően 2040-es, 2060-as rendszeresítéssel számolnak.

Lesz új magyar harci helikopter?

A nagy, európai helikopterfejlesztési projektben való részvétel azt is jelentheti, hogy Magyarországon rendszeresítésre kerül majd a program eredményeképpen létrejövő helikoptercsalád; számunkra különösen a harci helikopterek lehetnek érdekesek, hiszen a szovjet Mi-24-esek kivezetésével a Honvédség nem fog többé ilyen eszközzel rendelkezni.

A manapság rendszeresítésre kerülő H145M könnyű többcélú helikoptereket várhatóan felszerelik majd Spike páncéltörő rakétákkal és különféle géppuska/gépágyú-konténerekkel, így azok a harci helikopterek feladatainak jelentős részét be tudják tölteni, viszont nem biztos, hogy ezt olyan páncélvédettség mellett teljesítik majd, mint egy valódi harci helikopter. Bár átmenetileg kétség kívül életképes megoldás a H145M helikopterek felszerelése támadó célokra, előbb-utóbb a típus avulása és az új technológiák megjelenése miatt elkerülhetetlen lesz a könnyű helikoptereken túlmenő gondolkodás.

Különösen fontos, hogy egy következő generációs helikoptercsalád olyan offenzív és defenzív képességekkel rendelkezik majd, melyekkel a mostani gépek még nem rendelkeznek, viszont alapvető kellékei lehetnek a jövő hadviselésének.

Ilyen képességek lehetnek:

  • Lézeres offenzív és defenzív rendszerek,
  • felderítő- és támadó drónok irányítására alkalmas számítógépes központok,
  • következő generációs taktikai és kommunikációs rendszerek, illetve érzékelőberendezések,
  • új generációs aktív védelmi rendszerek, melyek becsapódás előtt semlegesítik az ellenséges lövedéket, jelentősen növelve a helikopter túlélőképességét,
  • jelentősen nagyobb sebesség és hatótávolság elérésére képes hajtóművek.

Szintén fontos, hogy az új generációs helikopterekben megjelenő egyes technológiák felszerelésre kerülhetnek régebbi helikoptertípusokra is, így simán lehet, hogy a jelenleg rendszeresítés alatt álló, de 2030-40-re már régebbi generációsnak számító helikopterek túlélőképessége is javul majd az új technológiáknak köszönhetően.

Így tehát nem lenne meglepő, ha Magyarország kivárná, hogy befejeződjön az EDF támogatásával történő helikopter-fejlesztés és ezután rendszeresítene csak újra harci helikoptereket.

A megfelelő kínálati portfólió hiánya miatt jelenleg nem tűnik úgy, hogy bármilyen más harci helikopter beszerzése reálisan szóba jöhet a közeljövőben. Valószínűleg felmerült az Eurocopter Tiger, mint lehetséges akvizíciós cél, viszont az idestova 30 éves helikopter-típus újabb 20-30 éves távlaton való rendszeresítése nem lenne prudens lépés a technológia gyors fejlődése miatt. Maróth Gáspár szavaiból viszont az vehető ki, hogy elképzelhető, hogy a Tiger adja majd az alapját az új generációs harci helikopter-fejlesztésnek, de ez a helikoptertípus nem kerül majd rendszeresítésre Magyarországon.

eurocopter tiger
Ausztrál Tiger Nagy-Britanniában. Fotó: Alex Layzell / Wikimedia Commons

Ha viszont az amerikai FVL-programból indulunk ki, az új európai harci helikopter elrendezését és általános képességeit tekintve inkább hasonlít majd egy Mi-24-esere, vagy egy UH-60-asra; egy olyan közepes, adott esetben többcélú, jelentős offenzív képességekkel felszerelhető, lövészek szállítására is alkalmas gépre, mintsem egy streamline-olt harci helikopterre, mint a Tiger vagy az AH-64 Apache.

Mindenesetre, az egészen biztos, hogy a technológia fejlődése miatt át kell gondolnunk azt, hogy mit is jelent maga a „harci helikopter” kifejezés, hiszen

egy ilyen eszköz a jövőben valószínűleg inkább egyfajta magas védettségű drón-irányítóközpont, műveleti- és koordinációs központot jelent majd, nem csupán egy szárazföldi célpontok megsemmisítésére specializálódott forgószárnyast.

Persze semmi nem garantálja még csak azt sem, hogy a fejlesztésnek lesz eredménye, hiszen a szintén Európán átívelő vadászgép-fejlesztési projekt, a Future Combat Air System (FCAS) kapcsán már most felmerültek jelentős nézeteltérések a programban résztvevő cégek közt, pedig még hosszú évek kérdése, hogy egyáltalán demonstrátor-példány készüljön.

Az viszont borítékolható, hogy az európai helikopter-fejlesztésben való részvétel egyrészt értékes tapasztalat lesz a magyar mérnökök, fejlesztők és döntéshozók számára, másrészt pedig építi Magyarország presztízsét is, mint komolyan vehető, nemzetközi hadiipari szereplő.

Forrás: Portfolio.hu

Hirdetés