Hol a legjobb élni Magyarországon? Megvan az eredmény
Az Otthon Centrum a nemzetközi szakmai trendekhez igazodva immár negyedszerre készítette el saját élhetőségi rangsorát. Hol a legjobb élni Magyarországon?
Az elemzés összeállítása során a szakemberek a 25 ezer főnél népesebb városokat, azok életminőség szempontjából lényeges mutatóit vizsgálták. A rangsort a Várnegyed és a belváros vezeti, míg vidéken Veszprémben és Egerben a legjobb élni.
Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője kiemelte, hogy a korábbiakhoz hasonlóan idén is kedvezőbb értékek jellemzik a főváros belső kerületeit, míg kedvezőtlenebbek a kisebb vidéki városokat és egyes külső pesti kerületeket. Az agglomeráció és a megyeszékhelyek a középmezőnyben helyezkednek el. A foglalkoztatottság, az egészségügyi ellátás, valamint az oktatás mutatói a város méretének növekedésével arányosan javulnak, míg a kisebb települések és a főváros belvárosi kerületei a munkába járás időtartamában végeztek az élen.
Állandósult a helyzet a fővárosban
A felmérés fővárosi eredményeiről szólva az elemzési vezető elmondta, hogy a tavalyihoz képest nincs lényegi elmozdulás, az első hat helyen továbbra is a fővárosi kerületek szerepelnek. Az élhetőségi lista élén az I. és az V. kerület áll 84 és 82 százalékos értékkel. A két kerület a legtöbb mutatóban kiemelkedő, egyedül az odavándorlók népességre vetített számában mondható átlagosnak.
Az élmezőnyben a pesti belváros további kerületei következnek (VI., VII., IX., XIII.), valamint a budai kerületek közül a kettő (II. és a XII.) a maguk 61-70 százalékos eredményével. A budai és pesti kerületek mutatói eltérnek egymástól, mivel a II. és a XII. kerület értékei a felsőfokú végzettségűek és a foglalkoztatottak arányát tekintve kiemelkedő, míg a belvárosi kerületek (az I. és V. kerület kivételével) elsősorban a vándorlási mutató és a munkába járás időtartama alapján került az élmezőnybe – tette hozzá Soóki – Tóth Gábor.
A budapesti rangsor végén néhány külső pesti kerület áll 36-46 százalékos eredménnyel. Főként azért, mert innen (a XV., XVI., XVII., XVIII., XX., XXI., és XXIII., kerületekből) sok időbe telik a munkába járás, miközben a vizsgált szolgáltatások egy részét nem helyben veszi igénybe a lakósság.
A vidéki települések tekintetében Veszprém és Eger értékei a legjobbak (67-61 százalék), ennek elsődleges oka, hogy az itt élők jutnak be leghamarabb a munkahelyükre (a teljes mintához képest 96-99 százalékos eredményt értek el ebben).
A régióközpontok nagyon hasonlóan szerepeltek: Székesfehérvár és Pécs értékétől (55 százalék) alig maradt el Győr és Szeged (54 százalék), illetve Debrecen (53 százalék). Egyedül Miskolc mutatója volt kicsit gyengébb (49 százalék). A megyei jogú városok többsége 46-55 százalékos eredményt ért el, amivel a középmezőnyben helyezkednek el. Tavalyi felméréshez hasonlóan a megyei jogú városok között idén is Hódmezővásárhely és Érd szerepelt a leggyengébben (46 százalék).
A kutatás kitért az agglomeráció településeire is, ahol Budaörs és Szentendre értékei a legjobbak (57-55 százalék), ami a középmezőny elejére sorolta a két várost. A két település az idevándorlók számában emelkedett ki a többi város és kerület közül, igazolva a korábbi adatokat, miszerint az elmúlt években a legnagyobb vándorlási nyereséget Pest megye fővároshoz közeli települései érték el.
Látszik az árakon, hogy hol jó élni
Az emberek a magasabb életminőséget kínáló környezetért hajlandók többet fizetni, ennek következtében az ingatlanárak a jobb körülményeket biztosító városokban magasabbak, és ezekben a városokban a vándorlási mérleg is pozitív – elemezte a felmérés adatait Soóki-Tóth Gábor, aki elmondta: amennyiben az Otthon Centrum életminőség mutatóinál kialakult rangsort összevetjük a KSH által publikált használt társasházi téglalakások fajlagos árának átlagértékeivel, akkor két majdnem megegyező rangsort kapunk. Ez arról árulkodik, hogy az ingatlanárakra komoly hatással vannak az életminőségi mutatók.
A főváros belső, és budai kerületeinek a lakásárai a legmagasabbak. Az I., II., az V., és a XII. kerületek nem csak a kiválasztott életminőség-mutatók szempontjából kiválóak, hanem ezzel összefüggésben a legdrágább kerületek is.
Akad néhány város és kerület, ahol az árak alul vagy felül reprezentálják a város életminőség rangsorban elért pozícióját. A főváros kerületeinek pozícióját az ingatlanárak jellemzően erősítik, míg a vidéki városokét gyengítik. Mindez azzal magyarázható, hogy az emberek költözés során olyan szempontokat is figyelembe vesznek, melyek nem, vagy csak nehezen mérhetők: ilyen szempont lehet az épített és természetes lakókörnyezet minősége, de a társadalmi közeg minőségi is ide sorolható.
Az ingatlanárak pozitív hatására jó példa a III. kerület, amely peremkerület lévén, az itt élő népesség a szolgáltatások egy részét más kerületekben veszi igénybe, de az ingatlanárak arról árulkodnak, hogy az ideköltözőket az elérhető szolgáltatásokon kívül más szempontok is vezérlik, mint a jó közlekedési kapcsolatok.
Az ingatlanárak legjobban a megyei jogú városok pozícióján rontanak. A legtöbbet összesen 6 szálékpontot Szekszárd és Salgótarján értékén. Mindez azt jelenti, hogy az árak nem tükrözik a rendelkezésre álló szolgáltatásokat, azok alul értékelődnek. Ebben olyan szempontok játszhatnak szerepet, mint a szórakozási lehetőségek szűkössége.
Forrás: Piacesprofit.hu
Follow @jobboldalihirek