Felmondás, kilépések, haveroknak fizetett bónuszok – megint kitört a háború a Jobbikban

Follow @jobboldalihirek Hirdetés

Bár egy ideig úgy nézett ki, nagy lehet az egység a Jobbikon belül, hamar kiderült, ez közel sem így van. A lejtmenetben lévő pártot ismét súlyos belharcok sújtják, amik a január 25-ei tisztújító kongresszus miatt törtek felszínre. A közelgő tisztújításon ugyanis nem kevesebbről döntenek a küldöttek, minthogy ki vezeti harcba a szervezetet a 2022-es országgyűlési választáson. Az új elnök és elnökség megválasztásával pedig az is eldől, milyen stratégiát választ a Jobbik az elkövetkező időszakra: a baloldalba való teljes beolvadást, vagy az önálló politizálás – legalább látszólagos – fenntartását.

A történet előzménye röviden:

• Tavaly májusban a Jobbik történetének egyik legrosszabb szereplését produkálta, az alig több, mint 6 százalékos eredménynek köszönhetően lemondott a párt vezetése. Sneider Tamásék úgy határoztak, hogy az októberi önkormányzati választást követően idő előtti, tisztújító kongresszust hívnak össze.
• Az elnöki székre legfőbb esélyesnek Jakab Péter frakcióvezető mutatkozott, aki elnökjelölti szándéknyilatkozatában kemény feltételeket támasztott. Többek között azt kérte a párt tagságától, hogy – a szervezet Alapszabályában előírt két év helyett – két és fél évig, a parlamenti választásig szavazzanak neki bizalmat. Emellett azt is kikötötte, hogy csak az általa megnevezett alelnökjelöltekkel hajlandó együtt dolgozni.
• Hogy korántsem egységes a Jobbik, annak az volt az első jele, hogy Varga-Damm Andrea, a párt parlamenti képviselője váratlanul jelentkezett a Jobbik vezetésére. A politikus megválasztása esetére „nemzeti politizálást” ígért, szemben Jakabbal, aki ideológiamentességet hirdetett.
• Nem sokkal ezután következett a hidegzuhany: a párt egyik legfontosabb szerve, az Országos Választmány egy puccsszerű döntéssel kifarolt Jakab mögül, nem támogatta az elnökségre pályázó politikus feltételeit. Ennek következtében Jakab visszalépett az elnökjelöltségtől, ezzel a tisztújítás időpontja eltolódott.
• Varga-Damm egy lapinterjúban elárulta, hogy csupán 22-21 arányban szavazták le Jakab feltételeit, a szűk többség pedig egyértelműen arra utal, ismét végletesen megosztott a szervezet.
• Jelzésértékű, hogy a párt belügyeitől látszólag távolságot tartó Vona Gábor a történtek után keményen támadta Gyurcsány Ferencet. Mint ismert, a DK elnöke a totális összeborulás mellett érvelt januári internetes bejegyzésében, a Jobbik korábbi elnöke a stratégiát erkölcstelennek, rossznak és veszélyesnek nevezte. Senkinek ne legyen kétsége: Vona ezzel nemcsak a nyilvánosságnak, hanem befele is üzent.

Az eddigiekből egyértelműen látszik: a megosztottság és az ebből következő belharcok alapvetően a 2022-es parlamenti választási stratégia, így az ellenzéki pártokkal való együttműködés formája miatt alakult ki. Azt eddig is tudni lehetett, hogy Jakab a feltételek nélküli összeborulást támogatja, a kérdés csak az volt, kik állnak vele szemben.

Jakab nekitámadt Szávay körének

Miután antiszemita megnyilvánulása miatt kibukott a parlamentből, Szávay István nem tűnt el a Jobbik környékéről: rövid időn belül a párthoz ezer szállal köthető Magyar Szív – Magyar Szó Alapítvány elnöki székében találta magát, később pedig a szervezet budapesti főtárgyalója lett. Annak ellenére, hogy országos botrány lett ügyéből, a jobbikos politikusnak nem kellett távoznia a szervezetből, sőt, a háttérben meg tudott erősödni. Információnk szerint ennek a folyamatnak az lett a vége, hogy

mára Szávay lett Jakab legerősebb párton belüli ellenfele, aki köré egyre több csalódott politikus csoportosul.

Hogy nincs minden rendben a két politikus és csapata között, azt jól mutatja Szávay egy-két, közelmúltbeli megnyilvánulása. A Magyar Nemzet novemberben arról írt, hogy Szabó Gábor korábbi pártigazgató és Szávay István kulcsszerepet vállalt Jakab elnökjelöltségének megakadályozásában. Nemcsak ez volt az egyetlen árulkodó momentum: sajtóértesülések szerint, miután az Országos Választmány szembeszállt a miskolci politikussal, Szávay „széles mosollyal gratulált” Bana Tibornak, a párt parlamenti képviselőjének, jelenlegi alelnökének. A politikus utóbbi értesülést közösségi oldalán tagadta, és helyreigazítást kért az információt közlő 24-től.

Hiába azonban a tagadás, az élet nem őt igazolta: a Jakab-ellenes akció hírbe hozott főszereplői látványosan hátrébb léptek az elmúlt napokban, azt mutatva, valóban léteznek ezek a konfliktusok. Szabó váratlanul lemondott az egyik legbefolyásosabb párton belüli pozícióról, a pártigazgatói posztról, míg Bana közösségi oldalán jelentette be, mégsem indul az alelnöki tisztségért. Értesülésünk szerint a párt Vas megyei politikusa nem magától döntött így: a párt Országos Választmányának múlt szombati ülésén Jakab leszögezte, megvétózza, ha elindul a tisztújításon.

Mindezekből arra lehet következtetni, hogy Jakab nem hagyta szó nélkül a párton belül látványosan megerősödött Szávay és körének előretörését. Ide sorolható Bencsik János parlamenti képviselő és budapesti elnök, valamint Stummer János országgyűlési képviselő. Őket összeköti, hogy még egyetemista korukban, a Hallgatói Önkormányzatban (HÖK) ismerkedtek meg, és innen váltottak a pártpolitikába. A Jobbikon belül közismert tény Szávay és Bencsik barátsága, többek között egymást váltották a Magyar Szív – Magyar Szó Alapítvány élén. Az is megfigyelhető, hogy az elmúlt napokban mindhárman megfogalmaztak a pártközpont teljes összefogást hirdető programjától eltérő üzenetet: Bencsik és Szávay is tiltakozott a Demokratikus Koalíció Wass Albert elleni provokációja kapcsán, Stummer pedig egy kritikus jegyzetet tett közzé a Jobbik jövőjével kapcsolatban.

Azt, hogy a Jobbik budapesti vonala megmozdult, jól mutatja, hogy Bencsik az alapításkor megfogalmazott értékeit felvállaló, karakteres, nemzeti néppárt ígéretével fellépve jelentkezett alelnöknek – úgy, hogy nem szerepel Jakab névsorában. Több mint árulkodó a párton belüli állapotokra nézve, hogy megválasztása esetére „őszinteséget, bajtársiasságot és számonkérhetőséget ajánlott”.

Hiába azonban Szávayék lelkesedése, nem állnak jól. Nagyon nem.

Kilépés, felmondás, bónuszok: megindult a kiszorítósdi

Úgy tudjuk, nemcsak a párt vezérkarában, hanem az alacsonyabb szinteken is megy a harc, Jakabék „büntetik” a Szávayhoz közel álló személyeket. Értesüléseink szerint annak ellenére, hogy a Jobbik az ÁSZ-büntetés miatt folyamatosan rossz anyagi helyzetre hivatkozik, a frakció több százezer forintos bónuszokat osztott ki a Jakabot támogató munkatársak között (mint ismert, a miskolci politikus vezeti a képviselőcsoportot). Azok, akik sem Szávay, sem Jakab oldalán nem állnak, nem kaptak jutalmat. Információnk szerint többek között emiatt lett elege Baloghné Dr. Seres Krisztinának, a Kodifikációs Osztály volt vezetőjének, a párt egyik jogászának, aki tizenöt évnyi frakciószolgálatot követően karácsony előtt felmondott, Jászberényben folytatva pályafutását. Döntése olyan szempontból érthető, hogy egyes pletykák szerint Jakab személyi asszisztense komoly pénzeket vihet haza. A Jobbik sajtóosztályánál rákérdeztünk Baloghné Dr. Seres felmondására, azonban a válasz meglehetősen maszatolósra sikerült. „Baloghné Dr. Seres Krisztina közszolgálati jogviszonya közös megegyezéssel került megszüntetésre” – írta a szervezet kommunikációs részlege megkeresésünkre.

A borsodi képviselő és csapatának térnyerése miatt nemcsak a frakcióban alakult ki zűrzavar:

• lemondott pozíciójáról Rába Kálmán Vas megyei elnök,
• kilépett a szervezetből Sinka Imre békésszentandrási polgármester (a volt megyei képviselő most a lista utolsó helyére került), valamint a
• a távozását fontolgatja Gyimesi Gábor volt pécsi képviselő is.

A Jobbik sajtóosztálya érdeklődésünkre elismerte, hogy Rába lemondott megyei posztjáról, és Sinka  távozott a szervezetből.

Miközben régi jobbikosok távoztak, addig másokat felemelt a párt: a még Vona Gábor által a Jobbikba emelt Radnai László nagyot nyert, értesülésünk szerint a képviselőcsoporthoz tartozó Stratégiai Tanácsadó Testületet vezeti. Árulkodó, hogy kérdésünkre a munkavállalók személyes adatainak védelmére hivatkozva zárkózott el a válaszadástól a Jobbik, nem tagadva, hogy Radnai valóban fontos pozíciót kapott a párt képviselőcsoportjában

Mint ismert, Radnainak fontos szerepe volt a Jobbik balratolásában, ami nem csoda, hiszen a rendszerváltás előtt komoly karriert futott be a kommunista titkosszolgálat egyik közismert fedőszervezetében, a Chemolimpex nevű külkereskedelmi cégben.

Forrás: Origo

Follow @jobboldalihirek Hirdetés