Átrajzolhatja a globális geopolitikát is a koronavírus
Még csak a világjárvány elején vagyunk, ezrek haltak meg, az amerikai reagálás feldühítette az európaiakat, és Kína még kevésbé átláthatóan viselkedik, mint rendesen: az új koronavírus megkezdte a globális geopolitika átrajzolását – írja szakértőkre hivatkozva az AFP francia hírügynökség.
„Tudjuk, hogy az eddig már több mint 143 ezer embert világszerte megfertőző világjárvány elmúltával egyes kormányok meginganak, az állampolgárok a szemükre vetik, hogy nem tudtak megfelelően reagálni a válságra. Egyes gazdaságokban zavarok állnak be, mások összeomlanak” – jósolta Jon Alterman, a washingtoni Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja (CSIS) nevű washingtoni agytröszt elemzője.
Donald Trump amerikai elnök, aki eleinte alábecsülte a Covid-19 kockázatait, szerdán vadul improvizált, amikor „a külföldi vírus” elleni harc jegyében ideiglenesen betiltotta az Európából érkezők többségének beutazását.
A döntés felháborodást váltott ki az európai vezetőkből, akik felpanaszolták, hogy nem konzultáltak velük, amit az amerikai elnök is elismert.
Kelly Magsamen, az Amerikai Haladásért Központ (CAP) nevű agytröszt alelnöke szerint emiatt megkérdőjelezhető a második világháború óta Washingtonnak tulajdonított „szabad világ vezetője” szerep.
„Úgy gondolom, sok partnere és szövetségese teszi fel magának a kérdést, vajon számíthat-e az Egyesült Államokra a világválságra adott válasz irányításában” – magyarázta a kutató.
A Covid-19 járvány először Vuhan kínai nagyvárosban jelent meg a tavalyi év végén – nagy valószínűséggel egy piacon, ahol egzotikus állatok húsát is árulták -, és Peking először megpróbálta eltussolni az eseményt, egyebek mellett bebörtönözve a vészharangot először megkongató orvost.
A múlt héten azonban a kínai kormány már igyekezett megnyugtatónak mutatkozni, különösen amikor Hszi Csin-ping elnök Vuhanba látogatva kifejtette, hogy országának sikerült megfékeznie a járvány terjedését.
Kína orvosi felszereléseket is küldött Olaszországba, a második leginkább sújtott országba, valamint Spanyolországba, hogy megpróbálja tanújelét adni a hatékonyságának.
Peking igyekezett egyben kihasználni a válságot arra, hogy nyomást gyakoroljon az Egyesült Államokra, amely világszerte a kínai befolyás ellen próbál harcolni.
Egy kínai médium fel is vetette a kínai szájmaszkok esetleges leállítását, hogy így próbálja meg rábírni Washingtont a Huawei kínai cégóriás elleni szankciók enyhítésére.
Moszkvához hasonlóan Peking is összeesküvés-elméletekkel hozakodott elő Washington lejáratására, azt sugallva, hogy az Egyesült Államok juttatta a vírust Vuhanba.
A 100 millió dolláros támogatást jóváhagyó amerikaiak viszont Kínát akarják azonosítani a vírussal.
Mike Pompeo amerikai külügyminiszter a SARS-CoV-2-t elkeresztelte „vuhani vírusnak”, Tom Cottom republikánus szenátor pedig megígérte, hogy országa „felelősnek fogja tartani azokat, akik rászabadították a vírust a világra”.
Michael Green, George W. Bush amerikai elnök egyik volt ázsiai főtanácsadója kétségbe vonta, hogy Kínának „a demokrácia gyengeségeire” vonatkozó érveivel sikerülne végül sok embert meggyőznie.
„Ez azonban nem jelenti azt sem, hogy az Egyesült Államok győzne az információs háborúban” – tette hozzá, emlékeztetve az amerikai vezetéssel szembeni minapi bizalmatlanságra.
Elemzése szerint megvan a veszélye annak, hogy megváltoznak a megszokott politikai realitások. A korábban Kínában érinthetetlennek tekintett Hszi Csin-ping bírálatok céltáblája, miközben a kínai internetezők istenítik az orvosokat, mint ahogyan a különböző pártállású amerikaiak egyaránt dicsérik Antony Faucinak, a Fertőző Megbetegedések Nemzeti Intézete igazgatójának munkáját.
Donald Trump meglepetésszerű győzelmét 2016-ban, a Brexitet és más populista vezetők választási győzelmét a „technokraták bukása” bizonyítékának tekintették – emlékeztetett Michael Green.
„Úgy vélem, lehetséges, hogy most azt fogjuk mondani: ezúttal a populisták buktak meg, és a technokraták tűnnek hősöknek” – mondta.
(MTI)