Kikerült egy videó: a magyar kormánnyal dolgozó tudósok ismertették a várható védekezési stratégiát, egyben a legrosszabb forgatókönyvet is
A kormányt a járvány elleni védekezésben segítő kutatók tartottak online konferenciát az Innovációs és Technológiai Minisztérium szervezésében. Csupán egy kétórás, összefoglaló videó került fel róla a netre, ebből azonban sok mindenre fény derül azzal kapcsolatban, milyen stratégiát követhet a kormány május 3-a után a járvány elleni védekezésben. A járványmatematikai és egyéb kutatások szerepe a koronavírus elleni védekezésben című konferencián számos érdekes és fontos információra derült fény.
Az eseményről kikerült videó tartalmát a portfolio.hu dolgozta fel több cikkben.
A konferencia elején Palkovics László a védekezés eddigi lépéseit mutatta be:
- A cél eddig az volt, hogy időt nyerjünk, és felkészüljünk, ezért kellett kórházi ágyakat is felszabadítani.
- A védekezésben fontos, hogy az hazai tudományos és pénzügyi forrásokból valósulhasson meg.
Sokszor elhangzott már, Orbán Viktor is beszélt róla, hogy az egészségügyet a legrosszabb forgatókönyvre kell felkészíteni.
De mit takar ez a kifejezés? A magyar kutatók szerint a legrosszabb forgatókönyv esetén a járvány csúcsán, június elején, két hét alatt 2,5 millió magyarországi fertőzöttel kell számolni, közülük 14 ezer ember súlyos állapotban, lélegeztetőgépen lenne, kórházakban.
Ma az operatív törzs napi tájékoztatóján is szóba került a vírus Magyarország reprodukciós rátája, azaz, hogy egy beteg hány másikat fertőz meg. Vasárnap Müller Cecília azt mondta, ez a szám szerencsére egy ideje 1 alatt van Magyarországon. Az ITM korábban megtartott online konferenciáján is fontos téma volt a reprodukciós ráta:
Mivel ennek a számnak a nagyon kicsi változása is nagyon komoly változást jelent a valóságban, ezért a korlátozások lazításával csínján kell bánni Röst Gergely, a Szegedi Tudományegyetem matematikusa szerint.
A járvány 1,2-es reprodukciós rátánál kezelhető, 1 alatt még csökken is, de 1,3-nál már a matematikai modell szerint szeptember 23-ra nem lenne elég lélegeztetőgép a betegek számára Magyarországon. Emiatt csak nagyon óvatosan a szigorítások és enyhítések között lavírozva tartható kordában a járvány. A tervezéskor azzal számoltak, hogy az emberek közötti kontaktusok 22-24 százalékkal csökkennek az intézkedések hatására, ekkor lenne elég a 8000 lélegeztetőgép, aminek beszerzése folyamatos. Az eredeti, 2000 gép csak akkor lett volna elég, ha a kontaktusok száma felére csökkent volna Magyarországon.
Fontos téma volt a konferencián a korlátozások hatékonyságának kérdőíves vizsgálata, melyeken azt találták, hogy bizonyos időszakokban Budapesten 90, vidéki nagyvárosokban csak 80, kistelepüléseken 70 százalékos kontaktus-csökkenést sikerült mérni. Ráadásul kiderült: a mobilszolgáltatók anonim adataival is mérik az emberek Mozgását Magyarországon a kérdőíves vizsgálat mellett. Palkovics miniszter szerint a kapott adatok azt mutatják, hogy az emberek meglehetősen komolyan veszik a korlátozó intézkedéseket.
Ez várható:
A kutatók ezek után a konferencián a járvány kezelésének magyarországi, várható változásairól beszéltek, a fő célként azt jelölve meg, hogy az egészségügyi rendszer kapacitását ne lépjük túl, és, hogy nyájimmunitás alakuljon ki.
Ehhez kombinált stratégiára van szükség Röst Gergely – és hasonlóképpen Oroszi Beatrix epidemiológus – javaslata szerint:
- Néhány korlátozás fenntartása,
- hatékony kontaktkutatás
- rengeteg tesztelés – stratégiaváltás a tesztelésben
- széleskörű maszkviselés
A konferencián kiderült:
- a fertőzöttek több mint 30 százaléka egészségügyi intézményhez köthető, 433 ápolt és 143 dolgozó betegedett meg így
- 20 kórházban 34 helyi járvány alakult ki
- Kórházon kívül 123 egészségügyi dolgozó lett beteg
- Más zárt közösségekben 14 helyi járvány alakult ki, például idősotthonokban
Oroszi Beatrix epidemiológus, járványkutató fontos megállapítása volt, hogy a zárt közösségeken kívül a vírus terjedése viszonylag alacsony Magyarországon. Ő is arról beszélt, hogy a korlátozások betartásával sikerült 1 körülire szorítani a reprodukciós rátát. Viszont így nem alakul ki nyájimmunitás, és az emberek is bele fognak fáradni a korlátozásokba. Ennek ellenére nem szabad feladni teljesen a járvány terjedésének akadályozását, éppen az egészségügyi kapacitások végessége miatt.
A járványügyi szakember Oroszi Beatrix javaslatai hasonlóak, mint a matematikus Röst Gergely fentebb leírt javaslatai, vagyis a tömeges tesztelés, hogy elkülöníthessék a fertőzötteket, a széleskörű maszkviselés, a kontaktkutatás megerősítése és a korlátozások enyhe lazítása.
Palkovics László miniszter szerint meg is fogják lépni az ország átfertőzöttségének mérése érdekében a tesztelések számának felpörgetését.
Ez a konferencia összefoglaló videója:
A szakember szerint a kommunikció is fontos. A letalitás (mennyire képes halált okozni a vírus) tekintetében óvatosnak kell lenni: se alul, sem felül becsülni nem szabad, nagyobb mint az influenzáé, de sokkal kevésbé halálos, mint a SARS, vagy a MERS vírus. Most nincs tömeges terjedés, a mortalitás (százezer emberre vetített halálozás) Magyarországon 1,9. A dohányzás miatt több mint háromezren haltak meg tavaly az év ugyanezen időszakában.
A kockázatkommunikációban óvatosnak kell lenni, mert csak ha a koronavírusos halálozásokat helyezik előtérbe a szakemberek, a lakosság azt gondolhatja, hogy a kockázat jóval nagyobb, mint a valóságban.
Az is kiderült, hogy mik a hátulütői, ha tovább is elfojtják a járványt:
- nem alakul ki nyájimmunitás
- gazdasági negatív hatások
- karantén-kimerültség: a lakosság belefárad
A közösségi korlátozó intézkedéseket azonban nem szabad egyik napról a másikra feloldani, és folyamatosan monitorozni kell a történéseket.
Oroszi Beatrix legfontosabb mondata, amely minden magyar állampolgárhoz szól:
A vírus után kell loholni, mindig a nyomában kell lenni és meg kell szakítani a fertőzési láncot, ebben az emberek együttműködésére van szükség, mert csak így lehet visszatérni a valamennyire normális életbe.
Forrás: Blikk.hu
Follow @jobboldalihirek