„Több pénzt az NGO-knak, kevesebbet Magyarországnak!” – Támad a Soros-szervezet!
Több pénzt az NGO-knak, kevesebbet Magyarországnak – a Soros-féle Liberties szerint ezt a választ kellene adnia az Európai Bizottságnak a koronavírus-törvényre, – írja a Magyar Nemzet.
Öt pontban ad tanácsot a Civil Liberties Union for Europe (röviden: Liberties) nevű szervezet a magyaroknak, illetve Brüsszelnek, hogy állítsák vissza a demokráciát hazánkban. A Soros által alapított, a spekuláns európai NGO-it összefogó berlini szervezetben hazánkat a TASZ és a Magyar Helsinki Bizottság képviseli, s ahogy arról már többször beszámoltunk, tevékenységük fókuszában a brüsszeli döntéshozókra való nyomásgyakorlás, a jogvédői tevékenység összehangolása, valamint tájékoztató kampányok lefolytatása szerepel. Legújabb kiáltványukban ismét az Európai Bizottságot (EB) célozták meg, kéretlen tanácsokat adva a koronavírus-törvény miatt szerintük sürgetővé vált fellépéshez. Mint írják, az eszközök megvannak, csak használni kell őket. Úgy fogalmaznak: használni kell a botot.
Megírtuk, a hazai ellenzék, egyes uniós vezetők, illetve az Európai Néppárt liberális szárnya által is hevesen támadott, a járvány elleni védekezés miatt szükséges különleges jogrend meghosszabbítását elrendelő törvény kapcsán megnyilvánult már a Soros-féle Open Society Foundations, azaz a Nyílt Társadalom Alapítványok is. A New York-i csoport egyenesen diktatúrát emlegetett, követelve az EU és az egyes európai kormányok fellépését Magyarországgal szemben. Ebbe a narratívába illeszkedik a Liberties mostani húzása is. Fogalmazványuk szerint az EB, illetve a testület által kezdeményezett kötelezettségszegési eljárások nyomán az Európai Bíróság eddig kvázi finomkodott velünk. „Itt az ideje bátornak lenni, és gyorsan” – javasolják. Miután szerintük a koronavírus-törvény uniós jogot sért, az EB azonnal léphetne, és lépnie is kéne. Ursula von der Leyen elnök már közölte, kifejezetten aggódik a magyarországi helyzet miatt. A testület külön vizsgálatot is kilátásba helyezett.
Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár úgy reagált: nemcsak kritizálják Magyarországot, hanem politikai boszorkányüldözés és összehangolt lejárató kampány zajlik. Szerinte Von der Leyen kettős mércét alkalmaz, hiszen Orbán Viktor semmivel nem élvez több hatalmat, mint Emmanuel Macron francia elnök.
Visszatérve a Libertiesre: hazug módon azt vetik fel az EB-nek, hogy mivel az újságírókat bebörtönzéssel fenyegeti az új jogszabály, a tudósítók nem tudnak Magyarország területén dolgozni, s ezzel sérül a letelepedés szabadságára és a szolgáltatások szabad mozgására vonatkozó európai uniós jog, egész pontosan az Európai Unió Alapjogi Chartája. Meg természetesen a szólásszabadság is. Valójában csak a járvánnyal kapcsolatos álhírek terjesztőit rendeli szankcionálni
a Btk.-ban a törvény.
A Liberties szerint Orbán bővített jogköreivel az állampolgárokat olyan alapvető jogaik gyakorlásában is akadályozni tudja, mint a részvétel a helyi választásokon. Kétségtelen: népszavazást nem lehet tartani veszélyhelyzet idején, ám ez aligha magyar sajátosság.
Mindebből az következik a Soros-szervezet szerint, s ez a második pont, hogy az EB ezen sérelmek nyomán elzárhatná az uniós pénzcsapokat, így Orbán „nehezebben tudná megvásárolni oligarchái lojalitását”. A hazai ellenzék évek óta hangoztatott propagandáját átvéve tehát arra jut az NGO, hogy az EB felfüggeszthetné a támogatások folyósítását, miután a magyar kormány szembemegy olyan európai értékekkel, mint a jogállamiság, a demokrácia és az emberi jogok. Ilyen egyszerű.
A bizonyítási kényszer alól önmagát felmentő Liberties szerint, bár a politikai nyomásgyakorlás szükségszerű, egyéb eszközök is szóba jöhetnek. Ezért harmadik pontként azt vetik fel, hogy az EB támogassa még inkább az emberjogi szervezeteket, amelyek így fel tudnak lépni a kormánnyal szemben. Megemlítik, a továbbra is tervezés alatt álló következő uniós költségvetésben már jóval több forrást szánnak erre, részben éppen a Liberties lobbimunkája révén, ám sajnos a mintegy kétmilliárd eurós keretösszeg is kevés lesz e tevékenységre. Vagyis: több pénz kell!
A negyedik pontban azt javasolják, az unió adjon pénzt az úgynevezett független médiának, hogy biztosítani lehessen a pluralizmust, az ötödikben a 7-es cikkely szerinti eljárás felgyorsítását követelik.
Forrás: Magyar Nemzet
Follow @jobboldalihirek