Hegyi-Karabah: Az arcvonal teljes hosszában dúlnak a harcok, dzsihadisták is érkeztek
Az arcvonal teljes hosszában dúlnak a harcok a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabahban pénteken.
Az örmény védelmi minisztérium arról számolt be, hogy Arcah Örmény Autonóm Terület (az enkláve örmény neve) helyi erőinek légvédelme lelőtt egy azeri harci gépet és egy drónt.
Susan Sztyepanján, a tárca szóvivője közösségi oldalán azt írta, hogy az eset helyi idő szerint 7 óra 55 perckor történt a terület északkeleti részében. Hozzátette, hogy az arcvonal teljes hosszában folytatódnak az összecsapások. Az azeri erőknek a front különböző pontjain történt áttörési kísérleteit sikerült megakadályozni.
Szétlőtt autó Hegyi-Karabahban 2020. október 1-jén (kép: Vahram Baghdasaryan / Reuters)
Előző nap a szakadár Hegyi-Karabah hadserege arról számolt be, hogy lelőtt három azerbajdzsáni repülőgépet, két helikoptert és hat drónt. Az azerbajdzsáni védelmi minisztérium álhírnek nevezte az örmény tájékoztatást, azt állítva, hogy repülőgépeik nem is szálltak fel.
A bakui védelmi minisztérium is arról tájékoztatott pénteken, hogy egész éjszaka és reggel is folytatódtak a karabahi harcok, és az azeri erők ellenőrzésük alá vontak számos magaslatot. Elfoglalták a Madagiz környékét uraló magaslatokat, és sikerült előrenyomulniuk Celebrayil és Füzuli irányába. Jelentős emberi veszteségeket okoztak a hegyi-karabahi erőknek, de öt páncélozott katonai gépkocsit, továbbá három páncélozott csapatszállító járművet is megsemmisítettek.
Frissítés: Közel-keleti terroristák harcolnak Azerbajdzsán oldalán Törökország védelme alatt
Hegyi-Karabahban csak akkor lehetséges a fegyvernyugvás, ha Törökország véget vet dél-kaukázusi jelenlétének – közölte pénteken a Globe and Mail című kanadai lapnak nyilatkozva az örmény kormányfő a kabinet sajtóosztályának közleménye szerint.
„Közel-keleti terroristák harcolnak Azerbajdzsán oldalán Törökország védelme alatt” – állította Nikol Pasinján.
„Csak akkor lehetséges a fegyverszünet, ha Törökország kivonul a Dél-Kaukázusból” – tette hozzá.
Miközben a frontvonal teljes hosszán folynak a harci cselekmények, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) szerint a polgári lakosság a konfliktus fő áldozata: házak százai dőltek romba, iskolákat és kórházakat is elpusztítottak a tüzérségi támadások Hegyi-Karabahban.
2. frissítés: A szultán szerint Hegyi-Karabah „felszabadításáig” megy a harc – ha Allah is úgy akarja
Recep Tayyip Erdogan török elnök pénteken azon várakozásának adott hangot, hogy az Azerbajdzsán és Örményország közötti konfliktus addig tart, amíg a vitatott hovatartozású, az Ankara és Baku álláspontja szerint örmény „megszállás” alatt álló Hegyi-Karabah fel nem szabadul.
Erdogan a török Konya városában egy kórház átadóján felszólalva azt mondta, hogy az azeri hadsereg sikerrel halad előre a fronton, és már igen sok helyet felszabadított az örmény megszállás alól a vasárnap fellángolt fegyveres harcok keretében.
A török államfő nyomatékosította, hogy országa „minden lehetőségével és teljes szívével kiáll a baráti és testvéri Azerbajdzsán mellett”. Hozzátette: „ha Allah is úgy akarja, ez a küzdelem addig tart, amíg a megszállt Hegyi-Karabah fel nem szabadul a megszállás alól”.
Örményország azzal vádolja Törökországot, hogy közvetlen katonai támogatást nyújt Azerbajdzsánnak. Ankara bár leszögezte, hogy kérés esetén készségesen nyújt segítséget Bakunak, ugyanakkor rámutatott: Azerbajdzsánnak „egymagában is megvan az a kapacitása, hogy megvédje saját területeit”.
Törökország egyúttal arra szólította fel Örményországot, hogy hagyja el a „megszállt azeri területeket”, és jelezte: „immár eljött az ideje véget vetni ennek a válságnak”.
Trump-Putyin-Macron közös nyilatkozat
Donald Trump amerikai, Vlagyimir Putyin orosz és Emmanuel Macron francia elnök csütörtökön kiadott közös nyilatkozatában a Hegyi-Karabahért vívott harcok azonnali beszüntetésére szólította fel a konfliktusban részt vevő felek fegyveres erőit.
Erdogan csütörtökön elfogadhatatlannak nevezte, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (EBESZ) a hegyi-karabahi konfliktusban 1992 óta közvetítő minszki csoportjának társelnök országai tűzszünetet sürgetnek, miközben „közel 30 éven át elhanyagolták a problémát”.
A többségében örmények lakta Hegyi-Karabah hovatartozása 1988 február óta ismét nyílt vita tárgya Baku és Jereván között. A terület Azerbajdzsántól az 1992-1994-ben, Örményország támogatásával megvívott háború eredményeként szakadt el, amelyben harmincezer ember veszítette életét és százezrek kényszerültek otthonuk elhagyására.
A tartomány parlamentje 1996-ban kikiáltotta Hegyi-Karabah függetlenségét, de ezt egyetlen ország, még Örményország sem ismerte el. Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti a hegyi-karabahi enklávét, ahogy lényegében Örményország is. Az 1994 óta érvényes fegyvernyugvást mindkét oldalon rendszeresen megsértik. A harcok vasárnap robbantak ki ismét.
Az örmény külügyminisztérium pénteken közölte: Jereván kész tárgyalásokat kezdeni a tűzszünetről Hegyi-Karabahban az EBESZ minszki csoportjában részt vevő államok közvetítésével.
3. frissítés: Putyin aggódik a terroristák beszivárgása miatt
Súlyos aggodalmának adott hangot Vlagyimir Putyin orosz elnök és Nikol Pasinján örmény kormányfő a hegyi-karabahi konfliktusövezetben megjelenő illegális közel-keleti fegyveres csoportokról szóló értesülések miatt – közölte a Kreml a két vezető pénteki telefonbeszélgetéséről beszámolva.
Az orosz elnöki hivatal tájékoztatása szerint az örmény kezdeményezésre történt kapcsolatfelvétel során Putyin hangsúlyozta a harci cselekmények haladéktalan felfüggesztésének és a konfliktus diplomáciai és politikai rendezésének szükségességét, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) minszki csoportja három társelnökének felhívásával összhangban.
A hegyi-karabahi konfliktus ügyében 1992 óta közvetítő minszki csoport társelnökei Oroszország, az Egyesült Államok és Franciaország. Vlagyimir Putyin, Donald Trump és Emmanuel Macron elnök csütörtökön közös nyilatkozatban szólította fel a Hegyi-Karabahért vívott harcban szemben álló felek fegyveres erőit a katonai műveletek azonnali beszüntetésére.
A három vezető egyúttal arra hívta fel Örményország és Azerbajdzsán vezetőit, hogy jóhiszeműen és előfeltételek nélkül haladéktalanul vállaljanak kötelezettséget arra, hogy felújítják az érdemi rendezési tárgyalásokat az EBESZ minszki csoportjának közvetítése mellett.
Putyin és Pasinján a pénteki telefonbeszélgetés során megállapodott, hogy a két ország között folytatódik a kapcsolattartás különböző szinteken. A hegyi-karabahi konfliktus vasárnapi kiújulása óta a két vezető harmadszor tárgyalt.
Orosz-örmény találkozó lesz
Moszkvában péntek este bejelentették: Alekszej Overcsuk orosz és Mger Grigorján örmény miniszterelnök-helyettes hamarosan találkozik, hogy a kormányközi bizottság ülésén megvitassák a kétoldalú gazdasági együttműködés kérdéseit. Grigorján már elindult az orosz fővárosba.
Oroszország és Örményország egyaránt tagja a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (ODKB) elnevezésű védelmi tömörülésnek, Fehéroroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán és Tádzsikisztán mellett.
Putyin a nap folyamán korábban Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnökkel tárgyalt telefonon. A Kreml sajtószolgálata szerint megkülönböztetett figyelmet fordítottak a hegyi-karabahi helyzetre.
Lukasenka csütörtökön szintén beszélt telefonon Pasinjánnal, de Ilham Aliyev azeri elnökkel is. Putyin és Aliyev kapcsolatfelvételéről az elmúlt napokban nem adtak ki jelentést.
Lukasenka a pénteki kapcsolatfelvétel során megköszönte Putyinnak, hogy Moszkva segítséget nyújtott hazájának a Covid-19 elleni küzdelemben. Az orosz elnök kifejezte meggyőződését, hogy a fehérorosz elnökválasztás után „keletkezett problémák hamarosan megoldódnak”.
(MTI – Kuruc.info)
Follow @jobboldalihirek