Gulyás Gergely: vétózik a magyar kormány, ha nem változik az uniós javaslat

Follow @jobboldalihirek Hirdetés

A magyar kormány elfogadhatatlannak tartja az uniós költségvetéshez kapcsolt jogállamisági feltételrendszert, ezért ha az nem változik, akkor nem tudja azt támogatni – mondta a Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter mai Kormányinfón elmondott szavai szerint a magyar kormány elfogadhatatlannak tartja az EU-s pénzek kifizetését szankcionáló jogállamisági rendelettervezetet, amit a német elnökség akar elfogadtatni a tagállamokkal, ezért kész vétózni a magyar kormány. Bár a kérdés mindkétszer az uniós költségvetés és a helyreállítási alapot érintő vétó lehetőségére irányult, végül Gulyár a Portfolio értelmezése szerint mindkétszer csak a jogállamisági rendelettervezet megvétózására utalt. Ez a magyar vétó viszont nem tudja megállítani a rendelet hatályba lépését, mert itt nincs egyhangúsági kényszer a Tanácsban. Közben a háttérben készülődik valami alku, ami állítólag garanciákat ad a magyar és a lengyel kormánynak, hogy azok megnyugodjanak és ne vétózzák meg a két másik rendeletet, aminél viszont egyhangúsági kényszer van.

Mit kérdeztek Gulyástól és mire válaszolt?

A mai Kormányinfó felvételén 23 perc 10 másodperc körül került szóba először ez a téma. A kérdés úgy hangzott, hogy „A miniszterelnök megvétózza-e az EU-s költségvetést, illetve a 750 milliárdos uniós segélyalapot? Mi az a magyar feltétel, aminek a teljesülése esetén az Országgyűlés ratifikálja az EU-megállapodást?”

Erre Gulyás úgy reagált, hogy az Országgyűlés nyáron világosan megszabta azokat a feltételeket (ld. alább, bár ezek jogilag nem kötötték meg a kormány kezét), amelyek sérülése esetén a kormány nem írhatja alá ezeket a megállapodásokat, nem járulhat hozzá a megállapodásokhoz.

Ezután így folytatta: „Az az európai szerződéseket sértő javaslat, amit a német elnökség megfogalmazott, annak elfogadása esetén Magyarország nincs abban a helyzetben, hogy a konszenzushoz hozzá tudjon járulni. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a szerződéseket lopakodó módon próbálja meg az aktuális elnökség, adott esetben Németország és a tagállamok többsége felülírni. A szerződés módosítására egyhangúságra van szükség. Az is kiemelt fontosságú, hogy ha arról beszélünk, hogy a jogállamiság fontos érték, akkor jogorvoslat nélkül jogállamiság nem létezik. Tehát olyan döntést jogállamisági és jogsértési kérdésekben nem lehet hozni, amelyet bíróságon ne lehetne megtámadni.”

Amiről itt szó van, az nem a jogállamisághoz, hanem a zsaroláshoz való jog – szögezte le, majd hozzátette, hogy ha a német elnökség által javasolt feltételeket elfogadják, akkor bármilyen politikai kérdésben, bármelyik tagállamot lehet zsarolni, mert elég a minősített többség a Tanácsban a tagállammal szembeni EU-pénzes szankciók alkalmazására. A végleges jogállamisági rendelettervezet a Portfolio birtokába jutott és ezt részletesen meg is írtuk és megállapítottuk, hogy az elég szigorúra sikeredett, aminek lényeges finanszírozási következményei lehetnek a következő években:

Gulyás emlékeztetett rá, hogy ha ez a jogállamisági szabály már most is létezne, akkor a migráció miatt „Magyarországtól minden további nélkül megvonták volna már az uniós pénzeket.” Végül azt mondta:

Olyan szabályozást nem tudunk elfogadni, ami a zsaroláshoz való jogot teremti meg, olyan kérdésekben, ami a lisszaboni szerződés szerint a kizárólag a magyarokra és a magyar kormányra tartozik.

A fentiek alapján tehát Gulyás megismételte azt a kormányzati érvelést, miszerint a nyári állam- és kormányfői megállapodás nem egy általános, széleskörű jogállamisági feltételrendszerre adott alapot az EU-s pénzeknél. Mivel azonban végül ilyet fogadott el a német soros elnökség és az Európai Parlament, ezért a kormány álláspontja szerint egy lopakodó uniós szerződésmódosítás történik. Ezt úgy érti a magyar kormány, hogy az alapszerződésben már meglévő 7-es cikk szerinti jogállamisági eljárással párhuzamosan egy másik jogállamisági eljárás is létrejön, márpedig erre nem ad felhatalmazást az alapszerződés, illetve csak akkor adna, ha ahhoz minden tagállam hozzájárulna, de itt nem ez történik, hiszen Magyarország például nem járult hozzá ehhez. Ezért tehát valójában lopakodó uniós alapszerződés módosítás történik a német elnökség hathatós támogatásával. Érvelése szerint ezért nem fogadhatja el a magyar kormány ezt a jogállamisági feltételrendszert.

Ennek az érvelésnek az a gyenge pontja, hogy ha ez igaz lenne, akkor az azt jelentené, hogy a német soros elnökség, az Európai Parlament és a Bizottság jogászcsapatokkal felvértezve mind-mind tudatosan uniós alapszerződést sért és csak a magyar és a lengyel kormány látja ezt át.

Ezzel szemben az van, hogy az új jogállamisági rendelettervezet éppen abból az uniós szerződésből, konkrétan annak második cikkéből (emberi méltóság, szabadság, demokrácia, egyenlőség, jogállamiság, emberi jogok tiszteletben tartása, pluralizmus, megkülönböztetésmentesség, tolerancia, igazságosság, szolidaritás, nők és férfiak közötti egyenlőség) vezeti le a feltételeket, amiket anno minden tagállam aláírt a csatlakozáskor. Gyakorlatilag tehát az uniós alapszerződésre hivatkozva, abból levezetve erősíti meg a jogállamiság tiszteletben tartásának kötelezettségét az EU-s pénzeken keresztül ez az új rendelet, és közben meglehetősen széles körre érthetők azok az ügyek, amelyek alapján eljárás indulhat bármely tagállammal szemben.

Újra feltették a kérdést

Ezután 44 perc 10 másodperctől újra visszatért ez a témakör a Kormányinfón. A kérdés így hangzott: „Mi fog történni az EU-s költségvetéssel és a NextGeneration alappal? Valóban igaz-e, hogy a magyar kormányfő élni fog a vétójogával? Mi egy ilyen döntésnek a kockázata az európai közösségen belül?”

Erre Gulyás így reagált: „Nehéz a kérdésre rövid választ adni”, majd visszautalt rá, hogy a déli államok megsegítése miatt ment bele a kormány abba, hogy a helyreállítási alap (közös kötvénykibocsátási konstrukciója) egyáltalán létrejöhessen a normál EU-s költségvetésen felül. Kijelentette: „A magyar Országgyűlés és a magyar kormány is egyértelműen rögzítette, hogy a közös adósságfelvételben mi elvileg nem értünk egyet, ezt egy rossz megoldásnak tartjuk, egyszeri alkalommal azért vagyunk hajlandóak elfogadni, mert a déli államoknak olyan finanszírozási nehézségei vannak a koronavírus okozta gazdasági helyzetben, hogy ha nem jutnak pénzhez, akkor az ott beláthatatlan gazdasági következményekhez vezet. Mi ezért járultunk hozzá júliusban is a kompromisszumhoz.”

Emlékeztetett rá, hogy ezzel a döntéssel Magyarország a déli államok adósságáért is felelősséget vállal a közös adósságkibocsátási struktúra miatt. Úgy folytatta: „A magyar állam finanszírozása hosszú távra biztosított. Mi örülünk annak, hogy ha tudunk olyan kompromisszumot találni és júliusban ez történt meg, hogy a déli államoknak segítsünk, de mindennek van határa”. Végül leszögezte.

Az, hogy a jogállamiság nevében az Európai Unió alapvető szabályain taposson a német elnökség, ezt nem tartjuk elfogadhatónak és ehhez mi nem tudjuk a támogatásunkat adni.

Gyakorlatilag tehát mindkétszer a költségvetési rendelet megvétózására kérdeztek rá, de mindkétszer arra utalt Gulyás, hogy mi a jogállamisági rendeletet fogjuk elutasítani.

Mi következik ebből?

A fentiek alapján tehát alapesetben azt tartjuk elképzelhetőnek, hogy csupán a jogállamisági rendelettervezetet vétózza meg jövő kedden a Tanácsban a magyar kormány képviselője. Ez ugyanis – amint részletesen megírtuk – tényleg szigorúra sikeredett, és könnyen lehet, hogy az új EU-s pénzeinket érintő szankciók indulnának Magyarország ellen, így egyelőre nem is jönnének érdemben uniós források, de Orbán Viktor kormányfő erre múlt pénteken azt mondta, hogy 2 évre előre biztosítottak az ország forrásai. Aztán vasárnapi levelében az uniós csúcsvezetőket is figyelmeztette a vétóveszélyre. (Ezután ma 2 milliárd eurónyi devizakötvény-kibocsátás lehetőségét is megteremtette a kormány és már el is indult a kibocsátási folyamat.)

Fontos tudni, hogy ennél a jogállamisági rendeletterveztnél hiába vétózna akár a magyar és a lengyel kormány együttesen, abból bizonyára jogszabály lesz, mert elég a minősített többség (legalább 15 tagállam támogatása) a Tanácsban és az Európai Parlament is biztosan jóváhagyja a rendeletet. Így tehát ha erre a rendeletre vonatkozna a magyar vétófenyegetés, akkor az inkább csak egy hazai fogyasztásra szánt üzenet lenne.

A legfrissebb hírek szerint egyébként a magyar és lengyel vétófenyegetés hatására az Európai Bizottság – amely jogot kap az uniós pénzes szankciós folyamat elindítására – kész lenne valamiféle megnyugtató garanciákat adni a két kormánynak, hogy nem ellenük irányul az egész jogállamisági feltételrendszer az EU-s pénzeknél, és tisztán objektív megközelítés szerint dolgozik a testület. Johannes Hahn uniós költségvetési biztos ugyanis erre utalt ma reggel a Politico-nak nyilatkozva.

Könnyen lehet, hogy az Orbán Viktor és Gulyás Gergely által szorgalmazott fellebbezési jog lesz az egyik olyan engedmény a jogállamisági feltételrendszerben, ami végül ráveszi a két tagállamot arra, hogy ne vétózzon a két másik rendeletnél. Egyelőre nincs ilyen fellebbezési jog a rendeletben, de ha lenne, az azt jelentené, hogy az adott tagállammal szemben minősített többséggel elrendelt szankciót meg lehetne támadni az Európai Bíróságon, és a per eredményére éveket kellene várni. Ez időnyerést jelentene az érintett tagállamnak, de nagy kérdés, hogy a per végéig a szankciókat végrehajtják-e (pl. leáll a folyósítás, levágják a kifizetést) és majd utólag korrigálják-e a pénzáramlásokban a bírósági döntés következményét, vagy sem.Tegnap a német soros elnökséget vivő Európa-ügyi miniszter arra figyelmeztetett, hogy ne vétózzon a magyar kormány, mert így Magyarország se kap pénzeket, pedig egyébként sok pénzre számíthatna. A magyar kormány nemzetközi kommunikációs vezetője egyébként egy keddi cikkében már nem fenyegetett költségvetési vétóval a költségvetésnél, és most Gulyás mai szavai sem utaltak erre.

Az tehát a nagy kérdés, hogy a Bizottság, illetve a német elnökség tényleg ad(ott-)e a háttérben olyan érdemi garanciákat a magyar és a lengyel kormánynak, hogy azok megnyugodjanak és végül tényleg nem vétóznak a két másik fontos rendeletterveztnél jövő kedden.

A 2021-2027-es uniós költségvetést rögzítő rendeletnél, illetve a helyreállítási alap felállításához szükséges, az uniós saját források megemeléséről szóló rendeletnél ugyanis már egyhangúsági követelmény van a Tanácsban és Orbán Viktor levele, illetve Gulyás Gergely mai szavai szerint ezeket a rendeleteket (is) kész megvétózni a magyar kormány, ha addig nem változik a jogállamisági rendelet.

Ha ezek bármelyikénél akár a magyar, akár a lengyel kormány vétót emel, akkor bizonytalan időre és bizonytalan kifutás mellett megállna az egész uniós költségvetési döntési folyamat, miközben maga a jogállamisági rendelet 2021. januártól hatályba léphet.

Alapesetben, ha nincs új EU-s költségvetés 2021 elején, akkor a szabályok szerint a 2020-as büdzsé havonta egytizenketted részével lehetne haladni a költekezésben addig, amíg nincs új büdzsé. Ez azonban iszonyatos zavarokat okozna a programok lebonyolításában, magában az egész uniós büdzsé menedzselésében is.

Mi van abban a bizonyos országgyűlési határozatban?

Fontos tudni, hogy a Gulyás Gergely által említett nyári magyar országgyűlési határozat (lásd az alábbi öt pontját tételesen) jogilag NEM kötötte meg a kormány kezét abban, hogy mit írhat alá az uniós költségvetés témájában nyáron, illetve a későbbiekben. Az csak egy „politikai iránymutatás” volt a kormány felé, és inkább magának a magyar parlamentnek a mozgásterét köti meg, hogy a helyreállítási alappal kapcsolatos ún. saját forrás rendeletet jóváhagyja-e majd a parlament, vagy sem. Utóbbi ugyanis a magyar kormány itthoni adóbeszedési jogát korlátozza, illetve többlet befizetési kötelezettséget ír elő az uniós költségvetés irányába.

Korábban Kövér László házelnök több levélben is figyelmeztetett, hogy ha jogállamisági feltételeket kötnek az EU-s pénzek kifizetéséhez, akkor cserébe a magyar parlament nem fogja elfogadni (késleltetni, blokkolni fogja) a saját forrás rendelet itthoni ratifikálását. Így maga az egész helyreállítási alap sem tudna felállni egyelőre és nem tudná elkezdeni kibocsátani a kötvényeket a nemzetközi piacon, hogy aztán a bevont forrást továbbadhassa a tagállamoknak. A nyári országgyűlési határozat egyébként a fenti feltételekkel együtt belement abba, hogy közös adósságkibocsátás legyen az EU-ban.

A jogilag nem kötelező nyári magyar parlamenti határozat öt pontban rögzítette a tárgyalási mandátumot Orbán Viktornak a nyári EU-csúcs előtt és ezekből a kormányfő augusztusi tájékoztató levele szerint addig az alábbiak teljesültek:

• az első kettő feltételt sikerült elérnie, miszerint „az azonos helyzetben lévő tagállamok azonos elbánásban részesüljenek”, illetve „a gazdagabb tagállamok polgárai ne kapjanak több támogatást, mint a szegényebb országok polgárai”.
• a harmadikban részeredményt ért el, mert csak szóbeli ígéretet kapott Angela Merkel német kancellártól a júliusi EU-csúcson, hogy a német soros elnökség alatt megteszik a lépéseket arra, hogy le lehessen zárni a hazánkkal 2 éve zajló jogállamisági eljárást. (A magyar parlamenti határozat azt követelte, hogy A folyamatban lévő, ún. „hetes cikkely szerinti eljárásokat” a Következő Nemzedék EU Eszköz és az MFF elfogadása előtt le kell zárni”, noha ezek elfogadása a Tanácsban lényegében már július 21-én megtörtént).
• a negyedikben nem járt egyelőre sikerrel, itt a parlament feltétele az volt, hogy „politikai pártok és politikai tevékenységet végző, civilnek álcázott szervezetek uniós forrásból nem támogathatóak”.
• az ötödikben pedig szintén csak részeredményt ért el az akkori levél szerint a kormányfő és mivel azóta egy szigorú jogállamisági feltételrendszert fogadott el az EP, a Tanács és  Bizottság, így most erre hivatkozik Gulyás, mintha ez jogilag megkötné a kormány kezét a 7 éves uniós költségvetés aláírásakor. A parlamenti határozat szerint „A források politikai és ideológiai feltételekhez kötése – „jogállamiság” címszó alatt – elfogadhatatlan.”

Címlapkép forrása: MTI/Balogh Zoltán. Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az Országgyűlés rendkívüli ülésén 2020. november 10-én.

Follow @jobboldalihirek Hirdetés