A nyugati sajtó darabokra szedi Brüsszelt a lassú vakcinabeszerzés miatt
Miközben hazai baloldali politikusok folyamatosan az oltás ellen hergelnek és Brüsszeltől várják a csodát, a Nyugat-európai sajtónak és politikusoknak már elege van az unió teszetoszaságából.
Nem kell komoly politika elemzőnek lenni ahhoz, hogy megállapítsuk az Európai Unió már egy éve egyszerűen képtelen kezelni a koronavírus-járványt. Ahogy tavaly ilyenkor, amikor felütötte a kór a fejét, szinte csak legyintettek az egészre, most ugyanezt láthatjuk a vakcinabeszerzések körül is. Persze genderre, migránsokra és mondvacsinált jogállamisági hercehurcákra maradt idő és energia.
Ahogy egy évvel ezelőtt minden tagállam a saját kezébe vette a sorsát, úgy most is hasonló folyamatokat láthatunk, ugyanis
Brüsszel egyszerűen nem tudja ellátni a feladatát.
Ezt ráadásul Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a kudarcot többször is elismerte.
The Telegraph arról írt, hogy az Európai Bizottság elnöke elismerte, hogy a britek azért jutottak könnyebben több oltóanyaghoz, mert kiléptek az EU-ból.
Az Egyesült Királyság a koronavírus vakcinák tekintetében egy motorcsónak, míg az Európai Unió egy tartályhajó”
– fogalmazott az Európai Bizottság elnöke.
Von der Leyen Süddeutsche Zeitung című német lapnak azt nyilatkozta, hogy a vakcinával kapcsolatos több ügyben is másként kellett volna eljárni az Európai Uniónak
Olaf Scholz, német alkancellár pedig egyenesen a „szar” szót használta az uniós oltási programmal kapcsolatban.
Nézzünk néhány példát is gyorsan.
Az Il Panorama olasz lap február 10-én arról írt, hogy Ursula Von der Leyen beismerte, hogy késlekedik az uniós vakcinabeszerzés. A cikk idézi Von der Leyen szavait miszerint:
Későn érkeztek meg az engedélyeztetések, túl optimisták voltunk a tömeggyártással kapcsolatban és talán túl biztosak voltunk abban, hogy a rendelt mennyiség időben megérkezik.”
A legtöbb olasz médium lehozta azt a hírt, amiben Mario Draghi olasz miniszterelnök arról beszél egy február 25-i Tanács ülésen, hogy mindent meg kell tenni a vakcináltatás gyorsításáért, a tömeges oltás bevezetéséért. Kiemelte, hogy ebben Európának kiemelt szerepe van, egységesen, összehangolt és átlátható fellépéssel kell cselekedni.
Az Il Giornale című lap nem fog vissza magát a témában, úgy tálalta, hogy Draghi szerint oda kell csapni az asztalra, meg kell mondani a nagy gyógyszergyártócégeknek (Pfizer, BioNTech, Astra Zeneca), hogy nem erről volt szó. Szerinte egy közös stratégiára van szükség, mert a vakcinabeszerzésben jelenleg káosz uralkodik, mindenki megrohamozta a vakcinákat kibocsátó cégeket, de nincsen egységes fellépés.
Az Il Sole 24 Ore arról ír, hogy Draghi szerint nagyon kevés ember kapta meg Olaszországban mindkettő oltást, mindössze 1 millió emberről van szó (ami kb. 1,5 százaléka a teljes népességnek).
A Corriere Della Sera február 21-i cikkében átvette azt a megfogalmazást, amit Wolfgang Munchau használt, miszerint Ursula Von Der Leyen elkövette a végső bűnt, amit egy politikai vezető elkövethet: elkezdte hibáztatni a saját csapatát. Tehát belső feszültségek is vannak az európai intézményeken belül. A Corriere itt az Astra Zeneca vakcinák beszerzésével kapcsolatos nehézséget hozta fel. Arról írnak, hogy a közös vakcinabeszerzés ötlete önmagában jó, de a probléma az uniós országok ellátásának lassúsága. A Corriere és külső megfigyelők szerint a késések a brüsszeli vezetés és Von Der Leyen hibáihoz köthetőek.
A hibák közt emlegetik, hogy az EU sokkal kevesebb pénzt ajánlott egy adag vakcináért, mint például más ország (Izrael).
Második hibának a túlzott bürokratikus eljárást hozzák fel, miszerint a tárgyalások túlságosan elhúzódtak, túl körülményesek voltak az uniós vezetők, és emiatt például Nagy-Brittaniához képest sokkal később érkeztek meg a vakcinák az EU-ba.
A Corriere szerint a harmadik hiba, hogy az Európai Bizottságnak nincs tapasztalata a gyógyszeripari szerződések kezelésében, és ennek megértése nélkül néhány kedvezőtlen körülményt szenvedett volna el.
A fukarság vádja feltűnik a német sajtóban is. A Focus.de német hírportálon megjelent írásában Jan Fleischhauer német újságíró azt feszegette, hogy a BioNTech eleinte dózisonként 54 eurót akart kérni az új típusú koronavírus elleni vakcináért.
Micsoda uzsora! Nem csoda, hogy a bizottság nem akarta egyből aláírni a szerződést”
– foglalt állást Fleischhauer, kiemelve, hogy a kanyaró, a bárányhimlő vagy a hepatitisz elleni oltás mind drágább ennél.
Német nyelvterületen maradva.
A Die Welt február elején azt kérte számon Brüsszelen, hogy hogyan lehet, hogy az összes nem uniós európai állam jobban áll válságkezelésben, mint a tagállamok, Magyarországot kivéve, amely nem várja tátott szájjal az uniós sült galambot.
Mint írták: Magyarországon és Szerbiában gyorsabban oltják a lakosságot, mint az Európai Unióban.
A szerző, Maximilian Kalkhof is megemlíti, hogy a két ország már rendelt az orosz Szputnyik V oltóanyagból, valamint a kínai Sinopharm vállalat vakcinájából is.
Február 11-én pedig a Spiegel hozott nyilvánosságra egy közvélemény-kutatást, melyben azt mérte, hogy az Európai Bizottság vakcinabeszerzése milyen hatással volt a németek EU-ba vetett bizalmára.
Jelentősen romlott a német kérdezettek között Ursula von der Leyenről, az EB elnökéről alkotott kép is.
A Die Zeit a „Brexit legjobb reklámjának” nevezte a brüsszeli vakcinabeszerzést, a Bild szerint pedig az EU egyenesen sakk-mattot kapott.
A szövetségi belügyminiszter, Horst Seehofer február 13-án élesen nekiment Brüsszelnek, miután az kritizálta a pandémia miatt bevezetett határellenőrzéseket. A német politikus úgy nyilatkozott:
most lett végképp elege, hiszen a Bizottság épp elég hibát követett el az utóbbi hónapokban a vakcinabeszerzés során, ezért inkább valódi támogatást várnának tőlük.
A Spiegel politikai újságírójának, Markus Feldenkirchennek – aki többek között arról lett híres, hogy végig követte Martin Schulz 2017-es kampányát, majd erről egy könyvet is írt – január végén jelent meg egy véleménycikke az SP online portálán, ahol megjegyezte: a pandémia során az EU mindent beleadott,
hogy bebizonyítsa, a vele kapcsolatos kritikák teljes mértékben jogosak mi több, még túlszárnyalni is
képes azokat.
A publicista mindezért Brüsszel „oltóanyag(nem)beszerzését” okolta, mely szerinte a közösség történelmébe mint mélypont fog bekerülni. Feldenskirchen megjegyezte, mindig is amellett állt ki, hogy növeljék az Unió kompetenciáit, de most, hogy nem jön oltóanyag, már képtelen bárhogyan is érvelni Európa mellett. Az újságíró leszögezte, mindeközben az EU mindenkit megbélyegez, aki a beszerzés módját megkérdőjelezi, mert maga is nyájimmunitással rendelkezik, csak épp a kritikával szemben.
Az SPD elnökhelyettese, Saskia Esken a német médiának február 12- én úgy nyilatkozott, von der Leyen naivan írta alá a vakcinabeszerzésről szóló szerződéseket, ezért elsősorban az EU okolható a hibás beszerzés miatt. Január végén Bajorország miniszterelnök, Markus Söder is egy olyan kijelentést tett, melyben leszögezte, hogy az EU hibát követett el a vakcinabeszerzés során.
Nem csak német politikusok vannak kiakadva.
A finn Szociális és Egészségügyi Minisztérium állandó titkára, Kirsi Varhila arról beszélt, Finnország arra számított, hogy a karácsonyi időszakban 100–300 ezer adag vakcina érkezik az országba, de az első tételben csak 10 ezer érkezett.
Tanel Kiik, Észtország szociális ügyekért felelős minisztere egy interjúban arról értekezett, hogy őszintén be kell vallani: az Európai Unió lemaradt az oltásokért folytatott versenyben a nagyobb blokkok között, és az a kérdés, hogy hogyan lehet ezt a hiányt 2021-ben pótolni.