Jobboldali Médiahírek

Hírexpress, hírblog – Hírek itthonról és a nagyvilágból Önnek!

HírekItton

Jakab „nem volt soha szélsőjobboldali”, de azért néha elugrott a cigánytelepre rendet rakni

Hirdetés

A hír apropója, hogy Jakab egy másik felületnek adott interjúban úgy nyilatkozott, hogy a Jobbik sosem volt szélsőjobboldali párt, mindössze megtűrte a szélsőjobboldaliakat – írja Incze Béla a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mzgalom társvezetője számolt be a közösségi oldalon a régi időkről, amikor még Jakab is megindult a cigánytelepekre, ahol baj van,

Incze Béla a bejegyzésében közölte, hogy nem stílusa a szennyes kiteregetése, de ha megszólítják, akkor bizony válaszolni kell… Duró Dóra már beszélt a Jobbik gyurcsányista elnökéről, azonban most újabb pofonok érkeztek:

2018-ban még a Jobbik és a HV.M végleges szakítása előtt léptem ki utóbbiból, de ezt hónapokkal megelőzte, hogy minden hidat felégettem, ami engem a Jobbikkal bármilyen formában összekötött. Számomra az utolsó pont az volt, amikor a párt egy tüntetésen Gyurcsány Ferenccel közösen vonult fel a „demokrácia védelmében”.

Hirdetés

– írta a bejegyzésében Incze Béla.

A posztjához csatolt képen Jakab Péter is látható

Hirdetés

„A második kérdéskör a kép, és elkészültének körülményei. 2014-ben éppen egy olyan időszakot élt meg a párt és a mozgalom kapcsolata, amikor a HV.M sok tagja aktív szerepet vállalt az önkormányzatisághoz kapcsolódó kérdésekben, mindezt az Orosz Mihály Zoltán által megalkotott Érpataki Modell alapján.

A kép egy borsodi településen, Hernádkakon készült, ahová azzal a céllal érkeztünk, hogy megnézzük, lopja-e valaki az áramot a cigánysoron. Sajnos a helyi jobbikos vezető rosszul mérte fel a helyzetet, és bevitte 25-30 fős társaságunkat egy olyan utcába, ahonnan nem rajta múlott, hogy ki tudtunk jönni.

Perceken belül körülbelül 300 kannibál vett minket körbe, a portákról kiengedték a kutyákat, kézről kézre jártak az eszközök, és hevesen gesztikulálva közölték, hogy mi most bizony meg fogunk dögleni. Voltak, akik remegtek, mint a nyárfalevél, és több emberre rá kellett szólnunk, hogy nehogy futni kezdjen, mert akkor tényleg megdöglünk. Anélkül, hogy egyesével elemezgessem a helyszínen lévők helytállását, inkább csak annyit írok le, hogy volt ott akkori országgyűlési képviselő, akin látszott, hogy elhagyta a lélekjelenléte, és akkor finoman fogalmaztam. A korrektség jegyében meg kell jegyezzem, hogy emlékeim szerint Jakab pont bátran viselkedett.

Hirdetés

Rövidesen megérkeztek a rendőrök, (a cigányok magukra hívták őket. Régi trükk, ugyanis aki kihívja a rendőrt, az van később előnyösebb pozícióban, ha bíróságra kerül az ügy), és lassan, de biztosan normalizálódott a helyzet.”

– emlékezett vissza a kemény szituációra Incze Béla majd hozzátette:

„Bejegyzésem elejéről emlékezhettek rá, hogy azért ragadtam klaviatúrát, mert Jakab úgy fogalmaz az interjúban, hogy a párt soha nem volt szélsőjobboldali, csak „megtűrte” a szélsőjobboldaliakat a tagság és a holdudvar soraiban. A mondat első felével egyetértek. A Jobbik szerintem sem volt szélsőjobboldali. Egy rendkívül heterogén társaság volt, de számos széljobbos volt benne és körülötte egyaránt.
Annak idején mi mindössze egy-két alkalommal találkozhattunk, pontosabban lehettünk egyszerre ugyanott, mert nem emlékszem rá, hogy bármikor beszéltünk volna, maximum kézfogásig juthatott el kapcsolatunk. Ennek ellenére furcsa, most hét év távlatában azt olvasni, hogy a bajtársaim és én megtűrtek lettünk volna mondjuk Hernádkakon, ahol a szó legszorosabb értelmében élet és halál forgott kockán. Ott, és számos más szituációban sokkal inkább azt éreztük, hogy kellenek a „fanatikusok”, akiket ugyan nem szerettek, de kellettünk, mert mi voltunk azok, akik nem futnak el, pont azért, mert fanatikusok.”
Forrás: VH

Hirdetés

Hirdetés