Perrel fenyegetik Brüsszelt, de nem a vakcináért – Merkel és Von Der Leyen nagy bajban

Az Európai Parlament (EP) a jogállamisági rendelet margóján perrel fenyegeti az Európai Bizottságot. Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti képviselője szerint az elrontott vakcinabeszerzések miatt az EP-től még homlokráncolást sem kap az Európai Bizottság, bezzeg a jogállamisági mechanizmus ügyében az uniós parlament baloldali többsége már perrel fenyeget.

– Ráadásul ebben az egész történetben szó sincs a jogállamiságról, nettó újbaloldali nyomásgyakorlást látunk – húzta alá lapunknak a politikus.

– Az Európai Bizottság (EB) elszúrta a vakcinabeszerzést. Nem kicsit, nagyon. És az elrontott vakcinabeszerzések miatt az Európai Parlamenttől még homlokráncolást sem kap. A jogállamisági mechanizmus ügyében az Európai Parlament baloldali többsége bezzeg perrel fenyegeti a bizottságot.

Az szolgálná igazán az európai polgárok érdekét, ha az Európai Bizottság kijavítaná az ezer sebből vérző vakcinabeszerzés hibáit, és ha ezzel foglalkozna az uniós parlament is. Ami most történik, az az európai emberek számára érdektelen köldöknéző intézményközi villongás – így reagált lapunknak Deutsch Tamás arra, hogy az Európai Parlament a jogállamisági rendelet margóján perrel fenyegeti az Európai Bizottságot.

Iránymutatásokat várnak

A hírt először a német Der Spiegel közölte: eszerint a baloldali többségű EP kifogásolja, hogy a január elsejével életbe lépett jogállamisági rendelet alkalmazását segítő iránymutatások még nem készültek el.

Az ötpárti (néppárt, szociáldemokraták, liberálisok, zöldek és szélsőbaloldal) tervezet szerint amennyiben ezeket az EB június elsejéig sem fogadja el, tehát nem kezdi el végrehajtani a jogállamisági rendeletet, a testület egyenesen uniós jogot sért. Az Európai Bizottság viszont amiatt vár az iránymutatásokkal, mert az állam- és kormányfők tavaly decemberi csúcstalálkozójukon úgy határoztak, hogy először meg kell várni az EU Bíróságának döntését a jogállamisági rendelet ügyében (azt Magyarország és Lengyelország március 11-én támadta meg az Európai Unió Bíróságán).

Uniós források, ideológiai feltételek

– Az Európai Parlament részéről egyenesen szánalmas, ahogy hosszú hónapok óta toporzékolva hisztizik a tévesen jogállamiságinak mondott mechanizmus ügyében. Az állam- és kormányfők az Európai Tanácsban lenyomták az EP álláspontját tavaly decemberben. A parlamentnek nem sikerült elérnie az uniós források ideológiai feltételekhez kötését. A tanácson belül ennek a küzdelemnek az élharcosai épp a magyar és a lengyel kormány voltak. A parlament a tavalyi kudarc óta folyamatosan durcás kisgyerekként hisztizik – emlékeztetett a Fidesz európai parlamenti képviselője. Deutsch Tamás az ötpárti tervezet margóján hozzátette: mindenki láthatja, hogy összenő, ami összetartozik. – Az EP baloldali szivárványkoalíciója a kommunistáknál kezdődik és az Európai Néppárttal ér véget. A néppárt minden ideológiailag motivált kérdéseben bal kézzel nyúl a dolgokhoz, ez már hosszú ideje így van. Ráadásul ebben az egész történetben szó sincs a jogállamiságról, nettó újbaloldali nyomásgyakorlást látunk – húzta alá.

Meggyengült a kudarc miatt

Felvetésünkre, hogy az EP perrel való fenyegetése hathat-e a bizottságra, a Fidesz politikusa annyit mondott: a baloldali parlamenti képviselők láthatóan úgy érzik, hogy most jött el az ő idejük, most támadhatják az Ursula von der Leyen vezette testületet.

– Bár nyilvánosan nem kritizálják a kudarcba fulladt vakcinabeszerzés miatt a bizottságot, de azt gondoljak, hogy a kudarc miatt az Európai Bizottság elnöke meggyengült, most lehet rajta ütni – mondja a politikus, második szempontként azt említve, hogy Von der Leyen „mentora”, Angela Merkel hamarosan távozik a kancellári székből – emiatt is vérszemet kaphatott az EP baloldala.

– A jogállamiságinak hazudott ügyek, a hetes cikkely, a médiaszabadság, valamint a minap beharangozott vakcinaútlevelek kapcsán is jól látható: a nyugati politikusok jó része azon dolgozik, hogy megossza az Európai Uniót. Az ő gondolkodásukban vannak elsőrendű uniós tagországok és polgárok, illetve vannak másodrendű országok és polgárok. Az elsőrendűek közé a 2004 előtti tizenöt tagország kétharmada tartozik, és utánuk jönnek a többiek. Az egész jogállamiságinak füllentett mechanizmus egy olyan fegyver számukra, aminek a célkeresztjében az általuk másodrangúnak gondolt közép- és kelet-európai országok vannak – húzta alá Deutsch Tamás.