Soros György a franciákat győzködi az örökjáradék-kötvényekről
Pár héttel ezelőtt számoltunk be arról, hogy miután nem tűnik túl sikeresnek Soros terve, hogy az Európai Uniót rávegye, bocsásson ki örökjáradék-kötvényeket, elkezdett külön-külön házalni ötletével. Nemrégiben az általa a 90-es években megkárosított angolokat próbálta győzködni, most pedig a franciák vannak soron. A milliárdos spekuláns ugyanis 2021. március 2-án a Les Echos online felületen jelentetett meg véleménycikket „Itt az ideje, hogy Franciaország örökjáradék-kötvényeket bocsásson ki” címmel. Azt meg kell hagyni, hogy nagyon kitartóan házal az ötletével…
Írásában arra utal, hogy noha a járványt sikerül majd idővel megfékezni a vakcinák segítségével és a népesség beoltásával, mindeközben a vírus olyan súlyos gazdasági világválságot okozott, amely sokkal komolyabb a 2008-as válságnál. Arról nem is beszélve, hogy egyre gyorsabban jönnek létre vírusmutációk, melyek a szakértők szerint az eddigieknél rosszabb hullámokat okozhatnak. Soros tehát az emberek gazdasági félelmeire játszik, arra apellálva, hogy a munkahelyük elvesztésétől félő emberek a kormányaiktól várva a segítséget nyomást gyakorolhatnak a választott vezetőkre, hogy mihamarabb teremtsenek elő megfelelő mennyiségű pénzt a gazdasági válságból való kilábaláshoz. Még akkor is, ha ez esetleg örökre adós sorba taszíthatja a nemzetet…
Soros a cikkben virtuálisan vállba veregeti Macron elnököt, amiért felvetette a szegényebb államok megsegítését. Ennek módja a briteknek is felemlegetett, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által létrehozott „különleges lehívási jogok” (Special Drawing Rights) újbóli kibocsátása és alkalmazása lenne. Ennek meghatározása:
„Az SDR (angolul Special Drawing Rights, azaz „Különleges Lehívási Jogok”) a lehetséges igény szabadon használható pénzneme a Nemzetközi Valutaalap (IMF) tagjainak. Az SDR meghatározása oly módon történik, hogy a jelentősebb nemzetközi valutákat, melyeket a nemzetközi kereskedelemben használnak, egy valutakosárban egyesítik.”
Az IMF a különleges lehívási jogokat a részesedésüknek megfelelően osztja szét a tagországok között. A részvények túlnyomó részét a gazdag országok birtokolják, nekik azonban nincs annyira szükségük rájuk, mert könnyen vehetnek fel pénzt a pénzügyi piacokról máshogyan is. A spekuláns szerint viszont a rájuk eső részt kölcsön adhatnák a szegényebb országoknak, akiknek erre nagy szükségük lenne kétségbeesésükben. A különleges lehívási jogok újbóli alkalmazása ilyen módon lehetne a kevésbé fejlett világ segítségére a járvány hatásai elleni küzdelemben, mondja Soros.
Mivel az IMF legnagyobb részvényese az Egyesült Államok, vétójoga van az új különleges lehívási jogok kibocsátása kapcsán. Soros szerint ezt a vétójogot a Trump-adminisztráció hamis indokokra hivatkozva alkalmazta – persze mit is mondana, hiszen a volt elnökkel nem éppen a legjobb barátok voltak – ám az új, Biden vezette kormányzat pénzügyminisztere, Janet Yellen világossá tette, hogy megszüntetik a vétót és lehetővé teszik az új kibocsátást. A milliárdos spekuláns a cikkben hangsúlyozza, hogy a járványra globális választ kell adni, melynek egy fontos része lehet a különleges lehívási jogok újra történő kibocsátása, de nem ez az egyedüli megoldás. Soros szerint egy olyan gazdag ország, mint Franciaország, más eszközt is választhat a saját helyzete javítására: kibocsáthatna örökjáradék-kötvényeket.
A spekuláns cikke szerint nem minden uniós tagállam van abban a helyzetben, hogy örökjáradék-kötvény kibocsátásba kezdjen. Németországban a Bundesbank feladata az államadósság kezelése, és annak elnöke, Jens Weidmann kérlelhetetlenül ellenzi az ötletet. Olaszországban nagyobb problémát jelent az, hogy gazdasági helyzetük miatt nem a megbízható adósok sorában tartják őket nyilván, bár Soros szerint ezen segíthet majd az új miniszterelnök, Mario Draghi. Franciaország azonban egy azon tagállamok közül, amelyek kibocsáthatnának örökjáradék-kötvényeket.
Soros szerint ez azért lenne különösen is Franciaország hasznára, mert hatalmas mennyiségű olyan kölcsönt garantált, amelynek nagy része feltehetően sosem lesz visszafizetve. Ezeknek az összege 300 milliárd euró, míg az állam által vállalt pénzügyi kockázat maximális összege 106 milliárd euró. Az államnak emellett számos más költsége van a járvány elleni küzdelemmel összefüggésben, így a pontos összeg kiszámítása csak azután lehetséges, ha a járványt sikerül megfékezni.
A francia államadósság már régen magasabb a Maastrichti Szerződésben meghatározott, a GDP-hez mért 60 százalékos aránynál. Soros szerint, ha ehhez még hozzáadjuk a járvány elleni küzdelem költségeit, akkor egyre csábítóbbá válhat a franciák számára az örökjáradék-kötvények kibocsátása. Éppen ezért a milliárdos a véleménycikkében kifejti, hogy itt lenne az ideje. Mint annyi más írásában, itt is megismétli, hogy ez azért lenne megfelelő, mert nem kell visszafizetni, csak a kamatot kell éves szinten, amely szerinte amúgy is nagyon alacsony. Hozzáteszi, a francia kötvényekre egyébként is nagy a kereslet.
A milliárdos szerint eleinte, amíg a piac számára még ismeretlen az eszköz, előfordulhat, hogy az örökjáradék-kötvényeket kedvezményesen kell eladni a szokásos hosszú lejáratú kötvényekhez képest. Végül azonban prémiumhoz juthatnának a franciák, mert a megnövekedett kereslet mellett a francia örökjáradék-kötvények válhatnának a piacon kibocsátott legnagyobb és a legaktívabban forgalmazott pénzügyi eszközévé – jósolja Soros. A kedvezményes árú kibocsátás egy új elem Soros ötletében, más országoknak ezt még nem javasolta korábban. Feltehetően érzi a bizalmatlanságot a pénzügyi eszközzel szemben, mind kibocsátói, mind vásárlói oldalról, ezért ezt kihasználva minél olcsóbban szeretne hozzájutni az esetlegesen kibocsátott kötvényekhez. Ha egyszer valóban sikerül bepaliznia egy országot ezzel az ötletével…
És hogy mivel oldaná meg a bizalom problémáját? A cikk végén arra tesz javaslatot, hogy az örökjáradék-kötvények kibocsátását, mint szokatlan, normális időben nem alkalmazott eszközt törvényi szinten kellene szabályozni, jóvá hagyatni. Szerinte ugyanis ez eloszlatna minden korábban felmerült tiltakozást. Ebből is látszik, mennyire el van szakadva a valóságtól a háromméteres betonfalak mögött élő spekuláns.
Soros György örökjáradék-kötvénnyel kapcsolatos terveiről mi írtunk először 2020. áprilisában.