Vakcina-gate robbanhat ki Brüsszelben – Ursula von der Leyennek vége?
Egyre több kérdés merül fel az európai közös vakcinabeszerzéssel kapcsolatban. A múlt héten kiderült, hogy nem lakosságarányos az elosztás. Most annak jártunk utána, ki, milyen érdekből, milyen politikai nyomást gyakorolt egyik vagy másik vakcinagyártóra. Miközben a vakcina lehet az egyetlen megoldás a világjárvány ellen – olvasható a V4NA Hírügynökség cikkében.
Nyugodtan állíthatjuk, hogy ma a legértékesebb a Covid elleni vakcina. Emberéletek ezrei, százezrei múlhatnak azon, hogy időben megkapják-e a vírus ellenszerét. Eközben Európa-szerte egyre több anomália derül ki a brüsszeli közös beszerzések körül.
Egyre több európai ország állítja le az oltási programját az AstraZeneca brit–svéd gyógyszergyártó társaság koronavírus elleni oltóanyagával. Többek között Szlovéniában, Spanyolországban, Németországban, Franciaországban és Olaszországban is leállították az oltást. Egyes pácienseknél súlyos vérrögképződés jelentkezett, bár az egyértelmű ok-okozati összefüggést tudományosan még nem igazolták.
Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) hétfőn közleményben reagált a kialakult helyzetre. Mint írták, péntek óta vizsgálják a vakcina alkalmazása után néhány embernél fellépett tromboembóliás tünetekről szóló jelentéseket. Hangsúlyozták azt is, hogy a koronavírus ellen kifejlesztett vakcina előnyei felülmúlják a lehetséges mellékhatások kockázatát.
Az AstraZeneca oltóanyagát az Európai Bizottság január végén engedélyezte.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Twitter-üzenetében közölte, az unió engedélyezte az AstraZeneca oltóanyagának alkalmazását az EU-ban. Az elnök reményét fejezte ki, hogy a cég teljesíti vállalását, és a megállapodásban foglaltak szerint szállítani fogja mind a 400 millió adag oltóanyagot. „Mindent megteszünk azért, hogy oltásokat szerezzünk az európaiak, a szomszédjaink és partnereink számára világszerte” – tette hozzá az uniós bizottság elnöke.
A gyógyszerügynökség közleményében azt írta, hogy az EMA humán gyógyszerekkel foglalkozó bizottsága (CHMP) alaposan értékelte a vakcina minőségére, biztonságosságára és hatékonyságára vonatkozó adatokat, és konszenzussal javasolta az Európai Bizottság hivatalos, feltételes forgalombahozatali engedélyének megadását.
Ugyanakkor – mintegy magukat is bebiztosítva – azt is leírták, hogy bár a klinikai vizsgálatok során nagyszámú ember kapott Covid–19-oltást, bizonyos mellékhatások csak akkor jelentkezhetnek, ha emberek millióit oltják be.
A Le Monde francia lap szellőztette meg azt, hogy a Pfizer–BioNTech és a Moderna vakcinájának vizsgálata még folyt, és mindkettőnél problémák merültek fel, amikor az Európai Unió már engedélyezte a használatukat. A lap ezt arra alapozta, hogy még tavaly decemberben állítólagos orosz hekkerek bizalmas iratok szereztek meg és töltöttek fel a dark webre.
A Le Monde szerint az EMA három fő kifogást emelt a Pfizer–BioNTech oltóanyaga ellen:
- egyes gyártási helyeket még nem volt alkalmuk ellenőrizni,
- hiányoztak a tömeggyártásra szánt, azaz kereskedelmi forgalomba hozott oltások adatai,
- a bevizsgálásra küldött vakcinák minősége eltért azoknak az oltóanyagoknak a minőségétől, amelyeket a gyógyszergyár szériában készített.
A megszerzett levelek közül vannak olyanok, amelyek arról árulkodnak, hogy az európai uniós szervek nyomás alá helyezték az EMA-t, hogy mielőbb engedélyezzék a Pfizer vakcináját az Európai Unió tagországaiban, miután a hasonló amerikai és brit felügyeletek már szabad utat engedtek a vakcina korlátozott felhasználására. Más dokumentumokból pedig az derül ki, hogy az Európai Bizottság és a gyógyszerfelügyelet közt meglehetősen feszült, olykor kellemetlen egyeztetések folytak a vakcina vizsgálatának időszakában.
Az EMA közleményében azt írta, hogy a dokumentumok egy részét manipulálták annak érdekében, hogy aláássák a bizalmat az oltásban.
A V4NA kérdésekkel fordult az Európai Bizottsághoz, illetve az Európai Gyógyszerügynökséghez a vakcinák ügyében.
A bizottságtól azt kérdezték:
- miért helyeztek politikai nyomást a gyógyszerügynökségre?
- ezek után az európai polgárok miért bízzanak az uniós szervekben?
Utóbbitól pedig arra voltunk kíváncsiak, hogy
- mikor, hol és milyen körülmények között találkoztak a vakcinagyártók képviselőivel? mennyi utazással járt az egyeztetés?
- milyen ajándékokat fogadtak el a gyártóktól? Próbálták-e a gyártók saját termékeiket előnybe hozni másik gyártó vakcináival szemben?
- milyen politikai nyomásra döntötték el, hogy melyik vakcinát mikor engedélyezik?
Brüsszel egyébként a vakcinabeszerzéseket sem intézi átlátható módon, nem hozzák nyilvánosságra a szerződéseket.
A V4NA korábbi kérdésére Stefan De Keersmaecker, az EB szóvivője azt mondta, hogy a szerződések természetesen minden egyes kérdésre kiterjedő külön záradékokat tartalmaznak, a késedelmes szállításra is, de a szerződések részleteire nem térhet ki.
„Ezen információk bizalmasak, ezért nem oszthatjuk meg azokat. Mégis megpróbálunk minden rendelkezésünkre álló eszközt felhasználni a lehető leghamarabbi kiszállítás biztosítása végett”, fogalmazott a szóvivő.
Az AstraZenecával kötött szerződés esetében viszont kivételt tettek. A gyógyszeripari vállalat beleegyezett, hogy a bizalmas információk kivételével (pl. számlaadatokat tartalmazó részek) közzéteszi a két fél között 2020. augusztus 27-én megkötött szerződést.
A V4NA a vakcinabeszerzések ügyében megkereste az Európai Csalás Elleni Hivatalt (OLAF), hogy afelől érdeklődjünk:
- jól tudjuk-e, hogy vizsgálatot indítanak a vakcinabeszerzések kapcsán?
- hol tart a vizsgálat?
- mit vizsgálnak?
Az eredeti cikket ITT érheti el.
Hárít a Gyógyszerügynökség vezetője
A V4NA Hírügynökség levélben fordult az Európai Gyógyszerügynökséghez (EMA), hogy érdeklődjön a kialakult helyzetről, válaszukat itt közöljük.
Sok kérdés merült fel az elmúlt időben a brüsszeli vakcinaszerződések kapcsán. Az elmúlt napokban ráadásul le kellett állítani az oltást az AstraZeneca vakcinájával több uniós országban is.
A V4NA kérdésekkel fordult az Európai Gyógyszerügynökséghez, a vakcinák ügyében. Azt szerették volna megtudni, hogy
- Mikor, hol és milyen körülmények között találkoztak a vakcinagyártók képviselőivel? Mennyi utazással járt az egyeztetés?
- Milyen ajándékokat fogadtak el a gyártóktól? Próbálták-e a gyártók saját termékeiket előnybe hozni másik gyártó vakcináival szemben?
- Milyen politikai nyomásra döntötték el, hogy melyik vakcinát mikor engedélyezik?
Az EMA azt ígérte, hogy sajtótájékoztatójukon válaszolnak a felmerült kérdésekre.
Emer Cooke, a szervezet vezérigazgatója ma délután 14 és 15 óra között online sajtótájékoztatót tart az AstraZeneca-ügy kapcsán.
Forrás: www.magyarnemzet.hu
Follow @jobboldalihirek