Elképesztő bukta: Jakab tanár úron kifogott a hatodik osztályos nyelvtan

Jakab Péternek is beletört a bicskája a helyesírásba, mikor az eszik igét nem tudta rendesen ragozni. Ja, és csak halkan megjegyeznénk, hogy az ikes ragozás a hatodik osztályos tananyag részét képezi.

Piros Arannyal ízesített párizsi, műanyag tálkából befalt krumplistészta és nokedlis paprikáskrumpli – ezek Jakab Péter kádári gasztroutazásának talán legfontosabb állomásai. Május elsején azonban felhagyott kulináris kalandozásaival, és a tejfölbe tunkolt kovászosuborkát mellőzve hozta a kötelező langyos sör-hideg virsli kombót. Eddig tehát semmi izgalom, Jobbikéknál mostanában ugyanis így telnek az érdemi politizálást nyomokban sem tartalmazó, pörköltszaftos hétköznapok.

Jakab receptjének következő hozzávalója pedig az elmaradhatatlan műhiszti. Ő ugyanis csak azzal a konyhamérlegen kimért őszinteséggel falatozik a közösségi média rejtekében, a nyilvánosság fürkésző szemétől elzárva, mint ahogy tette azt Kádár Jancsi bácsi is. Elvégre ki az a szőrösszívű antikomcsi, aki ne hinné el, hogy a budai villájának hokedlijén grízes tésztát csipegető Kádárnak fogalma sem volt arról, hogy őt közben éppen fényképezték? És amint a jobbos média szóvá teszi a dekára ugyanannyit mutató képmutatást, úgy Jakab máris annyira spontán módon felháborodik, hogy azonnal érkezik is az előre bekészített, műhisztiző Facebook-poszt – újabb bőrt lehúzva ezzel a politikai marketing másodlagos frissességű csirkeszárnyáról.

Május másodikán aztán házhoz is szállították Jakab műhisztizős bejegyzését, melyben így fogalmazott:
„Kitettem egy képet arról, hogy épp virslit eszek (sic!) mustárral meg kenyérrel, mire a Fidesz média rázendített: a megnyomorított kádári kisembert játszom.”
Most attól a Korózs-díjas kamuzástól tekintsünk is el, hogy egyetlen jobboldali sajtótermék sem használta Jakabra a „megnyomorított kádári kisember” kifejezést. Sokkal érdekesebb ugyanis, hogy legutóbb éppen a HVG-nek adott interjújában vallott így a politikus: sok ellenzéki (tehát nem fideszes!) képviselőtársa gondolja, hogy „ez a Jakab valami proli, de aztán rájönnek, hogy vidéki tanárember”. Akkor a vidéki tanárember Jakab figyelmébe szeretnénk ajánlani, hogy az ikes igék ragozása már az általános iskola hatodik osztályában a tananyag része. Így az eszik ige helyes alakja egyes szám első személyben nem az „eszek”, ahogy a „vidéki tanárember” Jakab használja, hanem: eszem.

És mint arra rámutattunk, Jakab előszeretettel értelmezi félre az őt ért kritikákat, így sietve leszögeznénk, hogy nem önmagában a nyelvtani hibával van gond. (Bár azért az is súlyos kérdéseket vet fel, miként lehet valakit a katedrára engedni úgy, hogy a hatodik osztály alapvető tudásával sem rendelkezik.) Az igazi probléma forrásvidéke mégis inkább ott keresendő, hogy Jakab miniszterelnök-jelölt-jelöltként az ország irányítására jelentkezik. Bonyolult gazdasági, jogi és geopolitikai folyamatokban kellene kiigazodnia, miközben láthatóan olyan túl sokat azért nem gondol a világról. Egy másik interjújában ugyanis rákérdeztek, hogy mi a véleménye a cionizmusról, mire Jakab válasza ennyi volt: „nem foglalkozom vele”. Ugyanitt azt is elárulta, hogy a hittan azért felesleges, mert „a hitet nem kell tanulni, az vagy van, vagy nincs”. Aha. Tehát mivel kettes számrendszer van, így matematikát sem kell tanulni – legalábbis a Jakab-féle mínuszos logika szerint.

Talán G. Fodor Gábor fogalmazott egyszer úgy, hogy Novák Elődre az ember a macskáját sem bízná rá, nemhogy a belügyminiszteri pozíciót. És akkor mit mondjunk a hatodik osztályos tananyaggal is hadilábon álló Jakabra? Akire a műbőrdzseki is nagy, nemhogy a miniszterelnökséggel járó kihívás.