Jobboldali Médiahírek

Hírexpress, hírblog – Hírek itthonról és a nagyvilágból Önnek!

HírekIttonPublicisztika

A Borkai-botrányon teli szájjal röhögő ellenzéki média most azonnal áldozati pózba vágja magát

Hirdetés

Kínosan személyes vallomások a független újságírók részéről.

Hosszú volt a hétvége meg a vasárnap, vagy talán túl sokat törődtem a családdal: de hétfőn az a hír fogadott, hogy óriási lehallgatási botrány van alakulóban itthon.

Mi van? Ránézek rutinosan a 444.hu-ra: hát a címlap úgy 80%-a csakis a Pegasus-ügyről tudósít és dolgoz fel, mi több: szinte kész ítéletként tálalja, hogy a kormány ellenzéki újságírókat és politikusokat, közéleti személyeket hallgatott le egy izraeli kémszoftverrel.

Hirdetés

Hogy van új izgalom végre, legalább az jó hír a külső szemlélőnek, „a jó focinak szurkolónak”: de olyan, ami tény vagy beismerés lenne bárki részéről, olyanról még nem nagyon tudunk. Valakik állítólag megfigyeltek valakiket valamikor.

Ami mindenképpen sokat sejtet, az megint az összehangoltnak tűnő média- ill. közösségi visszhang: illetve a korábban ritkán tapasztalt, érzelgős médiareakciók.

Hogy Orbánt és családját, Mészárost, Pintért vagy Matolcsyt örökké támadják, azt már megszokhattuk. De például Magyarország „legLiam Gallagher”-ebb médiamunkása, Panyi Szabolcs talán sosem tárulkozott ki ennyire a nyilvánosság előtt, mint most, az állítólagos lehallgatási botrány vasárnapi kirobbanása után: zavarba ejtően személyes húrokat penget telexes cikkében, a Direkt36 másik érintett újságírójával, Szabó Andrással közösen.

Hirdetés
A következő napokban aztán persze az is kiderült, hogy a kémfegyver neve Pegasus, amit az izraeli NSO Group árul kizárólag kormányzati felhasználóknak, és ezt mindig az izraeli védelmi minisztérium jóváhagyásával teszi. Számos zsidó származású magyarhoz hasonlóan számomra is mindig egy kicsit többet jelentett Izrael állam, mint egyet a rengeteg külföldi ország közül, ahol még sosem jártam. A családi emlékezet szerint ráadásul nagymamám testvére Auschwitzot túlélve Izraelbe vándorolt ki, ahol katonának állt, majd nem sokkal később el is esett az első arab–izraeli háborúban. Nyilván butaság és semmi valódi jelentősége nincsen, de valószínűleg máshogy élném meg, ha az derült volna ki, hogy a megfigyelésemhez, mondjuk, az orosz vagy a kínai állam asszisztál.

Már-már jakab péteri utánérzésünk van, mintha a saját származása mögé próbálna bújni… na, mindegy is.

Visszatérve a Pegasusra: nos, már megint véletlenül pont a németek. Obermayer és Obermaier: ha olvastam volna Rejtő-regényeket, valószínűleg Rejtő-regények jutnának eszembe, ehelyett inkább a Picasso kalandjai ugrott be, ahol minden német katonát Schultznak hívtak. De folytatódik a belterjes ön- és kollégaimádat:

Ők újságírói körökben azóta valóságos szupersztároknak számítanak. Bár komoly filmrajongónak tartom magam, talán akkor sem lettem volna izgatottabb, ha olyan hollywoodi híreségekkel futok össze az utcán, mint például Adam Driver vagy Robert Pattinson.

Ez valami szívatás, vagy ennyire műveletlen vagyok (valószínűleg az utóbbi)? Ki az az Adam Driver meg a Pattinson? Igaza van Panyiéknak: tényleg olyan ez, mint egy kémsztori – valaki talán valóban megírta, és nem véletlen a hollywoodi párhuzam se.

Hirdetés

Nem tudom, emlékszik-e itt bárki a Borkai-botrányra 2019-ből. Senki? Ja, jó.

Ellenzéki oldalon hány tiltakozást, felszólalást, fanyalgást olvashattunk akkor, az önkormányzati választások előtt, hogy esetleg nem így kéne választást nyerni? Hogy vajon volt-e titkosszolgálati szál a buli és az emberek megszervezésében, a felvétel rögzítésében, majd módszeres, profi közzétételében? És ha volt, kik voltak azok? Én nem emlékszem ilyenre, de biztos rengetegen írtak róla, csak nem hallottuk a nagy zajban. Volt a média részéről minden: kárörvendés, tárgyilagosnak álcázott villámgyors csepegtetés, korrupciós vádak, lebegtetés… aztán a semmi, és persze a választási eredmények.

Hirdetés
Égbekiáltó, Borkai köreihez köthető korrupció. Igen, mindez azóta is bizonyítódik. De lehet, hogy mégse volt már annyira fontos az önkormányzati győzelmek után?
Na, akkor nézzük újra, hogy mikor is történhetett A Nagy Megfigyelés!
Az Amnesty technikai elemzése szerint 2019. április elejétől az év októberének végéig, több mint fél éven keresztül egy kémfegyver nyomai mutathatók ki a telefonomon.
(Érdekesség: a leleplezésben megjelenik az a kifejezés, hogy a jogvédő szervezet – mármint az Amnesty – BIZTONSÁGI STÁBJA. Jó tudni, hogy egy jogvédő szervezetnek ilyenje is van, és ez képes ultra kemény kémprogramok nyomait azonosítani. Szerencse, hogy semmi sem igaz abból, hogy az NGO-k végül is szolgálatok, ezek ártalmatlan civilek. Zárójel bezárva, ez a múlt is megváltozott azóta, hiszen egy későbbi verzió szerint maguk a német újságírók azonosították ezeket a nyomokat. Az újságírás sem fedőszakma szerencsére – A szerk.) 
Biztosan így volt. Ámde:
  • Kik hallgatóztak?
  • Kinek a megbízásából?
  • Miért pont akkor?
  • Mit használtak fel?
  • Miért pont most derült ki?
  • Miért megint a németek és a franciák?

Ne feledjük: aki valóban orosz kémeket engedett (hozott) be az NBH-ba, az maga Gyurcsány Ferenc volt.

De hogy mennyire távol áll ezektől a fiataloktól a konspiráció, idézzünk még ide pár gondolatot, hogy a kérdéses időszakban Szabó András merre járt külföldön:

2019. június 15-én, vagyis két nappal a telefonom feltörése után indultam az USA-ba, hogy részt vegyek egy kéthetes, IVLP nevű programban, amelynek témája az volt, hogy milyen eszközökkel érdemes fellépni a propagandával, dezinformációval szemben. 2019 szeptemberében pedig néhány nappal az újabb betörés után tértem vissza Varsóból, ahol egy sajtószabadságról szóló konferencián vettem részt.

Panyi pedig többek között megfordult a Transparency Internationalnél, Amerikában az Arizonai Állami Egyetemen hallgatott oknyomozói újságírást, számtalan belsős díjra jelölték – az Origó információi szerint pedig egyenesen USA-beli titkosszolgálatok mondják neki tollba a cikkeket. Persze ezt mi nem gondoljuk így, de jól hangzik.

Véleményem:

A magyar kormány nem csinált semmit. Az egész megint a németek fondorlatos manővere, akárcsak a Borkai-botránynál: erre pedig most is örömmel, koordináltan csap le helytartó médiájuk. Az állítólagosan megfigyelt személyek között bizony jó sokan vannak, akik akár hazaárulás-közeli munkásságot tudhatnak maguk mögött – így nem csoda a szokásosnál erősebb reakció.

Pedig a kémek nem is lehettek mások, mint egészen biztosan orosz hackerek.

Forrás: Kontra

Hirdetés