EMA: a Pfizer- és a Moderna-vakcina ritka mellékhatása lehet a szívizom- és a szívhártyagyulladás
A BioNTech/Pfizer és a Moderna gyógyszergyártó vállalatok koronavírus elleni vakcinájának ritkán előforduló mellékhatása lehet a szívizom- és a szívhártyagyulladás, a két megbetegedést fel kell tüntetni a termékinformációban, és felhívni az egészségügyi szakemberek figyelmét a kockázatra – tájékoztatott pénteken az Európai Gyógyszerügynökség (EMA).
A hágai székhelyű testület illetékes kockázatértékelő bizottsága (PRAC) szerint az ilyen esetek elsősorban a vakcinák második adagjának beadása után 14 napon belül fordultak elő, elsősorban fiatalabb korosztályhoz tartozó férfiaknál. A tünetek eltérőek lehetnek, de gyakran légszomj, erőteljes szívverés, kíséri a megbetegedést.
2021. május 31-ig az EU-ban mintegy 177 millió adagot adtak be a BioNTech/Pfizer és 20 millió dózist Moderna cég oltóanyagából. (Nekik kevesebb, mint a felük kapta meg a második dózist, ők a leginkább érintettek mintegy ezer esetet regisztráltak eddig az mRNS-vakcinák beadása után, 79 százalékuk tizenéves vagy fiatal felnőtt – a szerk.)
Az Európai Unió gyógyszerfelügyeleti hatósága pénteken azt is közölte a Johnson&Johnson cég oltóanyaga kapilláris szivárgási szindrómát okozhat, ezért nem javasolja használatát azok számára, akiknél a jelenség már korábban is fellépett.
A PRAC három olyan esetet vizsgált ki, amelyeknél a Johnson&Johnson vállalat vakcinája váltotta ki ezt az igen ritka tünetet, amely során a hajszálerekből folyadék szivárgott a testszövetekbe. A szindróma főként a karok és a lábak megduzzadását, alacsony vérnyomást, a vér alacsony albuminszintjét és besűrűsödését eredményezi. A három esetben a tünetek 3 nappal az oltást követően jelentkeztek, az érintettek közül ketten elhunytak.
Az EMA korábban az AstraZeneca vállalat vakcinájával a Vaxzevriával kapcsolatban hívta fel a figyelmet erre a mellékhatásra.
Az uniós gyógyszerfelügyeleti hatóság arról is tájékoztatott, hogy a Vaxzevria termékismeretőjébe fel kell venni, hogy a vakcina mellékhatásként Guillain-Barre szindrómát (GBS) okozhat.
A GBS esetén a szervezet saját immunrendszere megtámadja az egészséges perifériás idegsejteket, ami típusosan az alsó végtagokban kezdődő, szimmetrikus végtaggyengeséggel és zsibbadással jár. Akut fázisában a betegség életveszélyessé válhat.
(MTI)