Kálmán Olga szerint ballib újságíróból gyurcsányista pártpolitikussá válni = CIVILnek lenni
A gyurcsányista pártpolitikus Kálmán Olga azt fejtegette az ATV-ben, hogy ő most éppen civil.
A főváros kulturális főtanácsadójaként Kálmán Olga havi egymillió forintot keresett 2019-ben. Most 2021-et írunk, szóval a bérezése akár még meg is ugorhatott, miközben a kultúrára vonatkozó terveiről vajmi keveset hallottunk az elmúlt két évben. Szóval a látvány, hogy a gyurcsányista politikus lesz az Egyenes beszéd vendége, legalább akkora örömmel töltött el, mint mikor Tüttő Katát megpillanthattuk lóháton előbújni a habok közül. Hátha most végre megtudhatjuk Kálmántól, hogy pontosan milyen kulturális főtanácsokat is ad havi egymillióért. Mondjuk, esetleg összeültek-e már Alföldi Róberttel, hogy készüljön egy zseniális színházi adaptációja Xenának, a harcos hercegnőnek, aki lóháton küzdött meg a görög mitológia lényeivel. Főszereplőnek azonnal tudnánk is ajánlani Tüttő Katát.
Csakhogy Kálmán Olga a kilencpercnyi tiszta műsoridőben egyetlen mondat erejéig sem tért ki kulturális vízióira. Helyette viszont mondott más érdekeset, ami nekünk ugyan szórakoztató, de a fizetését nem a jobboldali mosolyok után számlázzák. Szóval az egykori nagyon objektív, és talán még annál is függetlenebb – már ha ez lehetséges egyáltalán – tévés műsorvezető Kálmán egyszer csak úgy döntött, hogy akkor ő holnaptól gyurcsányista pártpolitikus. És most is, ebben a pillanatban is, az ATV műsorvezetőjével beszélgetve is a DK pártpolitikusa. Ennek ellenére az egyik gondolatát így kezdi: „én civilként is azt gondolom”.
Rögzítsük tehát a matematikai képletet, hogy függetlenobjektív újságíróból gyurcsányista pártpolitikussá válni = civilség. Nos, nem, kedves Olga, ön ugyanannyira nem civil, mint amennyire tévés korában nyomokban sem tartalmazott elfogulatlanságot. Ehelyett akkor is éppúgy a baloldal verőembere volt, mint most, amihez persze joga van, csak nem kellene civilnek kamuznia önmagát.
Aztán szóba került még az előválasztás is, ami olyan, mint egy szobaszínházi előadás: még el sem kezdődött ugyan, de máris mindenkit halálra untat. A műsorvezető rá is kérdezett, hogy ennek így mégis mi értelme van, hiszen nem a balos szavazók döntenek a végső jelöltekről, hanem a füstös szobák háttéralkui (=Gyurcsány). Azonnal érkezett is Kálmántól a cáfolat, hogy de, nagyon is a szavazók döntenek, majd így folytatta: „az egyik ellenzéki párt a hat együttműködő közül azt mondja, hogy igen, én is egyébként a DK jelöltjében, az MSZP jelöltjében vagy a Jobbik jelöltjében látom a nagyobb erőt, a nagyobb lehetőséget, akkor miért ördögtől való az, hogy ha azt mondja, én már most az előválasztáson sem indítom a saját jelöltemet, hiszen bízom a másik párt jelöltjében.”
Nos, természetesen egyáltalán nem ördögtől való ez a töretlen bizalom a Jobbik neonáci jelöltjei iránt. Habár a siker érdekében nácikkal történő kokettálás mintha kísértetiesen rímelne a Mephisto sztorijára, de ezt most hagyjuk is. Érdekesebb ugyanis az a zseniális gondolatmenet, hogy Kálmán úgy próbálja megcáfolni a pártok háttéralkui nyomán az előválasztás lényegi részéből kizárt szavazókra vonatkozó állítást, hogy elismeri azt. Mert ha az ellenzéki pártok jó előre megegyeznek egymással a visszaléptetésekről, akkor az előválasztásra ráfordulva két dolgot tehet az egyszeri balos szavazó: vagy elmegy voksolni, vagy pedig otthon marad. De bárhogy is cselekszik, ugyanaz lesz a végeredmény, hiszen győztesként befut a pártok által előre kiválasztott jelölt. Csak finoman jeleznénk Kálmánnak, hogy ilyen, mélyen demokratikus aktusok során zsebeli be mondjuk Aszad a voksok 95,1 százalékát Szíriában. A különbség csak annyi, hogy Aszad – a Gyurcsány-párttal ellentétben – talán nem paktálna le neonáci jobbikosokkal.
Forrás: Drót.info
Follow @jobboldalihirek