A csupa szív tálibok készek megbocsátani a németeknek, de megkérik az árát
Az afganisztáni hatalomátvétel után a tálibok diplomáciai elismerést és pénzügyi segítséget követelnek Németországtól – írja az Index.
Erős és hivatalos diplomáciai kapcsolatot szeretnénk Németországgal – fogalmazott a Welt am Sonntagnak Zabihullah Mudzsáhid, a tálibok szóvivője, aki szerint a németeket mindig szívesen fogadták Afganisztánban.
Zabihullah Mudzsáhid szerint a németek nagyjából száz évvel ezelőtt már sok jót tettek az országért, de sajnos később csatlakoztak az amerikaiakhoz. „Ezt megbocsátjuk” – mondta.
Fotó: Massoud Hossaini / AP
A tálibok új kormánya pénzügyi támogatást, humanitárius segítséget és együttműködést szeretne az egészségügyben, a mezőgazdaságban és az oktatásban – nemcsak Berlintől, hanem más országoktól is.
Mindeközben a Német Szabaddemokrata Párt (FDP) felszólította a német kormányt, hogy „anyagilag és technikailag” támogassa Törökországot az afgán főváros, Kabul repülőterének további üzemeltetésében.
Törökország túlnyomórészt muszlim országként inkább tárgyalhat a tálibokkal, és biztosíthatja a kabuli repülőtér folyamatos működését a helyszínen, mint más NATO-partnerek – vélekedik Alexander Graf Lambsdorff, az FDP külpolitikai szakértője.
A német külügy elmondta, hogy a repülőtér folyamatos működése a tálibokkal folytatott tárgyalások egyik kulcskérdése. A szövetségi kormány kész támogatni a reptér újraindítását. A tálibok nemrég arról is nyilatkoztak, hogy aki el szeretné hagyni Afganisztánt, továbbra is elhagyhatja.
Frissítés: Német rendőrszakszervezet: „néhány hét múlva sok dolgunk lesz a határokon”
/MTI-összefoglaló./
Diplomáciai elismerést, pénzügyi támogatást és gazdasági együttműködést várnak a tálibok Németországtól – mondta az Afganisztánt uraló iszlamista mozgalom szóvivője a Welt am Sonntag című vasárnapi német lapnak.
Zabihullah Mudzsáhid kiemelte, hogy az afgán lakosság támogatja a tálibokat. „Különben hogyan tudtuk volna tíz nap alatt meghódítani az országot?” – jegyezte meg.
A szóvivő kifejtette: a hatalom megszerzése után a megbékélésre és a lakosság jólétére kell törekedni. Ezért be kell indítani a gazdaságot és munkahelyeket kell teremteni, amihez a nemzetközi közösség és benne Németország segítsége is szükséges.
Mint mondta, a tálibok „erős és hivatalos diplomáciai kapcsolatot” akarnak kiépíteni a németekkel, akik mindig is szívesen látott vendégek voltak Afganisztánban, és már a monarchia idején is sokat tettek az országért.
Később „sajnos csatlakoztak az amerikaiakhoz, de ez most már meg van bocsátva” – mondta Zabihullah Mudzsáhid.
Kifejtette, hogy az új tálib kormány Németországtól és más országoktól is humanitárius segítséget vár és együttműködést az egészségügy, a mezőgazdaság és az oktatás területén.
A Welt am Sonntag kiemelte, hogy Zabihullah Mudzsáhid a kilencvenes években hatalomra jutott tálib vezetéshez képest új, fiatalabb, modernebb gondolkodású nemzedék talán legfontosabb képviselője, és tudja, hogy a nemzetközi közösség támogatásának feltétele az emberi jogok érvényesülésének biztosítása.
A lap szerint a mozgalomban továbbra is vannak „keményvonalasok”, akik a mérsékelteknél nagyobb befolyással rendelkeznek a fiatal, kevésbé képzett harcosok között. A mérsékelt irányvonal pedig csak akkor kerekedhet felül, ha „gyakorlati eredményeket” tud felmutatni.
A Welt am Sonntag arról is írt, hogy az ország lakosságának fele – 18 millió ember – humanitárius segélyre szorul, és a segélyszervezetek éhínségtől tartanak. Ilyen tartós humanitárius válság menekülthullámokat indítana el, ezt pedig a német kormány mindenáron meg akarja akadályozni – jegyezte meg a lap.
A berlini vezetésnek azért is fontos az afganisztáni helyzet alakulása, mert Közép-Ázsián kívül Németországban él a legnagyobb afgán közösség, 280 ezer ember. Így sok szakértő szerint Németország lenne a fő célpont, ha menekülthullám indulna el Afganisztánból Európa felé.
„Azzal számolunk, hogy néhány hét múlva sok dolgunk lesz a német határokon” – mondta a Welt am Sonntagnak a rendőri szervek egyik legnagyobb munkavállalói érdekképviselete, a Német Rendőrszakszervezet (DPolG) elnöke, Heiko Teggatz. A „negatív forgatókönyv” megvalósulása csak akkor kerülhető el, ha segítséget kapnak a menekültek Afganisztánban és térségében, és „Brüsszel, Berlin és Párizs egyértelműen elkötelezi magát a valódi határvédelem mellett” – jelentette ki a szakszervezeti vezető.
Merkel beszélgetne
Angela Merkel kancellár az augusztusi tálib hatalomátvétel óta rendre azt az álláspontot képviseli, hogy a német szervezetek – hadsereg, segélyszervezetek, társadalmi szervezetek – egykori helyi munkatársainak védelme és az afgán lakosság támogatása érdekében tárgyalni kell a tálib vezetéssel, de ez nem jelenthet diplomáciai elismerést.
Ezt megerősítette egy más ügyben tartott vasárnapi tájékoztatóján is, amelyen kiemelte, hogy „természetesen beszélni kell a tálibokkal”, mert csak náluk lehet bármit is elérni Afganisztánban.
A megbeszéléseknek két témájuk lehet. Az egyik a németekkel folytatott együttműködés miatt veszélybe kerülő emberek kimentése, a másik pedig a lakosság egészét szolgáló humanitárius segítségnyújtás feltételeinek biztosítása – fejtette ki a kancellár az Észak-Rajna-Vesztfália tartományi Hagenben Armin Laschet tartományi kormányfővel, a jobbközép CDU/CSU pártszövetség kancellárjelöltjével tartott tájékoztatón.
Armin Laschet szerint is elengedhetetlen a párbeszéd a tálibokkal. A nemzetközi közösségnek ebben a párbeszédben egyértelműen meg kell határoznia, hogy az új afgán vezetésnek milyen feltételeket kell teljesítenie az együttműködés beindításához – húzta alá a politikus a hageni tájékoztatón, amelynek fő témája a térségben júliusban történt árvízkatasztrófa utáni helyreállítás volt.