Márki-Zay a közönség legéppuskázásáról beszélt egy rendezvényen
Márki-Zay Péter egy vitán a tömeggyilkossággal, majd egy másik beszélgetés során a gyermekgyilkosság gondolatával hozakodott elő. Lemerészkedünk a psziché legrejtettebb zugaiba.
Márki-Zay Péter rágalmazási pereinek száma valahol félúton helyezkedhet el Kína lakossága és a Finnországban működő metálzenekarok között. Ami azért legalább olyan tisztes teljesítmény, mint amikor Joe Biden egy csúcstalálkozón képes akár öt percig is ébren maradni.
2020 decemberében például Lázár Jánossal szemben maradt alul, amiért bűncselekmény elkövetésével vádolta meg a fideszes politikust. Az első fokon eljáró Szegedi Járásbíróság 400 ezer forint pénzbírságra ítélte Márki-Zay Pétert nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás vétsége miatt [azóta már jogerősen is elítélték – a szerk.] A döntés pedig annyira becsípődött a hódmezővásárhelyi polgármesternek, hogy még majd’ egy évvel később is az ügyben eljáró Nánási Illést gyalázta a tihanyi Tranziton.
„A harmadik lépése volt, hogy elfogadta azt a hazugságot, hogy én bűncselekménnyel vádoltam Lázár Jánost – nyilvánvaló képtelenség. És hogyan bizonyította Lázár János ártatlanságát? Azt mondta, hogy a nyilvántartások szerint büntetlen előéletű. Ha itt valaki legéppuskázná a teljes közönséget, de eddig büntetlen előéletű, az Nánási Illés szerint ártatlan. (…) Ez a magyar bíróság 2021-ben.”
Önmagában már az a – Márki-Zay által a bíróságnak tulajdonított – gondolat az őrület peremvidékén tanyázik, hogy azért nem ítélnek el valakit, mert büntetlen előéletű. Az első bűncselekmény elkövetése előtt ugyanis még mindenki az. Így ha tényleg létezne a Márki-Zay által emlegetett gyakorlat, miszerint a büntetlen előéletűeket mindig futni hagyja a bíróság, akkor egyetlen bűnöző sem létezne. Hiszen az első elmarasztaló ítélet sohasem születne meg.
Ámde talán még ennél az abszurd felvetésnél is sokkalta inkább gumiszoba után kiált, ami ezután következik. Mégpedig hogy a Lázár-ügyet – ami teljességgel gazdasági természetű – Márki-Zay a közönség legéppuskázásával állítja párhuzamba. Ami azért zavarba ejtő. Nem kicsit, nagyon. Adja magát ugyanis a kérdés, hogy egy – erőszakot nyomokban sem tartalmazó – gazdasági-pénzügyi vádat Márki-Zay mégis miként köt össze önmagában egy brutális tömeggyilkosság képzetével?
És ráadásul nem is ez az első eset Márki-Zay Péternél, hogy egy brutalitást nélkülöző vádjáról azonnal a gyilkosságra tereli a szót. Osváth „VV” Zsolt műsorában ugyanis azzal rágalmazta meg Orbán Viktor fiát, hogy meleg. Majd amikor Osváth rákérdezett, hogy a vádjára milyen reakciók érkeztek, Márki-Zay így felelt: „itt azért nem egészen arról van szó, minthogyha valakit gyermekgyilkossággal vádolnak”.
Ismét rámutathatnánk Márki-Zay teljesen félremenő, az erkölcs létezését alapjaiban is kétségbe vonó érvelésére, miszerint ha egy morálisan elítélhető cselekedetünknél tudunk botrányosabbat is mondani, akkor voltaképpen nem is követtünk el bűnt. De teljesen felesleges, hiszen megint ugyanazzal az ijesztő motívummal találjuk szemben magunkat. Mégpedig hogy Márki-Zay a saját első, erőszakot nélkülöző vádjáról következő lépésben már a gyilkosságra asszociál. Annyi eltéréssel, hogy ebben a második esetben a tömeggyilkosság helyett éppen a gyermekgyilkosságra.
És még véletlenül sem szeretnénk a pszichiátria Nánási Illéseként ítéletet mondani Márki-Zay mentális egészsége felett. De azért minimum nyugtalanítónak találjuk azt, ahogy polgármester úr szinte kényszeresen a gyilkosságra tereli a szót. Pedig talán inkább a Lipótmező irányába kellene.
Forrás: Drót.info