Jobboldali Médiahírek

Hírexpress, hírblog – Hírek itthonról és a nagyvilágból Önnek!

HírekVilág

Az ukrán katonai hírszerzés vezetője már azt is „tudja”, hogy január végén vagy február elején indul az orosz támadás

hirextra2
Hirdetés

Komoly nemzetközi visszhangot váltott ki a hétvégén a Military Times egy cikke, melyben ukrán hírszerzési források arról beszélnek, hogy 92 ezer orosz katona vonult fel az ukrán határon, akik arra készülnek, hogy január végén, február elején támadást indítanak Ukrajna ellen. Az ukránok még egy térképet is készítettek arról, hogy nézne ki az invázió. Hasonló aggályokat az Egyesült Államok vezetése is megfogalmazott, akik összes EU-s szövetségüket figyelmeztették a támadás lehetőségégre és elküldték nekik az állítólagos inváziós terveket. Vlagyimir Putyin és a Kreml továbbra is tagadja, hogy invázióra készülne, és inkább a Nyugatot vádolta destabilizációs tevékenységgel, miközben a múlt héten arról beszélt, hogy a NATO és a nyugati országok nem veszik elég komolyan Oroszország vörös vonalait, írja a Portfolió.


Fotó: Andrey Rudakov/Bloomberg/Getty Images

Ukrajna szerint orosz invázió készül 2022 elején

Hirdetés

Jelentős katonai erőt vonultatott fel Oroszország Ukrajna körül: ukrán források szerint már 92 ezer orosz katona és harcjárművek ezrei állomásoznak a keleti ukrán határ orosz oldalán, a Krímben és Fehéroroszországban.

Ukrajna olyannyira biztos abban, hogy Oroszország támadni készül, hogy Kiriljo Budanov tábornok, az ukrán katonai hírszerzés vezetője a Military Times-nak azt mondta: 2022 január végén, február elején megindul az orosz támadás Ukrajna ellen.

Budanov szerint Oroszország jelenleg is folyó pszichológiai háborúval készíti elő a támadást Ukrajna ellen. Úgy véli, Oroszország szervezte az országban több helyen is zajló koronavírus-oltatás elleni demonstrációkat, melyek célja kifejezetten zavargások szítása és az ország destabilizációja. Budanov arról is beszélt, hogy oroszok által szervezett demonstrációk lesznek a gazdaság állapota és az energiaellátás miatt is. Hozzátette: a lengyel-fehérorosz migrációs krízis is „része ennek a tervnek.”

Hirdetés

A hírszerzési vezető szerint a késő-téli invázió során Oroszország

  • a keleti határról tüzérséggel és légitámadásokkal megtámogatott páncélosinváziót tervez, melyben részt vennének ejtőernyősök és különleges alakulatok is.
  • Odesszát és Mariupolt a Krím felől érné támadás a tengeren keresztül,
  • és északról, Fehéroroszország felől is indulna egy kisebb, szárazföldi behatolás.

Budanov arra számít, hogy nagy számban használna Oroszország ejtőernyősöket és különleges alakulatokat, hiszen szerinte a Zapad-2021-es hadgyakorlat bebizonyította, hogy Oroszország képes akár egyszerre 3500 különleges katonát is bevetni ellenséges területen.


Orosz ejtőernyősök – a VDV tagjai – egy hadgyakorlaton. A „kéksapkások” kulcsfontosságú szerepet játszanának egy Ukrajna elleni invázió során (fotó: orosz védelmi minisztérium)

Hirdetés

Végül Budanov azzal zárta gondolatait, hogy több amerikai segítségre van szüksége Ukrajnának, ahhoz, hogy meg tudja védeni magát. Megismételte Ukrajna korábbi igényeit Patriot rakétavédelmi rendszerekre, illetve további légvédelmi- és drónvédelmi rendszereket, tüzérségi rendszereket és zavarórendszereket kért. Emellett arra is megkérte az Egyesült Államokat, hogy büntessék szigorúbban Oroszországot gazdasági szankciókkal.

A Military Times cikkében egyébként egy igencsak szemléletes térkép is feltűnik arról, hogy nézne ki az orosz invázió – ezt a térképet az ukránok készítették, arról nincs információ, hogy Oroszország is ilyen felállásban támadna. Az látható rajta, hogy Oroszország összesen 40 BTG-vel, vagyis taktikai zászlóalj-csoporttal támadná meg Ukrajnát,

  • 4 északról, Klinci felől Kijevre támadna,
  • 8 északkeletről, Valujki felől menne Harkov felé,
  • 15 keletről, Novocserkasszk felől támadna, közösen a donyeci szakadárokkal,
  • 12+1 pedig a Krím felől venné célba Mariupolt és Odesszát.

Az inváziós térkép szerint az ország jelentős része, kivéve az északnyugati, nyugati és középső országrészt orosz kézre kerülne.

Az nem látszik az elmosódott képen pontosan, hogy Kijev elestével számolnak-e az ukránok, a főváros látszólag pont az elképzelt, vörössel jelölt „frontvonalon” húzódik meg.

Ukrán becslések szerint egyébként most némileg kevesebb katona és harcjármű állomásozik a határon, mint tavasszal, amikor csupán gyakorlatot végeztek az oroszok.

Van átfedés az amerikai hírszerzési információkkal

Budanov azt állítja a Military Timesnak, hogy az invázióról szóló értesüléseik egybeesnek az amerikai hírszerzés által, tőlük függetlenül hozott megállapításokkal a január-februári orosz invázió lehetőségéről.

Azt nem tudni, hogy ez egy az egyben igaz-e, viszont az Egyesült Államok hírszerzése több nyugati hírforrás szerint valóban arra a következtetésre jutott, hogy ha akarja, Vlagyimir Putyin bármikor megtámadhatja Ukrajnát, egyedül abban nem biztosak, hogy valóban ilyen tervei vannak az orosz elnöknek.

Az amerikai hírszerzés meg is osztotta több európai NATO-szövetséges országgal az orosz invázió állítólagos terveit, melyek egyébként a nyilvánosan elérhető információk alapján kísértetiesen egybeesnek azokkal a tervekkel, melyeket Budanov ismertetett.

A Bloomberg értesülései szerint az amerikai hírszerzők is a jövő év elejével számolnak a potenciális orosz invázió esetében, illetve az ukránokhoz hasonlóan Fehéroroszország, a Krím és a keleti ukrán határ felől várnak támadást.

Az amerikaiak viszont hozzáteszik:

Putyin elnök még nem döntötte el, hogy valóban akar-e inváziót.

A Bloomberg kitér arra is, hogy két hírszerzési forrás szerint Oroszország gyors invázióra, aztán tartós megszállásra készül. Ehhez már fű alatt a tartalékosokat is behívtak a bloomberg bennfentes, hírszerzési forrásai szerint. Ezek szerint tehát minden készen áll a támadáshoz, csak Putyin elnöknek kell kiadnia a menetparancsot.

A potenciális orosz invázióról szóló értesüléseket és ezek állítólagos terveit megosztotta az európai NATO-országokkal az Egyesült Államok.


9K720 Iszkander mobil rakétarendszer. Az ukrán hírszerzés szerint Oroszország számos ilyen fegyverrendszert telepített a Krímbe (fotó: orosz védelmi minisztérium)

Putyin vörös vonalakról beszél

A Kreml továbbra is tagadja, hogy invázióra készülne és azzal vádolta meg az ukránokat, hogy csak fűtik a feszültséget és az orosz-ellenes paranoiát, annak érdekében, hogy nyugati segítséget kapjanak a szakadárok ellenőrzése alatt álló területek visszaszerzésére.

Vlagyimir Putyin orosz elnök viszont épp a múlt hét vége felé beszélt arról, hogy a Nyugat nem veszi elég komolyan Oroszország vörös vonalait, és megvádolta az Egyesült Államokat azzal, hogy destabilizáló tevékenységet végeznek Ukrajna és a Fekete-tenger körül.

Folyamatosan aggodalmunkat fejezzük ki emiatt, beszélünk a vörös vonalakról, de úgy látjuk, hogy a partnereink finoman szólva is nagyon felületesen veszik a figyelmeztetéseinket és a vörös vonalakról szóló beszédeinket – mondta Vlagyimir Putyin.

A Kreml szeptemberben ilyen vörös vonalnak nevezte azt, ha a NATO katonai bázisokat telepít Ukrajnába. Nagy-Britannia néhány hete jelentette be, hogy anyagilag segíti Ukrajnában új katonai kikötők és katonai bázisok megépülését, miközben az Egyesült Államok két hadihajót küldött a Fekete-tengerre és az elmúlt hónapokban több hadgyakorlatot is tartottak Ukrajnával közösen.

Lesz háború vagy nem?

A mostani helyzet kísértetiesen hasonlít az áprilisihoz, amikor Oroszország a mostaninál is nagyobb számú katonát és haditechnikai eszközt telepített az ukrán határ környékére. Ekkor két hét után kivonták a katonákat, azzal a kommentárral, hogy lezárult a térségben végrehajtott hadgyakorlat.

Most is kevés az esélye egy nyílt, Ukrajna elleni inváziónak, hiszen Oroszország egy ilyen, egyértelműen agresszív katonai akcióval súlyos gazdasági szankciókat kockáztat. Az Ukrajnához közeli (értsd: valószínűleg a határtól több száz kilométerre lévő) csapatösszevonásoknak a következő indokai lehetnek a Portfolió elemzése szerint:

  • A Kreml nyomást akar gyakorolni a Nyugatra, érzékeltetvén, hogy ha „túlságosan barátságosan” kezdenek el viselkedni Ukrajnával, például átlépik a fent is említett vörös vonalakat, Oroszország pillanatok alatt le tudja igázni az egész országot. Ezzel a nyomásgyakorlással elképzelhető, hogy ismét a tárgyalóasztalhoz akarja kényszeríteni Putyin a nyugati országokat és Ukrajnát, hogy a szakadárok számára igencsak kedvező minszki megállapodás implementációjával haladjanak.
  • Ukrajna felnagyítja az orosz invázió veszélyét, hogy anyagi és katonai támogatást kapjon a Nyugattól, illetve felgyorsítsák a NATO-integráció folyamatát. Alighanem ez is egy szempont, de egészen biztosan nem Ukrajna „találta ki” az orosz csapatmozgások tényét, maximum megpróbálja előnyére fordítani azt.
  • Putyin valóban katonai invázióra készül, csak a megfelelő krízist várja hozzá. Erre kevés az esély, de azért nem teljesen kizárható. Elképzelhető, hogy ha súlyosbodik a migrációs válság a lengyel határon és / vagy a vártnál mélyebb lesz az energiaválság január / február magasságában Európában – például valóban elmegy az áramellátás és a fűtés az EU nagyvárosaiban, az uniós országok hadseregei pedig a saját állampolgáraik mentésével lesznek elfoglalva – , Putyin elnök kiadja a menetparancsot. Lehet, bár kevés rá az esély, hogy az áprilisi gyakorlat egy invázió „főpróbája” volt, melyre most sor kerül, mielőtt Ukrajna a baráti Biden-kormány, Nagy-Britannia és a várható új német kormány támogatásával megerősödik.


Orosz szeparatista a donyeci frontvonalon (fotó: Mstyslav Chernov/Wikimedia Commons)

Végül pedig érdemes egy szót ejteni arról is, hogy Ukrajna szerint 2014 óta nyílt háborúban állnak Oroszországgal, a keleti területeket uraló szakadárokra pedig mint inváziós erők hivatkoznak. Egy teljes invázió tehát ukrán részről nem „új háborút”, hanem egy jelenleg is zajló háború eszkalációját jelentené.

Forrás: Kuruc.info

Hirdetés