Brüsszel mégsem tiltja be a karácsonyt
Egyelőre visszavonta az Európai Bizottság esélyegyenlőségi biztosa az “Irányelvek a befogadó kommunikációról” című dokumentumot, amelynek egyes mondatai, példázatai komoly felháborodást váltottak ki.
Helena Dalli uniós biztos a Twitteren jelentette be, hogy a megfogalmazott aggodalmak vizsgálata miatt egyelőre nem fogják használni ezeket az iránymutatásokat. Néhány napja az olasz Il Giornale című lap közölte a hírt, mely szerint “Brüsszel be akarja tiltani a karácsonyt”. Ezt aztán először olasz, majd később más országok politikusai is tiltakozva kommentálták.
A dokumentumban – az olasz lap szerint – többek között ilyen ajánlások voltak:
- ne feltételezzék valakinek a szexuális orientációját, azt, hogy azonosul a születéskor neki tulajdonított nemmel, vagy azt, hogy bináris módon (férfi vagy nő) határozza meg magát,
- ne köszöntsék úgy a közönséget, hogy hölgyeim és uraim, használják a “kedves kollégák” megszólítást,
- „gendersemleges szavakat használjanak” (például az angol nyelvben férfira utaló chairman – elnök – szó helyett egyszerűen chair);
- keresztnév helyett használják az “első név” vagy “kapott név” kifejezést,
- a nemekről szóló kérdéseknél ne csak férfi/nő opciót adjanak meg, hanem tüntessenek fel “egyéb”, illetve “nem kíván válaszolni” lehetőséget is,
- ne zárják ki az interszexuális vagy genderqueer személyeket olyan nyelvezet használatával, ami csupán két nemre utal.
Ezen túlmenően tilos továbbá a férfiakat kizárólag aktív, a nőket pedig passzív szerepkörben feltüntetni, emberek helyett az emberiség kifejezés használatát javasolja, és tiltja például „a Mars-bolygó gyarmatosítása” kifejezést is. Az új irányelvek karácsonyi időszak helyett a téli szünet használatát írják elő, tekintettel például a muszlim vagy a zsidó lakosságra. És ne használjanak a példáknál olyan nevet, amely csak egy vallásra jellemző, ezért javasolják a Mária helyett a Malikát.
Bár a legnagyobb felháborodást a populista politikusok körében váltotta ki ez a téma, de jelezte komoly fenntartásait Antonio Tajani, az Európai Parlament volt elnöke, az Európai Néppárttal szövetséges Hajrá, Olaszország! mozgalom alelnöke is. Sőt, Tajani az Európai Bizottsághoz fordult, és azt kérdezte, hogy “A befogadás elvének szem előtt tartását figyelembe véve miként kívánják tiszteletben tartani az Európai Bizottság dolgozói többségének érzékenységét?”
Az iránymutatások egyébként senkire nézve sem róttak kötelezettséget, a címzettek az Európai Bizottság alkalmazottjai voltak, akik belső ajánlásként olvashatták. Így természetesen más intézményekre, hatóságokra, tagállami szervezetekre nézve semmilyen teendővel nem jártak – volna – a dokumentumban foglaltak, sőt az Európai Bizottság biztosi kollégiuma előtt sem szerepelt, mint megtárgyalandó és/vagy jóváhagyandó javaslat.