Választási csalással oldaná meg a választási sikert Ungár Péter portálja
Az LMP-s Ungár Péter egyik online portálja az azonnali.hu egy viszonylag széles gyűjteményből a polcon, feltehetően nincs ellenére tehát mindaz, ami ott megjelenik. „A jók, függetlenül attól, hogy egyetértünk-e velük, vagy sem. Amelyek érvelnek, új nézőpontokat hoznak be, jól vannak megírva, releváns témáról szólnak.” – adja meg az oldal a választ arra, milyen véleménycikkeknek adnak terepet. (És abba még bele is javítanak ám megjelenés előtt.) Hogy a módszeres választási csalásokra felszólító vélemények kinek fontosak a választás előtti hónapokban, és miért, mi nem szeretnénk kitalálni.
A korábban a gyermekvállalás ellen vagy a félmeztelenül nyilvánosan napozó hölgyekért kampányoló Vági Márton píédzsdí hallgató „Miért nincs ellenzéki Megafon?” című értekezését is közölte az Azonnali, tehát ez jól van megírva, és releváns témát boncolgat a portál önmeghatározását követve.
„Piszkos módszerekkel játszanak Orbánék? Ha változtatni nem lehet rajta (és ellenzékből nem lehet), akkor tessék felvenni a kesztyűt és hasonló módszerekkel játszani.” – már a lead is cukker. „Ha Deák Dani és társaik a kevésbé színvonalas műsoraikkal képesek adott esetben milliós nézettségeket és eléréseket hozni, akkor vajon mire lenne képes például a Diétás Magyar Múzsa vagy Ágoston László?” – izgul övéiért Vági Márton.
Majd belövi a Jakab Péter-effektet: „A Fidesz a legszegényebb régiókban krumplit oszt? Tény. Ez mandátumokban mérhető szavazatot hoz nekik? Az is tény. Tilos lenne az ellenzéknek is ugyanezt csinálnia? Nem. Csinálják? Nem. Pedig ez a fajta magatartás korábban az MSZP-től sem állt távol, az ellenzéki pártoknak pedig összességében milliárdos költségvetése van, melyből igazán lehetne egyrészt néhány kiló krumplit venni (tegyük hozzá, hogy borzalom, hogy vannak olyan választók, akiket ennyivel meg lehet vásárolni), másrészről fel lehetne keresni a legapróbb vidéki falvakat, ahová nem jut el Facebook, meg a Telex, ATV sincs, közmédia van, és pont.”
Vidék, ahol még Facebook sincsen. Micsoda Magyarország ez?
„Ne legyünk igazságtalanok, az ellenzéki pártok költségvetése vélhetően így is feszes, ugyanakkor ha nyerni szeretnének a választásokon, muszáj lesz erre (is) áldozniuk. Teszem hozzá, ezeket az embereket már rég meg kellett volna keresni, ugyanis csak a körúton belül élő szavazókkal nem lesz kormányváltás.”
Nem akarunk ötleteket adni, de valóban az utolsó félmondatban vázolt kitétel lehet a baloldal nagy Achilles-sarka. Szívesen!
Jön az újabb nagy tuti: osszunk ételt! (2002-ben is hogy bejött Medgyessyéknek).
„Bármelyik ellenzéki párt költségvetésébe beleférne, hogy választások előtt ezekben a falvakban szervezzenek ételosztást és közben megismertessék magukat a helyiekkel. Segítek kicsit: egy random borsodi faluban fogalmuk sincs az ott élők többségének, hogy mi az a Momentum meg Párbeszéd”. (…) „Csak hát ez munkával jár, ki kell mozdulni Budapestről, meg kell venni néhány zsák krumplit is.”
Hogy ezt a néhány zsák krumplit vajon Ungár Péter milliárdjaiból biztosítaná-e a véleményíró látnok, nem tudni. De így megyünk tovább:
„A Fidesz utaztatja a szavazókat, hogy megnyerje a billegő körzeteket? Miért ne tehetné meg ugyanezt az ellenzék? Ha egy játékban az egyik fél csal, akkor a másik két dolog közül választhat. Vagy ő lesz a becsületes, szimpatikus vesztes, vagy ő is csaláshoz folyamodik, hogy nyerhessen. A szimpatikus vesztesek valójában lúzerek, azok a gyerekek, akiktől mindig elvették az iskolában az uzsonnájukat, azok a fiúk akiket minden lány kikosarazott a buliban, azok a pártok, amelyek soha nem nyertek választást.”
Szerintünk csak sima lúzerek, akiket így cseszerint le végkövetkeztetés jelleggel Vági Márton:
„Tegyük hozzá, sok idő már nincs a választásokig, ennek fényében nem lenne gond nekiállni valódi kampányt folytatni, járni a vidéket, valós üzeneteket megfogalmazni és átadni, illetve meggyőzni az embereket, hogy rájuk szavazzanak. Ugyanis az előválasztás óta mintha elfelejtettek volna kampányolni, pedig hahó! Három hónap és választás!” – dorongol a független-objektív Vági, aki korábban sem bánt óvatosan az ellenzéki mimózákkal:
„Dühös voltam, amikor a tíz éve kétfordulós választásokért könyörgő ellenzék az egyéni körzetekbeli előválasztásokat egyfordulóssá tette. Holott minden adott lett volna ahhoz, hogy ne csak a miniszterelnök-jelöltek, hanem az egyéni választókerületi jelöltek is két fordulóban méressék meg magukat, és az alapján győzzön a legjobb jelölt. Felháborított a tény, ahogy a civileket és a kispártokat kizárták az egész rendszerből a kötelező befogadó nyilatkozat miatt. Amikor pedig a szocialista Tóth Csaba mögé szinte a teljes ellenzéki tömb beállt Zuglóban, akkor kiábrándultam az egész előválasztásból.”
„Nem gondolom azt, hogy a 2010 előtt már leszereplő, az országot egyszer tönkretevő arcokat kellene visszahívnunk a hatalomba. Azt sem gondolom, hogy a most épp nem náci, de egyébként meglehetősen sötét múltú Jobbik kezébe kellene adni az országkulcsát. (…) Küldjük el nyugdíjba Gyurcsányt és társulatát, adjunk esélyt az új, friss, neveknek és arcoknak, azoknak, akik a hitelüket még nem veszítették el”, mondogatta még tavaly augusztusban, lázas Márki-Zay Péter-fanként.
És tessék, mi lett azóta belőle, meg MZP-ből? Csak nem két szerencsétlen Gyurcsány-báb, akiknek a választási csalás a deklarált út a sikerhez?
Forrás: Drót.info – (A kép forrása: 888.hu)