Biden ma is bejelentette az orosz inváziót, de nehezére esik kitalálnia, hogy mire gondol Putyin
Magyar idő szerint pénteken este 11 körül tartott sajtótájékoztatót az orosz-ukrán válságról Joe Biden amerikai elnök, aki legutóbb, egy nappal korábban arról beszélt, hogy Oroszország minden jel szerint meg fogja támadni Ukrajnát – erre utal szerinte a régióban állomásoztatott haderő, illetve az is, hogy azt gyanítják, hogy Oroszország aktívan dolgozik egy olyan ürügy megalkotásán, melyre hivatkozva támadást indíthatnak. A megszólalás előtt nem sokkal derült ki az is, hogy a Fehér Ház szokatlanul gyorsan arra a hivatalos álláspontra jutott, hogy az oroszok követték el a héten végrehajtott, Ukrajna elleni kibertámadásokat.
Fotó: Jim Watson / AFP
Biden a kibertámadásokról nem mondott semmit, azt viszont újfent megerősítette, hogy a rendelkezésre álló információik szerint meg van győződve arról, hogy Putyin offenzívát fog indítani Ukrajna ellen. Azt is hozzátette, hogy ennek az ukrán főváros, Kijev lehet a fő célpontja. Ezzel együtt viszont hangsúlyozta, hogy egészen addig, amíg az offenzíva nem indult meg, hisz abban, hogy diplomáciával is lehet rendezni a helyzetet.
Biden szerint biztos, hogy lesz támadás, kivéve, ha a diplomácia segít
A legfontosabb tételmondat az volt az elnök pénteki tájékoztatóján, hogy
Joe Biden ezen a ponton biztos abban, hogy Putyin meg fogja indítani a támadást Ukrajna ellen.
Az elnök kezdésképen összefoglalta az elmúlt napok eseményeit, a tűzszünet megszegésétől az általa orosz provokációnak nevezett történéseken át a dezinformációs kampányokig, melyek szerint állítólag az ukránok akarnak offenzívát indítani. Azt ő is kiemelte, hogy ez utóbbinak semmi értelme nem lenne, hiszen az ukránok is pontosan tudják, hogy mekkora haderő állomásozik az orosz oldalon.
Az elnök szerint az ukránok eddig nagyon jól ellenálltak a provokációnak, de az tény, hogy az oroszok körbevették az országot, és minden okuk megvan azt feltételezni, hogy az oroszok hamarosan támadást indítanak – a következő héten, vagy akár a következő napokban –, az offenzíva célja pedig szerinte Kijev lesz. Mint mondta, ha Oroszország támadást indít, az kizárólag az ő választásuk lesz, az Egyesült Államok pedig mindent meg fog tenni, hogy megvédjék a NATO-s területeket. Azt leszögezte, hogy továbbra sem terveznek katonákat küldeni Ukrajnába, de minden más módon támogatják az országot, legyen szó fegyverekről vagy pénzről, ez pedig az USA szövetségeseire is igaz. Biden szerint a nyugat ebben a kérdésben abszolút egységes, és készek arra is, hogy komoly szankciókat vezessenek be az oroszok ellen, ha háborút indítanak.
Mindezek ellenére reménykedik abban, hogy még lehet deeszkalálni a helyzetet, meg lehet oldani diplomáciával az egészet, és tervben is van egy találkozó Európában, ez jövő csütörtökön, február 24-án lesz. Ha viszont még ezt megelőzően támadást indítanak, akkor azzal azt jelzik, hogy bezárták ezt az ajtót.
Biden újságírói kérdésekre határozottan azt mondta, hogy szerinte Putyin már meghozta a döntést az offenzíváról. Arról is beszélt, hogy a szankciókkal kapcsolatban nagyjából egyetértés van az országok között, és egy kérdésre válaszolva arról is beszélt, hogy Putyin valószínűleg nem is gondolt arra, hogy atomfegyvereket vessen be. Szerinte az orosz elnök a nukleáris fegyverekkel folytatott gyakorlatokkal arról akarja meggyőzni a világot, hogy képes megváltoztatni Európát, oly módon, amire egyébként Biden szerint valójában nem képes. Mint mondta, nem tudja, hogy ez mennyiben lehet egy fedősztori, amire hivatkozhatnak, hogy ők márpedig csak gyakorlatoznak, mert nehéz kitalálni, hogy mire gondolhat Putyin.
Levegőbe repült a szakadárok vezetőjének az autója
Pénteken kelet-ukrajnai szakadárok jelentették be, hogy szerintük Ukrajna készül általános támadásra, ezért a szakadár Donyecki Népköztársaság (DNR) megkezdi a területén élők kimenekítését Oroszországba. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter ezt kategorikusan tagadta, elsőre pedig az orosz elnök szóvivője, Dmitrij Peszkov is azt közölte, hogy a Kremlnek nincsen tudomása arról, hogy Oroszország felé szervezetten menekítenének ki civileket Donyeck és Luganszk irányából. Nem sokkal később azonban a BBC szerint Peszkov már arról beszélt, hogy Vlagyimir Putyin elnök elrendelte, hogy a szakadár területekről érkező mindegyik lakosnak 10 ezer rubel (kb. 41 ezer forint) vészsegélyt fizessenek. A vészhelyzeti minisztert pedig arra utasította, hogy állítsanak fel menekülttáborokat a határ mentén.
A korábbi nyugati értesülések, amelyek az Ukrajna elleni lehetséges orosz támadásokról szóltak, többször megjegyezték, hogy ehhez majd Oroszország valamilyen ürügyet keres, például egy megrendezett támadásra hivatkozna. A pénteki nyilatkozatok akár ebbe a folyamatba is beleilleszthető, de egyszerűen válaszlépés is lehet a médiatérben zajló küzdelemre, amelyben egymást vádolják a felek a feszültség szításával és a támadás szándékával. Sokan pontosan ilyen ürügyként tekintettek arra az ugyancsak pénteki incidensre, melyben
felrobbant – az orosz kormánymédia szerint felrobbantották (az tényleg nem túl valószínű, hogy magától robbant fel… – a szerk.) – a donyecki népi milíciák vezetőjének autója az Ukrajnából 2014-ben kivált, nemzetközileg el nem ismert, de Oroszország támogatását bíró Donyecki Népköztársaság (DNR) székhelyén.
Ugyancsak pénteken Vlagyimir Putyin is arról beszélt: egyre kiélezettebb a helyzet Donyeck körül, Ukrajna folyamatosan megsérti orosz nyelvű állampolgárainak jogait, Kijev szabotálja a kelet-ukrajnai válság rendezésére hivatott minszki megállapodást, nem tesz érdemi lépéseket a szakadár területek békés reintegrálására. Az ukrán külügyminiszter erre reagálva leszögezte, „szóba sem került” az elszakadt területek erőszakos visszacsatolása. A Telexnek múlt héten az ukrán védelmi miniszter helyettese megerősítette: Ukrajna kizárólag diplomáciai megoldással akarja visszaszerezni az elszakadt területeket. Ez azonban nemcsak a kelet-ukrajnai részekre, hanem a 2014-ben egyoldalúan Oroszországhoz csatolt Krím félszigetre is vonatkozik.
Blinken szerint sikerült meglepni Putyint, de továbbra is támadni akar
A NATO-ban és az Európai Unióban együttműködő partnerek összetartása meglepte Vlagyimir Putyin orosz elnököt, de Moszkva továbbra is igyekszik ürügyet találni az Ukrajna elleni támadásra, és nem valósította meg bejelentett csapatkivonását az orosz-ukrán határ térségéből – mondta Antony Blinken amerikai külügyminiszter még a bideni bejelntés előtt pénteken a müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián (MSC), amelyet 1991 óta először orosz résztvevők nélkül tartanak.
Az amerikai diplomácia vezetője a világ legrangosabb biztonságpolitikai tanácskozásának első napján egy pódiumbeszélgetésen a Münchner Merkur című lap beszámolója szerint azt mondta, hogy Vlagyimir Putyint „eléggé meglepte” a NATO és az EU összetartása.
A Nyugat gazdasági erejét kiemelve rámutatott, hogy Oroszország és Kína együtt a globális hazai össztermék mintegy 20 százalékát képviseli, a NATO-tagállamok részaránya viszont 40 százalékos. Ha a Nyugat összefog, sok mindent el lehet érni – fejtette ki Antony Blinken.
Ugyanakkor Moszkvát nem sikerült eltántorítani az Ukrajna elleni támadás szándékától – tette hozzá az amerikai külügyminiszter, megismételve az ENSZ Biztonsági Tanácsában csütörtökön tett kijelentéseit, amelyek szerint Oroszország „álprovokációkkal” megpróbál ürügyet kreálni a támadásra.
Az orosz háborús fenyegetés változatlanul nagyon is valós – emelte ki a pódiumbeszélgetés másik résztvevője, Annalena Baerbock német külügyminiszter, aki a Deutschlandfunk német országos közszolgálati rádió beszámolója szerint a többi között elmondta, hogy akár az orosz földgázt Ukrajna megkerülésével Németországba szállító Északi Áramlat vezetékrendszer második vezetékpárja, az üzembe helyezésre váró Északi Áramlat-2 ügye is megkérdőjeleződhet, ha Oroszország ráront Ukrajnára.
A német diplomácia vezetője aláhúzta, hogy az orosz mozgósítás az ukrán határ térségében nemcsak Ukrajna, hanem egész Európa ellen jelent fenyegetést, ezért a fejlemények leírására nem is az ukrán válság, hanem az „orosz válság” kifejezés alkalmas.
Annalena Baerbock a Münchner Merkur beszámolója szerint a válság fő tétjének azt a kérdést nevezte, hogy a nemzetközi kapcsolatok formálásának rendező elve a kölcsönösen elfogadott szabályokon nyugvó együttműködés lesz-e, vagy a befolyási övezetek rendje az 1945-ös jaltai konferencia mintájára.
Az 58. MSC-t megnyitó köszöntőjében a tanácskozás szervezőbizottságának 15 év után távozó elnöke, Wolfgang Ischinger kifejezte sajnálatát Oroszország távolmaradása miatt. Elmondta: mindig igyekeztek gondoskodni arról, hogy a konferencián minden nézőpont megjelenjen.
A tanácskozás első előadását António Guterres ENSZ-főtitkár tartotta, aki az orosz-ukrán konfliktussal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a helyzet összetettebb és fenyegetőbb, mint a hidegháború idején, és kiszámíthatatlanul alakulhatnak a folyamatok.
A világszervezet vezetője visszafogottságra intett, mint mondta, minden nyilatkozatnak, valamennyi nyilvános megszólalásnak a konfliktusok csillapítását kell szolgálnia , és mindenkinek tiszteletben kell tartania a nemzetközi jog előírásait.
Az MSC-re a koronavírus-világjárvány miatt a szokásos mintegy kétezer helyett nagyjából 600 vendéget hívtak meg, köztük bő 30 állam-, illetve kormányfőt és száznál is több minisztert. A bajor főváros egyik leghíresebb szállodájában, a Hotel Bayerischer Hofban rendezett tanácskozásra várják például Volodomir Zelenszkij ukrán elnököt, Olaf Scholz német kancellárt és Kamala Harris amerikai alelnököt. Meghívták Vlagyimir Putyin orosz elnököt és Szergej Lavrov orosz külügyminisztert is. Arra hivatkozva hárították el a meghívást, hogy szerintük az MSC elveszítette objektivitását.
Telex – MTI – Kuruc nyomán
Follow @jobboldalihirek