Jobboldali Médiahírek

Hírexpress, hírblog – Hírek itthonról és a nagyvilágból Önnek!

HírekItthon

Izgalmas felvételek szivárognak az ukrán határon felvonuló félelmetes orosz fegyverarzenálról

hirextra2
Hirdetés

Jelentős mennyiségű haditechnikát csoportosított át Oroszország az ukrán határ térségébe az elmúlt napokban, még azokon az eszközökön felül is, melyek miatt az elmúlt hetekben már eleve nagy volt a feszültség. Partraszállító hajók jelentek meg a Krím körül, ballisztikus rakéták települtek Fehéroroszországba és hosszú harckocsi-oszlopokról készültek felvételek, ahogy vasúti szállítmányok részeként az ukrán határ körül található orosz városokba robognak. Oroszország a hidegháború óta nem látott volumenű hadgyakorlatot jelentett be és hivatalosan a csapatmozgások ennek a részét képezik, nyugati elemzők viszont tartanak attól, hogy az egésszel csupán egy Ukrajna elleni inváziónak ágyaznak meg.

A hidegháború óta nem látott hadgyakorlatba kezdett Oroszország és Fehéroroszország az utóbbi ország területén. A Szövetségi Eltökéltség – 2022 fedőnevű gyakorlaton mintegy 30 ezer orosz katona és meg nem nevezett létszámú belarusz katona vesz részt. A hadgyakorlat egyes mozzanatai kifejezetten közel zajlanak a fehérorosz határtól mindössze 90 kilométerre lévő ukrán fővárostól, Kijevtől.

Nyugati elemzők szerint a csapatmozgások nem csupán Fehéroroszországban zajlanak, hanem szinte mindenhol Ukrajna körül, de kiterjednek az orosz távol-keletre és az északi-sarki térségre is. Egyes vélemények szerint mindez azt is jelentheti, hogy Oroszország valójában a hadgyakorlattal ágyaz meg egy teljes ukrán inváziónak, illetve az ezt követő esetleges védekező manőverek végrehajtására készül fel.

Hirdetés

Az orosz csapatmozgásokról készült műholdas, videós felvételek valóban arról árulkodnak, hogy Oroszország jelentős csapat-átcsoportosításokat hajt végre nem csupán Fehéroroszországban, de a keleti orosz-ukrán határon, a Krímben és a Fekete-tengeren is.

Csak hogy néhány ilyen manővert említsünk: Belgorod térségében 2Sz7 Pion és 2Sz4 Tyulpan önjáró tüzérségi eszközöket filmeztek le. Ez azért érdekes, mert a 203 milliméteres Pion lövegek lőtávolsága körülbelül 37-55 kilométer, az ukrán határ pedig 35 kilométerre, a stratégiai fontosságú Harkov pedig 65 kilométerre található az orosz-ukrán határtól.

Az ukrán határtól 80 kilométerre található Kurszk körül pedig 2Sz19 Mszta önjáró lövegeket sikerült lencsevégre kapni. Ezek a 152 milliméteres lövegek körülbelül 25-29 kilométeres lőtávval rendelkeznek, az orosz-ukrán határtól alig 30 kilométerre található Szumi település.

Hirdetés

Hirdetés

Azt eddig is tudni lehetett, hogy Oroszország rövid hatótávolságú Iszkander ballisztikus rakétarendszereket vezényelt a térségbe. Most sikerült is lekamerázni egy olyan járműkonvojt az ukrán határtól 100 kilométerre lévő Karacsev körül, amely látszólag ilyen eszközökből áll. Az Iszkander-rakéták lőtávolsága körülbelül 400-500 kilométer, így kényelmesen át lehet velük lőni Ukrajnába a határ túloldaláról.

Érdekesség, hogy az Iszkander-rakéták, egyéb technikai eszközök mellett a nyugati média által szemlézett műhold-felvételeken is látszanak.

A BBC elég részletes cikket közölt a határ menti csapatösszevonásokról, az itt közölt felvételek tanulsága alapján

  • az Iszkander-rakéták már megjelentek a 72 kilométerre az ukrán-fehérorosz határtól található Jelszk mellett,
  • összességében az országban mintegy 30 ezer orosz katona tartózkodik Fehéroroszországban, többek közt különleges műveleti (szpecnaz) formációk is,
  • Sz-400-as légvédelmi rakétarendszerek települtek a térségbe,
  • megerősítették a Luninec-légibázist többek közt kifejezetten földi célpontok támadására való, Szu-25-ötös sugárhajtású csatarepülőgépekkel.

A Reuters információi szerint egyébként összesen két zászlóaljnyi Sz-400-as légvédelmi rakétarendszer települt már Belaruszba. Ez összesen körülbelül 16 indítót és a hozzá tartozó eszközöket, kiszolgáló-személyzetet jelenti.

Az Sz-400-asokat sokan a világ legmodernebb légvédelmi rakétarendszerének tartják, nem véletlenül rúgta össze a port a török kormány is az Egyesült Államokkal, hogy ilyen eszközöket szerezzen be. A negyedik generációs repülőgépekre kifejezetten veszélyesek ezek az eszközök.

A szárazföldi harcjárművek Fehéroroszországba való mozgatása egyébként hetek óta zajlik. Rengeteg BTR, BMP harcjármű, T-72-es harckocsi, illetve Grad rakéta-sorozatvető szállításáról, állomásoztatásáról van felvétel.

A Fekete-tenger térségében is zajlanak a csapatmozgások. Oroszország nemrég kifejezetten olyan partraszállító hajókkal erősítette meg fekete-tengeri flottáját, melyekkel nagy számú harcjárművet, katonát lehet partra juttatni. Ilyen eszközökkel kifejezetten hatékonyan lehetne inváziót indítani a szakadár területek melletti Mariupol ellen vagy az ukrán hadiflottának otthont adó Odessza ellen. Persze Oroszország tagadja, hogy ilyenre készülne.

Az orosz mozgásokra Ukrajna is reagált. Hadgyakorlatot indított az ország a Donyec térségében, illetve a fehérorosz határ körül, elsősorban harcjárművekkel, illetve az új páncéltörő eszközökkel.

Végül érdemes megjegyezni, hogy az ilyen, látványos csapatmozgások egyáltalán nem biztos, hogy invázió előkészületei. Könnyen lehet, hogy csak „izmozik” Oroszország, demonstrálván, hogy könnyen képesek lennének bekebelezni Ukrajnát, ha kudarcba fulladnak a donyeci konfliktussal kapcsolatos tárgyalások. A korábbi, orosz támadások egyik nagy tanulsága (például a Krím annexiójakor vagy éppen Grúzia lerohanásakor) az volt, hogy Oroszország nem hagy időt ellenfeleinek felkészülni; ha támadnak, akkor ezt nem heteken át tartó, látványos, a sajtó által nagydobra vert manőverek után teszik.

Persze Ukrajna lerohanása jelenlegi állapotában nagyobb falat lenne, mint Grúzia vagy csupán a Krím megszállása, az is lehet, hogy csupán arról van szó, hogy olyan nagy volumenű előkészületek zajlanak, melyeket már nem lehet elrejteni. A nyugati sajtó és az Egyesült Államok kormánya is látszólag efelé a vélemény felé hajlik.

Forrás: Portfolio.hu

Hirdetés