Milyen jövőt szán Putyin Ukrajnának? Szivárognak a részletek…
Folyamatosan szivárognak az ukrán médiában azok a hírszerzési információk, melyek arról szólnak, hogy milyen jövőt szán Oroszország Ukrajnának, ha sikerrel jár az invázió. Arról is szereztek állítólagos információkat, hogy tervezi Oroszország bevenni az ukrán fővárost, Kijevet.
Az Ukrajinszka Pravda ukrán magazin az SzBU belbiztonsági szolgálat hírszerzési forrásaira hivatkozva részletesen beszámolt arról, hogy tervezik az oroszok bevenni Kijevet, az ukrán fővárost.
A lap arról ír, hogy első körben Oroszország körülbelül 2000 deszantossal és légi szállítású páncélozott járművekkel be akarja venni valamelyik nagyobb repteret Kijev körül, melyet hídfőállásként használnának a főváros elleni támadáshoz.
Azt, hogy Oroszország ilyen tervekkel rendelkezik, nem volt nehéz megjósolni, a Portfolio már tavaly decemberben írt erről:
Ezzel párhuzamosan különleges műveleti egységekkel szabotálnák Kijev áramellátását, majd provokátorok bevonásával pánikot keltenének a városban. A rendfenntartó szervek válaszadási képességeit kibertámadásokkal gyengítenék.
Közben jelentős erőkkel támadást indítanának határmenti települések ellen, ezzel megpróbálván elcsalni az ukrán haderő fókuszát Kijevről és térségéről.
Ezután megindulna a támadás az elfoglalt reptérről Ukrajna katonai parancsnoksági és civil adminisztrációs épületeinek megszerzéséért.
Az oroszok célja az Ukrajinszka Pravda információi szerint az, hogy elfogják Ukrajna politikai vezetőit és egy olyan békeszerződést írassanak velük alá, ami kifejezetten hátrányos Ukrajnának és előnyös Oroszországnak. Arra az esetre, ha a jelenlegi regnáló kormány elmenekül Ukrajnából, az oroszok „bábpolitikusokkal” ratifikáltatnák a békeszerződést.
A békeszerződés az SzBU információi szerint nem törölné el teljes egészében Ukrajnát, ahogy ezt Putyin hétfői beszédéből következtetni lehetett, viszont kettéosztaná az országot „úgy, mint az NSzK-t és az NDK-t.”
Valójában ez a koncepció jobban hasonlít arra a „megoldásra,” melyet a Náci Németország kényszerített rá Franciaországra 1940-ben: az ország keleti része de facto beolvadna Oroszországba, a nyugati országrészben pedig bábkormány uralkodna tovább.
Az SzBU információi megerősítik azon feltételezéseinket is, hogy az orosz támadás az ország többi részében azért tűnik kevésbé intenzívnek, mert az orosz haderő Kijevre koncentrál, azzal a céllal, hogy lefejezzék az ukrán politikai és katonai vezetést, mely után remélik, hogy az ország nagy része megadja magát.
Forrás: Portfolio