Szijjártó Péter az orosz sajtónak: az ukrajnai magyaroknak vissza kell kapniuk a jogaikat
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Moszkvában interjút adott az Izvesztyija című orosz újságnak, erről egy videót is közölt Facebookon. A magyar diplomácia vezetője leszögezte, hogy Magyarország párbeszédet szeretne Oroszország, a NATO és az EU között, ennek pedig már vannak komoly jelei. Szijjártó arról is beszélt, hogy hazánknak nem érdeke egy újabb hidegháború, mert mi abból csak vesztesként kerülhetünk ki.
Az orosz újságíró kérdésére válaszolva Szijjártó Péter elmagyarázta a magyar modell lényegét. A külgazdasági és külügyminiszter arról beszélt: a magyar modell nagyon világosan bebizonyította, hogy az Európai Unió és a NATO tagság nem kellene, hogy kizárja a jó kapcsolatot Oroszországgal. Ezt követően arról beszélt: semmi szükség arra, hogy Magyarország közvetítsen Oroszország, a NATO és az EU között, mivel Biden elnök és Putyin elnök már kétszer is tárgyaltak a közelmúltban, Macron francia államfő pedig szintén kétszer beszélt Putyinnal négy napon belül. Közben Szergej Lavrov orosz és Antony Blinken amerikai külügyminiszter is tárgyalnak, illetve sor kerülhet a Putyin elnök és Boris Johnson brit miniszterelnök közötti telefonbeszélgetésre is.
Tehát számomra úgy tűnik, hogy – hála Istennek – párbeszédhullám bontakozott ki, és ez a legjobb hír, amit csak hallhatunk. Mert számunkra, közép-európaiak számára, egy egyáltalán nem nagy közép-európai ország számára kiemelt nemzetbiztonsági érdekünk, hogy pragmatikus és civilizált kapcsolat legyen kelet és nyugat között.
– jelentette ki Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter külön kihangsúlyozta, hogy Magyarország már egy ideje NATO- és EU-tagállam, mégis jó kapcsolatokat ápol Oroszországgal. Szijjártó arról is beszélt, hogy a brit média értesüléseivel szemben Magyarországra nem jönnek sem brit, sem amerikai csapatok, mivel vannak nálunk NATO-katonák, méghozzá a Magyar Honvédség.
A Magyar Honvédség egy NATO-egység – mondjuk így –, egy NATO-hadsereg. És a jelenlegi helyzet alapján a Magyar Honvédség megfelelő állapotban van ahhoz, hogy megvédje az országot. Tehát nincs szükség külső csapatokra hazánk területén. NATO-tagállamként mindenképpen folyamatosan együttműködünk más NATO-tagállamokkal, beleértve az Egyesült Királyságot és az Egyesült Államokat, megállapodásaink vannak képzési küldetések, illetve kölcsönös csereprogramok vonatkozásában, és ennek keretén belül, a rotáció keretén belül állomásoztak már NATO-csapatok Magyarországon
– fűzte hozzá. A horvát elnök azon bejelentését, miszerint az ő katonái, Horvátország katonái nem fognak részt venni az ukrajnai háborúban, a külgazdasági és külügyminiszter nem kommentálta; helyette a magyar álláspontot hangsúlyozta.
Magyarország közép-európai ország. Közép-európai országként nagyon egyértelmű és világos történelmi tanulságot vontunk le. A tanulság alapján elmondható, hogy amikor a kelet és a nyugat között konfliktus alakul ki, annak mi, közép-európaiak általában a vesztesei vagyunk. És nem akarunk többé vesztesek lenni. Ezért van az, hogy ahelyett, hogy be nem következett eseményekre vonatkozóan alkotnánk elméleteket, arra kérünk mindenkit, hogy csillapítsa a feszültséget. Csillapítsa a feszültséget, tárgyaljon és használja a diplomácia eszközeit, mert nem akarjuk, hogy visszatérjen a hidegháború. A hidegháború, a hidegháború időszaka szörnyű volt Magyarország számára. Nagyon sok szenvedést okozott, diktatúrát, és még a hidegháború gondolatát sem akarjuk, hogy visszatérjen, ezt mindenképpen el kell kerülnünk
– tette egyértelművé a magyar álláspontot. A kárpátaljai magyar kisebbséggel kapcsolatos kérdése azt felelte, hogy 150 ezer magyar él Ukrajnában, az ország nyugati részében.
Ők nem migránsok, ez egy őslakos közösség, már évszázadok óta ott élnek. Sajnálatos módon 2016 óta a magyar közösség jogai folyamatosan sérülnek, hogy egészen világosan fogalmazzak. Tehát az anyanyelv oktatásban, közhivatalokban, médiában, kultúrában történő használatára vonatkozó rendelet módosításai következtében az anyanyelv használatát egyre inkább korlátozzák. És időről időre újabb kezdeményezések kerülnek az ukrán parlament napirendjére a jogok további korlátozására vonatkozóan. És ez a magyar kormány számára elfogadhatatlan
– mondta a miniszter. Ezt követően Szijjártó arról beszélt, hogy általában azzal támadják Magyarországot, hogy ragaszkodik a nemzeti kisebbségeink jogaihoz, ez pedig Oroszország érdekeit szolgálja, aminek semmi köze a valósághoz, hiszen a magyar álláspontnak, hogy megvédjék az ukrajnai magyar közösség jogait, semmi köze Oroszországhoz. A magyar diplomácia vezetője megoldásképpen azt javasolta, hogy a nemzeti közösségünknek vissza kell kapnia azokat a jogokat, amelyeket elvettek tőle. Végezetül arra a kérdésre válaszolva, hogy lát-e bármilyen pozitív hatást Ukrajna részéről, Szijjártó Péter azt felelte, hogy sajnos nem. Sőt, ezzel ellentétben, bármikor is bármilyen gesztus merül fel magyar részről, vagy ha magas szintű találkozó, vagy tárgyalás zajlik, azokat általában további visszalépések követik.
És ezt egyszerűen nem értjük, hiszen annyira nem pragmatikus, illetve érthetetlen az, amit az ukrán barátaink tesznek. Remélem, megváltoznak, és folyamatos párbeszédet folytatunk, ami mindig nagyon fontos – a párbeszéd, a párbeszéd, a párbeszéd –, én folyamatos párbeszédben állok a kollégámmal Dmitro Kulebával, és remélem, hogy az előbb-utóbb meghozza az eredményét
– zárta interjúját a magyar diplomácia vezetője.
Forrás/Fotó: Szijjártó Péter Facebook-oldala – PS