Valamit nagyon titkolnak Gyurcsányék, mivel Márki-Zay listás mandátumán még mindig marakodik az ellenzék
- A napokban körbefutott a médiában, hogy az MSZP és a Párbeszéd nem jelent meg az ellenzéki közös listáról szóló egyeztetés legutóbbi fordulóján.
- A vita azon folyik a szereplők között, hogy a Márki-Zaynak az előválasztás előtt befogadó-nyilatkozatot biztosító Párbeszédnek hány listás mandátum járjon.
- A Párbeszéd azt követeli, hogy amiben korábban megállapodtak +1, ami Márki-Zayé lenne.
- A többi párt egységesen azzal érvel, Márki-Zay „férjen bele” a Párbeszéd eddig kialkudott kvótájába.
- Látszólag tehát csak egyetlen mandátumon vitatkoznak a pártok, de ez csak a látszat.
- A kérdés sokkal összetetteb, és egy igazi királydráma bontakozik ki: a tét az, hogy ki „nyelje be” az öntörvényű és kiálhatatlan Márki-Zayt, és a Párbeszéd teljesen biztos lehet-e a saját frakcióalapításban.
- Mostanra már a Párbeszédnek sincsen ínyére a jelölt, mégpedig azért, mert nem akarják kockáztatni, hogy egy vereség után Márki-Zay ne üljön be a frakciójukba, és ezzel az ne alakulhasson meg, vagy ha be is ül, később ha kiszáll onnan, akkor azzal megpecsételi a frakció sorsát.
- És az ezzel járó frakciótámogatást.
- Márki-Zayt most már úgy dobálják egymás között az ellenzéki pártok, mint a forró krumplit.
- A döntés Karácsonyék kezében van, és ők a biztos frakcióalapítást és a biztos pénzt fogják választani.
Hogy az egész érthető legyen, érdemes visszatekinteni az előválasztást megelőző időkre.
Akkor a pártok hosszas alkudozások után úgy döntöttek, minden, az előválasztáson induló jelöltnek befogadó nyilatkozatot kell szereznie az előválasztáson induló pártoktól, hogy egyéni győzelmük esetén melyik frakcióba ülnek majd be.
Márki-Zay előbb azért lobbizott, hogy a „civilek”, azaz a Mindenki Magyarországa Mozgalom is indulhasson, de ezt a pártok elutasították, arra hivatkozva, hogy a választásokon az emberek nem „civil mozgalmakra”, hanem pártokra szavaznak.
Miután a civiljeire nemet mondtak a pártok, Márki-Zay behozta az előválasztásba Pálinkás Józsefék Új Világ Néppártját, csakhogy ez a formáció az előzetes aláírásgyűjtést sem tudta megugrani, így a startvonal előtt elvérzett a terv, hogy Márki-Zay saját politikai jelölőszervezettel nevezhessen be a versenybe.
Ekkoriban Márki-Zay tehát azt mondta, neki az Új Világ Néppárt szimpatikus, de ez a formáció nem tudott rajtvonalhoz állni, így Márki-Zay végül a Párbeszéd frakcióját jelölte meg, ahonnan meg is kapta a befogadó nyilatkozatot.
Mellékszál a történetben, de így az önmagát jobboldali, szabadpiac-hívőnek és kereszténynek valló hódmezővásárhelyi polgármester egy olyan frakcióba kéredzkedett be, amelynek tagjai idehaza a legsötétebb zöldpolitikát és a Nyugaton is bukásban lévő klímakommunizmust képviselik; egy olyan frakcióba, amelynek a közéleti rikácsoláson kívül semmit felmutatni nem képes Szabó Tímea, a kommunista propaganda-szaklap főszerkesztésében megedződött Jámbor András, és a közéleti bohóctrollkodást főállásban végzó Tordai Bence lehetnek a tagjai 2022-től.
A föntebbiek történtek tehát az előválasztás során az egyéni jelöltekkel jelölésük ügyében kronologikusan, de a pártok később arról is alkudozni kezdtek, hány listás – azaz befutó helyet – oszanak el egymás között.
Itt érdemes felidézni, hogy Márki-Zaynak három törekvését is elutasították a pártok az alkudozás során. Először be akarta vinni a listán az Új Kezdet – Új Világ Néppártból összegyúrt „jobboldali formáció” tagjait az Országgyűlésbe. Ezt nem engedték neki az előválsztáson szereplő pártok, azzal az érveléssel, hogy az mehet be a közös listáról, akinek valamilyen (bármilyen) támogatottsága az előválasztás alapján látszott.
Ezt övetően Márki-Zay azt szerette volna, ha a saját mozgalmának, a Mindenki Magyarországa Mozgalom tagjainak adnak listás befutó helyeket a pártok, de az ellenzék erre is nemet mondott.
Utolsóként pedig Márki-Zay azzal próbálkozott, hogy 3-4 roma jelöltet szeretett volna a listára felvinni. A pártok végül erre a javaslatára is nemet mondtak.
Mivel a legfrissebb vita a Párbeszéd listás kvóta-mandátumáról szól, ezért érdemes csak a Párbeszédre szorítkozni, mert az egyetlen – vagy +1 mandátum – tekintetében van forrásponton az ellenzéki kényszerösszefogás.
A Párbeszéd számukra jó, nyerhető körzetekben szerezte meg az indulás jogát az előválasztási alkuk során: Tordait tartották a favoritnak a II. kerületben, Szabót a III-ban, és esélyesnek tartották Jámbor Andrást is a VIII-IX. kerületben, ahogyan Mellár Tamást is Pécs egyik körzetében, és ugyanígy Márki-Zay Pétert is Hódmezővásárhelyen.
Csakhogy az utóbbi hónapokban radikálisan fordult pár választókörzetben az esély.
A BENNFENTES információi szerint a budapesti baloldal és Karácsony lejtemenete, a VIII. kerület általános problémái – hajléktalanok, mocsok, rendezetlenség – miatt egyáltalán nem lefutott meccs a Sára-Jámbor összecsapás a VIII-IX. kerület egy részét magába foglaló választókörzetben.
Ugyanígy a pécsi városvezetés belső konfliktusai és mutyijai miatt a pécsi körzet sem betonbiztos Mellár Tamásnak, aki egyébként szintén összerúgta a port a helyi városvezetéssel, és „politikai kalandornak” minősítette az előválasztáskor Márki-Zay Pétert.
De a BENNFENTES információi alapján az ellenzék úgy számol, hogy Márki-Zay sem lesz képes elverni a körzet egyéni képviselőjét, a fideszes Lázár Jánost, hiába nyilatkozta azt a miniszterelnök-jelölt, hogy csak akkor lesz képviselő, ha egyéniben nyer. De Szabó Tímea sem érezheti megnyertnek a mandátumát, ellenfele ugyanis az Óbudát három cikluson át sikerrel vezető Bús Balázs, aki többek között a Mocsárosdűlő megvédésével kampányol.
Itt érkezünk meg a királydrámához, amit az ellenzék kisebbíteni akar, holott tétre megy a játék. A tét az, a Párbeszédnek biztosan lesz-e frakciója és frakciópénze a jövőben, és mi az az ár, ami bebiztosítja a biztos frakcióalakítást.
Ez az ár Márki-Zay mandátuma, illetve a mandátumszerzését és ezen túl a Párbeszéd frakcióalakítási jogát 100%-ig szavatoló +1 hely kiharcolása.
Merthogy a Karácsony-Szabó tandem mindenképpen be akarja biztosítani az 1%-os baráti társaság túlélését. Mégpedig azzal, hogy +1 helyet kérnek a listán a többi ellenzéki párttól az eddigi kvótájukon felül (ami 2-3 főt jelentett). Vagyis azt akarják, a 2-3 letárgyalt helybe ne számítson bele Márki-Zay Péter listás mandátuma, hiszen a miniszterelnök-jelölt a Párbeszéd frakciójába ülne be a befogadó nyilakozat szerint, hanem kapjanak egy plusz helyet.
Miért álltak elő ezzel a követeléssel a párbeszédesek?
Mert az időközben változó esélyek így bizonytalanná tették a Párbeszéd frakciójának megalakítását. Ha Jámbor, Szabó és Mellár, és a szintén egyéniben is induló Márki-Zay – vagy bármelyikük – nem tudja hozni a mandátumát, akkor aligha lesz frakciója a Párbeszédnek.
Ráadásul a BENNFENTES úgy értesült, Karácsonyék nem akarják megkockáztatni, hogy Márki-Zay miatt ne alakulhasson meg a frakció, vagy később az feloszoljon, ha Márki-Zay éppen úgy dönt, hátat fordít a frakciónak és függetlenként folytatja.
Karácsonyék a 2022-2026 közötti parlamenti ciklust biztos párttámogatás és frakciótámogatás mellett akarják végigcsinálni, nem engedhetik meg, hogy frakció és így pénz nélkül maradjanak, elég csak arra gondolni, hogy Karácsonynak súlyos lekötelezettségei vannak, hiszen valaki(k) félmilliárd forintnál is többet invesztáltak sikertelen miniszterelnök-jelölti kampányába.
Ezt a pénz valahogyan vissza kell adni a titokzatos donoroknak, a „mikroadományozóknak”.
Tehát azzal, hogy egyetlen mandátumon, az elvileg vezető miniszterelnök-jelölt biztos helyén alkudozik az ellenzék, az azt jelenti, hogy Karácsonynak fontosabb az önálló Párbeszéd-frakció és a vele járó pénz, mint Márki-Zay helye.
A tét nagy. Évente 80 milliós frakciótámogatás, ugyanennyi párttámogatás és pártalapítványi pénz egy alig létező mikropártnak. Ez egyetlen parlamenti ciklusban 1 milliárd forint.
A mérleg egyik serpenyőjében tehát Márki-Zay mandátuma. A másikban a 100%-ig biztos Párbeszéd-frakció és a tutibiztos egymilliárd forint.
Karácsonyék pedig inkább az egymilliárd forint felé billentik a mérleg nyelvét, mert az sokkal fontosabb nekik, mint Márki-Zay Péter, a mandátuma, és az ambíciói.
Forrás: Bennfentes