Más sem hiányzott – Japán visszaköveteli szigeteit Oroszországtól
A japán külügyminiszter kijelentette a törvényhozásban: „a Kuril-szigetek Japán integráns részét képezik, nem pedig Oroszországét”. A súlyos szavak egyben visszatükrözik az alapjaiban megváltozott csendes-óceáni geopolitikai dinamikát, – írja a Privátbankár.
Japán elkötelezi magát
Egészen más a politikai dinamika Japánban, amely tárgyalásokat kezdett az Egyesült Államokkal és az európai országokkal arról, hogy miként tudna csatlakozni az orosz olaj behozatalának tilalmához. Oroszország jelenleg az ötödik legnagyobb olajszállítója a távol-keleti szigetországnak.
Moszkva „előre megfontolt, nem kiprovokált és igazságtalan támadása” arra késztette Japánt, hogy átfogó pénzügyi szankciókat léptessen életbe Oroszországgal szemben, csatlakozva az USA és a G7-ek lépéseihez.
De mi változott Tokió pozíciójában a 2014-es krími annexió óta és mi forog kockán számára az orosz-ukrán háborúban?
Japán a krími annexió idején
Oroszország tengeri szomszédjaként Japán visszafogott volt nyolc éve. A nyugati szövetségesek rosszallását is kiváltotta, amikor a Krím-félsziget annektálásakor Tokió csupán jelképes erejű szankciókat vezetett be.
Bár 2000 és 2010 között egyetlen japán kormányfői látogatás sem történt Moszkvában, Abe Sindzó volt miniszterelnök 2013 áprilisa és 2019 szeptembere között 11 alkalommal látogatta meg Oroszországot. Ez azonban nem hozott semmilyen látható eredményt – a vitatott hovatartozású Kuril-szigetek ügyében pedig csak egyértelmű japán csalódást.
Lassan változó pozíció
De a mostani orosz invázió nyomán Tokió jóval keményebb álláspontot vett föl. Igaz, a nemzetközi szankciókhoz csak február 28-án csatlakozott, több nappal az Egyesült Államok, az Európai Unió és az Egyesült Királyság után. Most pedig a Kuril-szigetek problémáját hozták elő.