Rendkívüli! 15 pontos békeszerződésről egyeztet Oroszország és Ukrajna – Putyin is megszólalt
Komoly előrelépést ért el az ukrán és az orosz békedelegáció egy 15 pontból álló előzetes béketervvel. Ebben tűzszünetet hirdetnének, és az oroszok visszavonnák csapataikat Ukrajnából. a mai napon egy gazdasági konferencián Vlagyimir Putyin orosz elnök is hosszú beszédet mondott, ebben szó volt arról, hogy Oroszországban mélyreható, strukturális változásokat tervez, és arról is osztott meg részleteket – az ő szemszögéből persze, – hogy miként kezdődött az orosz-ukrán háború.
A Financial Times három bennfentes forrás alapján azt írja, már készül az a 15 pontos béketervezet, mellyel véget vetnének az érintett országok az orosz-ukrán háborúnak. A szerződéstervezet pontos tartalmáról már zajlanak a tárgyalások.
A szerződéstervezet többek közt a következő pontokat tartalmazza:
- átfogó, országos tűzszünet
- az orosz katonák elhagyják Ukrajnát, beleértve azokat a régiókat is, melyeket a február végén indult offenzíva során elfoglaltak (pl. Herszon, az Azovi-tenger partvidéke, Pripjaty-térség)
- Ukrajna lemond a NATO-csatlakozásról és semlegességet hirdet
- nem épülhetnek külföldi katonai bázisok Ukrajna területén és Ukrajna nem fogad több külföldi fegyverszállítmányt
- az ukrán haderő viszont továbbra is működhet,
- a nyugati országok, mint az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Törökország szavatolják Ukrajna biztonságát
- és megszűnnének az orosz és más kisebbségek nyelvhasználati jogait korlátozó intézkedések is.
A Portfolio cikke szerint a Financial Times értesülései is ráerősít arra a feltételezésre, hogy a két ukrajnai szakadár köztársaság, a Donyecki Népköztársaság és a Luhanszki Népköztársaság, valamint a Krím sorsa a legvitatottabb kérdés Oroszország és Ukrajna között, hiszen mindkét fél de facto a saját ellenőrzése alatt akarja tartani ezeket a régiókat.
Ukrajna és a nemzetközi közösség nagy része teljes mértékben Ukrajna részének tarja a Krímet és a donbaszi térséget, ám ezzel szemben Oroszország magának követeli a Krímet és követeli a Luhanszki és Donyecki Népköztársaságok függetlenségét. A Financial Times forrásai szerint ezekben a kérdésekben egyelőre még nem sikerült értékelhető kompromisszumot elérni.
A készülő békeszerződés-tervezet még sok tekintetben változhat az ukrajnai háború fejleményeinek és a tárgyalások alakulásának függvényében és egyáltalán nem biztos, hogy a vitás kérdésekben a következő napokban sikerül dűlőre jutni. Ha pedig a tárgyalások elhúzódnak, az egyre intenzívebb városi harcok egyre súlyosabb véráldozattal járnak majd.
A Blikk is megírta, hogy Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdán az orosz RBK tévécsatornának azt nyilatkozta, hogy ugyan nem könnyű tárgyalások folynak Oroszország és Ukrajna között, de van remény a kompromisszumra és jelentősen közeledtek egymáshoz a két fél álláspontjai. Ugyanakkor ukrán tisztviselők továbbra is attól tartanak, hogy Putyin inkább csak az időt húzza, hogy az oroszok átcsoportosíthassák erőiket egy következő offenzíva előtt.
Megszólalt Putyin
- Mélyreható változások lesznek Oroszországban
- Így tervezik túlélni a gazdasági szankciókat
- Sosem hallott részleteket osztott meg a háború előtti napokról
Részletek:
Oroszország gazdasága mindenképpen alkalmazkodni fog a nyugati szankciók teremtette új realitásokhoz, de a strukturális változások az árak és a munkanélküliség átmeneti emelkedéséhez vezethetnek – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök egy szerdai gazdasági videókonferencián.
„Az orosz gazdaság mindenképpen alkalmazkodni fog az új realitásokhoz. Megerősítjük technológiai és tudományos szuverenitásunkat. További forrásokat irányítunk a mezőgazdaság, a gyártás, az infrastruktúra és a lakásépítés támogatására. A gyorsan növekvő, dinamikusan fejlődő nemzetközi piacokra tekintettel tovább fogjuk fejleszteni a külkereskedelmi kapcsolatokat” – mondta Putyin.
„Kétségtelen, hogy az új realitások mélyreható strukturális változásokat igényelnek gazdaságunkban, és hadd ne titkoljam, ezek nem lesznek könnyűek, az infláció és a munkanélküliség átmeneti emelkedéséhez vezetnek” – mondta.
„Ebben a helyzetben a mi feladatunk az, hogy minimalizáljuk az ilyen kockázatokat, és ne csak szigorúan teljesítsük az állam minden szociális kötelezettségét, hanem új, hatékonyabb mechanizmusokat is indítsunk a polgárok és jövedelmeik támogatására” – hangsúlyozta az elnök.
Megjegyezte, hogy az orosz jegybank deviza-tartalékai egy részének jogtalan külföldi befagyasztása megkérdőjelezi az úgynevezett első osztályú eszközök megbízhatóságát.
„Valójában mind az Egyesült Államok, mind az EU nagyon is valóságos mulasztást jelentett be az Oroszországgal szembeni kötelezettségeinek teljesítésében. Ma már mindenki tudja, hogy a pénzügyi tartalékokat egyszerűen el lehet lopni” – fogalmazott Putyin.
„És ezt látva sok ország a közeljövőben elkezdheti – és biztos vagyok benne, hogy el is kezdi – a papíralapú vagy digitális megtakarításait valódi tartalékokká konvertálni, áruk, föld, élelmiszerek, arany és más valós eszközök formájában. Ez pedig csak növelni fogja a hiányt ezeken a piacokon” – mondta Putyin.
A fogadalom
Megfogadta, hogy Oroszország, a Nyugattal ellentétben, tiszteletben tartja a külföldi vállalatok tulajdonjogát és azok, amelyek a maradás mellett döntenek, a jövőben biztos további fejlődési lehetőségeket kapnak.
Az orosz elnök azt mondta, hogy a szövetségi költségvetés bevételei elegendőek a tervezett projektek finanszírozására, és a központi banknak nem kell majd beindítania a bankóprést.
„Most nem a pénz a probléma, megvannak a források. A legfontosabb nehézségek az alkatrészek, a berendezések és az építőanyagok szállításával, valamint a kivitelezők munkájának megszervezésével kapcsolatosak” – mondta.
A legfontosabb feladatnak az áruk megfizethetőségét nevezte, mindenekelőtt az alapvető árucikkek, a gyógyszerek és gyógyászati termékek esetében. Mint mondta, azonnal meg kell oldani a logisztikai és egyéb objektív problémákat, amelyek az árak megugrásához vezethetnek.
Ugyanakkor óvta a hatóságokat a kézi árszabályozástól, hogy biztosítva legyen az áruk elérhetősége a fogyasztói piacon. Azt hangoztatta, hogy az árak stabilizálását a kínálat növelésével kell elősegíteni, többek között az exporttermékek hazai piacra történő átirányításával.
„Ennek objektíven alacsonyabb árakhoz kell vezetnie az országon belül, beleértve a benzin, a gázolaj, a bitumen, a fémek és más exportáruk árát is” – mondta Putyin.
Hangsúlyozta, hogy nem lesz probléma a szövetségi költségvetésből történő finanszírozás.
Megismételte: „a probléma nem a pénz, a fő nehézségek az alkatrészek, a berendezések, az építőanyagok beszerzésével és a vállalkozók munkájának megszervezésével kapcsolatosak. Ezért az egyes projektek és szakaszaik végrehajtásának időzítése és eszközei változhatnak” – mondta.
Putyin azt is javasolta, hogy a kormány fontolja meg az útépítésen felüli infrastrukturális projektek elindítását is ebben az évben és növelje meg az orosz vállalatoktól történő beszerzések volumenét, például a tömegközlekedés terén. Indítványozta, hogy a kabinet növelje az állami megrendelések keretében fizetendő előlegek összegét legalább a szerződés értékének 50 százalékára, és csökkentsék az ilyen szerződések szerinti fizetési határidejét hét napra.
Kijev és az atomfegyverek
Putyin konkrétan Ukrajnáról is beszélt a konferencián:
„Kijelentések hangzottak el a kijevi hatóságok részéről, miszerint saját nukleáris fegyvereket és hordozóeszközöket szándékoznak létrehozni. Ez valódi fenyegetés volt” – hangoztatta az elnök.
Putyin megismételte a korábban magas rangú orosz katonai vezetők által hangoztatott vádat, miszerint Ukrajnában biológiai fegyverek összetevőit állították elő.
„Több tucat laboratóriumból álló hálózat is működött Ukrajnában, ahol katonai és biológiai programokat, többek között koronavírus, lépfene, kolera, afrikai sertéspestis és más halálos betegségek mintáival végzett kísérleteket végeztek a Pentagon irányításával és pénzügyi támogatásával” – mondta.
Putyin szerint Ukrajna „az Egyesült Államok és számos nyugati ország bátorításával célzottan erőszakos forgatókönyvre, vérfürdőre és etnikai tisztogatásra készül a Donyec-medencében”.
„A Donyec-medence, majd a Krím elleni masszív offenzíva csak idő kérdése volt” – hangoztatta, hozzátéve hogy a háború már évek óta folyt és 14 ezer áldozattal járt Délkelet-Ukrajnában.
„Véres terrorcselekménynek” minősítette a Donyeck ellen kazettás töltetet hordozó Tocska-U harcászati rakétával hétfőn elkövetett, több, mint húsz emberéletet követelő ukrán támadást. A Nyugatot „erkölcsi leépüléssel” és „teljes elembertelenedéssel” vádolta meg, amiért nem vett tudomást a történtekről, a polgári célpontok elleni válogatás nélküli támadásokat pedig a Harmadik Birodalom végnapjaiban elkövetett „fasiszta” gaztettekhez hasonlította.
Putyin, miként a Moszkva által „különleges hadműveletnek” nevezett háborút elindító beszédében, most is azt állította, hogy Oroszországnak nem áll szándékában megszállni Ukrajna területét. A támadás megindításáról szóló döntésről szólva hangsúlyozta, hogy megítélése szerint a helyzet diplomáciai úton történő megoldásának lehetőségei teljesen kimerültek, mégpedig nem Moszkva hibájából.
Hangot adott véleményének, hogy a hadművelet sikeres, és szigorúan a tervek szerint halad, az orosz fegyveres erők által alkalmazott taktika teljes mértékben igazolta magát és az orosz katonák mindent megtesznek a civil veszteségek elkerülése érdekében az ukrán városokban.
Mindeközben ilyen, és ehhez hasonló videók terjednek a neten, melyek nem épp az orosz elnök szavait támasztják alá:
#Volnovakha. The occupiers just have fun by shelling residential buildings. pic.twitter.com/NlQSt6iiLS
— NEXTA (@nexta_tv) March 14, 2022
Putyin ma első ízben osztotta meg a nyilvánossággal, hogy, mint mondta, a háború megkezdésekor Moszkva több csatornán felajánlotta a kijevi hatóságoknak, hogy ne kezdjenek katonai műveletekbe, hanem az értelmetlen vérontás elkerülése érdekében hajtsanak végre csapatkivonást a Donyec-medencéből, de nem járt eredménnyel.
Azt mondta, hogy a Nyugat gyenge és függésben élő Oroszországot akar, de ezt a célját most sem fogja elérni.
(Blikk/MTI)
Follow @jobboldalihirek