Leállíthatják az oroszok az uránexportot és „bedönthetik” az amerikai atomerőműveket
Február 22-e óta az egész világ Oroszországot bombázza szankciókkal, és jelenleg is újabb szankciókon gondolkodik az EU. Jól tudja a Nyugat, hogy a legfájdalmasabb Oroszországnak az energiahordozók embargója lenne, de ez az unió gazdaságát is súlyosan érintené. Az USA függetlenebb az orosz energiahordozóktól, így már be is tiltotta az orosz gáz és kőolaj behozatalát. Betiltotta volna az urán exportját is, de az már számára is kényesebb kérdés. Ezért most az oroszok vetették fel, hogy esetleg ők nem szállítanának uránt az USA-ba.
Az elmúlt 40 évben több hullámban fogadtak el szankciókat, korlátozásokat, a legtöbbet az Egyesült Államok szankciózott. 2022. február 22-ig pedig még Irán volt a világelső a szankciókkal sújtott vállalatok és magánszemélyek számát tekintve.
A március 20-i állás alapján oroszországi személyek és vállalatok ellen 6807 esetben vetettek ki valamiféle szankciót, míg február 22-ig ezek száma csupán 2754 volt, amit azóta megtoldottak további 4053-mal.
Irán ellen 3616 szankciót vetettek ki, őket követi Szíria 2608 szankcióval, majd Észak Korea (2077), Venezuela (651), Mianmar (510) és Kuba (208).
A legtöbb ország azonban már megtanult a szankciókkal élni, de közülük Oroszországra még az is jellemző, hogy meg van a képessége a visszavágásra is, amit nem fél használni. Láthattuk ezt a gázszállítás rubelesítésében. Ráadásul fontolgatja a Roszkozmosz, az Orosz Szövetségi Űrügynökség is, hogy szüneteltetné az együttműködést az Egyesült Államokkal, Kanadával és Európával, amíg a szankciókat fel nem oldják. Sőt, az Egyesült Államokba szállított urán esete is még több fordulatot tartogat.
Szankciókkal üti-vágja Oroszországot Biden
A hónap elején az Egyesült Államok komoly csapást mért Moszkvára azzal, hogy betiltotta az orosz olaj és gáz behozatalát. Az embargóra adott válaszként
Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes azt mondta: „az energiaszankciókra válaszul jelenleg vizsgálják az Egyesült Államokba való uránszállítás betiltását. Ez a kérdés is napirenden van, tanulmányozás alatt áll” – írta a TASS hírügynökség.
Az Egyesült Államok már embargót rendelt el a kőolajtermékekre, de Washington nem siet a dúsított urán importjának betiltásával.
Február végén az amerikai energiavállalatok Joe Biden elnökhöz fordultak azzal a kéréssel, hogy ezt az intézkedést ne foglalják bele egy nagyszabású oroszellenes szankciócsomagba.
Az amerikai energiaipar függ Moszkvától és kulcsfontosságú szövetségeseitől, Kazahsztántól és Üzbegisztántól. Ők adják majdnem a 47 százalékát az amerikai atomerőművek energiaellátásához szükséges uránnak. A beszállítók között a második helyen Kanada áll 22,4 százalékos részesedéssel.
Az orosz urán, mint fegyver
Ha Moszkva az uránexport tilalmával reagál a nyugati energetikai szankciókra, akkor egy éven belül az amerikai atomreaktorok tömeges leállása következhet be.
Az amerikai atomerőművek energiatermelésének felfüggesztése pedig megmutatkozna a villamosenergia árában. Ez az oka annak, hogy Joe Biden amerikai elnök nem sietett belefoglalni az uránembargót az oroszellenes szankciócsomagba.
Mindenesetre az urán tőzsdei ára már 11 éves maximumra emelkedett. Március 11-én az Ux U3O8 referencia nukleáris nyersanyag azonnali ára megközelítette a 60 dollárt fontonként (59,75 dollár). A kereskedők is aggódnak az új amerikai energetikai szankciókkal kapcsolatban.
Biden döntései mögött ott van az is, hogy 2022 novemberében már képviselőházi választásokat tartanak az országban, ahol a demokraták pozíciói az utóbbi időben jelentős válságon mentek keresztül. Az orosz dúsított urán importjának betiltása pedig kegyetlen tréfát űzhet a Fehér Ház urával. Egyrészt Bidennek most demonstrálnia kell a választók előtt az Oroszországgal szembeni eltökéltségét, másrészt az uránembargó még inkább megemelné az átlagos amerikaiak áramszámláját.
Szép dolog tehát a morális kiállás, de a hétköznapi amerikaiak nem Putyinra haragszanak, amiért a benzin és a gázolaj gallononkénti ára megközelíti az 5 dollárt, hiába hibáztatja az inflációért az amerikai elnök. Biden számára ez egy belpolitikai katasztrófa.
Jelenleg 96 atomreaktor működik az Egyesült Államokban, de az országból teljesen hiányzik a saját uránizotóp-leválasztás.
Az amerikai atomerőművek – Kanadával ellentétben – nem működhetnek három-négy százalékos dúsított urán nélkül.
Az európaiak is szenvedhetnek
A nyugati energiaszankciókra adott aszimmetrikus orosz válasz esetén nemcsak az Egyesült Államok, hanem egyes európai országok is szenvednének. Még Franciaországnak is problémái lehetnek, ahol a nukleáris termelés az ország energiamérlegének 70 százalékát teszi ki. Párizs viszonylag önellátó az urándúsítás terén, a franciák azonban erősen függnek az afrikai államokból származó urán-nyersanyag-importtól. A leggazdagabb uránércek Maliban és Nigerben találhatóak, a helyi hatóságok viszont, teljesen jogosan, emelni szeretnék az áraikat Párizs felé. Maliban a franciákat majdnem ki is rúgták a piacukról. Az európai érckészletek kimerülése és az afrikai beszállítók távozása jelentős veszteségekhez vezethetnek.
Kazahsztán szerepe
Ezen országok elvesztése komoly válságot idézne elő az uránpiacon. Az urán árának közelmúltbeli emelkedése összefüggött egyebek mellett a januári kazahsztáni tiltakozásokkal. A gond viszont azzal van, hogy a Kazatomprom kazah állami cég tulajdonképpen a Roszatom vegyesvállalata.