Titkos aranytartalékkal kerüli meg a szankciókat Oroszország: arannyal megpakolt gépekkel kereskednek

Zeihan szerint az oroszok különleges módon használják az aranyat. Sokan azt gondolják, hogy a rubel mögött immár arany fedezet van. Szerinte inkább pont az ellentétje az igaz.

Az aranytartalékok Oroszországban mások, mint a világ többi részén. A legtöbb országnak van valamennyi aranya a devizatartalékában, amivel szabályozni tudják a saját nemzeti valutájuk elérhetőségét és értékét. Oroszország is így tesz, nagyjából 135 milliárd dollárjuk fekszik aranyban.

De Zeihan szerint nem csak ezzel kell számolni. Oroszország hivatalosan a harmadik legnagyobb arany exportőr a világon, és ez a jelenlegi árak mellett, nagyjából  17 milliárd dollárt jelent évente. Szerinte ennél egyértelműen többet termelnek ki, mert van egy nem hivatalos állami aranytartalékuk is. Erről nem számolnak be, független a valutatartalékoktól, és van még egy részlegesen feldolgozott tartalékuk is, ami lehetővé teszi, hogy a félig feldolgozott aranyat finomítsák, és így még többet kapjanak érte.

Az oroszok arra is használják a rejtett aranyat – Zeihan szavai szerint –,  hogy az emberek háta mögött problémákat idézzenek elő, azaz bajt keverjenek a világban – így fizetik például  a Wagner csoportot. Így meg tudják venni a zsoldosokat, vagy le tudnak fizetni kormányokat azért, hogy elérjék, amit akarnak. Az orosz rendszer a geopolitikai elemző szerint sokkal többet foglalkozik az arannyal, mint amit a hivatalos számok alapján gondolnánk.

Az arany, mint valuta

Az ukrán háború miatt Oroszországot a valaha volt legextrémebbek nyugati szankciók sújtják. Zeihan szerint azt is mondhatnánk, hogy

Ezek nem csak az exportjukra, hanem az orosz nemzeti bankra is közvetlenül hatnak. Zeihan úgy véli, ha az orosz nemzeti bank szeretne valamilyen normális akciót végrehajtani és oda-vissza váltani a valutát, hogy elősegítse a kereskedelmet, ezt most már nem tudja normálisan megtenni, mert nem fér hozzá semmilyen tranzakcióhoz, ami amerikai, kanadai vagy ausztrál dollárban, koreai vonban, japán jenben, euróban, svájci frankban vagy angol fontban van.

Az orosz központi bank, hogy megelőzze a rubel totális zuhanását, szigorú tőkeszabályozások sorozatát vezette be. Tehát egy orosz exportőr, amennyiben dollárban vagy euróban számol el, abban a pillanatban, hogy a pénze befut az országba, be kell adnia az orosz központi bankba. Ott aztán kifizetik őt rubelben olyan árfolyam szerint, amit a jegybank határoz meg.

Zeihan szerint a rubel árfolyamával kapcsolatban Oroszország helyzetmentése (mert láttuk a rubelt hatalmasat zuhanni, majd visszajönni majdnem odáig, ahonnan indult a háború előtt) nem annak köszönhető, hogy annyira jó a rubel, vagy mert arany fedezetű. Azért van megint ugyanott, mert nincs alternatíva, és minden kis részletét az orosz gazdaságnak, ami kötődik a külvilághoz, most feláldozták a rubel megmentése érdekében.

Zeihan szerint ennek van pár mellékhatása. Egyik sem jó, de a legfontosabb az volt, hogy az orosz vállalatok kemény valuta hiányában is tudjanak kezdeni valamit a világ számos pontján lévő tulajdonukkal. Más szempontból az volt a cél, hogy az orosz cégek teljesen csak az orosz gazdaságra fókuszáljanak.

Hogyan kapcsolódik ehhez az arany? Ez nem komplikált: ha valaki venni akar valamit külföldről, akkor általában a helyi valutában kell fizetnie érte, ami azt jelenti, hogy kell szereznie abból a valutából. Tehát elad valamennyi rubelt, hogy kapjon valamennyi dél-afrikai pénzt, azzal kifizetheti a dél-afrikait, és az áru érkezhet. Ezt most nem tudják megtenni, viszont akkor is importálniuk kell.

Zeihan szerint azt csinálják, hogy szó szerint egy arannyal teli repülőt küldenek.

Ilyen módon az arany nem a rubel fedezete, hanem az arany szolgál a nemzetközi kereskedelemre. „A rubel még mindig ott van, amilyen mindig is volt, gyenge és rossz, ott árválkodik, senkinek se kell. Sőt, most már egy verseny alakult ki az orosz központi bank és az orosz lakosok között abban, hogy ki tud megszabadulni a rubeltől és helyette aranyat vásárolni, mert senki nem akar rubelt” – teszi hozzá.

Tehát ez ellentéte annak, hogy az arany fedezné a rubelt. Inkább az arany ássa alá az orosz valutát, mert most már úgy fogják fel, mint egy opciót, egy alternatívát. Ha az oroszokkal szeretnél üzletelni, és nem akarsz rubelt, akkor kaphatsz aranyat.

Mennyi ideig tudják az oroszok ezt fenntartani?

Zeihan szerint talán hosszabb ideig, mint gondolnánk. A tartalékukban lévő 135 milliárd dollárnyi arany elég, hogy fedezzen 6 hónapnyi normális, átlagos importot. Viszont az import már nem átlagos a sok bojkott miatt, tehát valószínűleg akár kétszer annyi időt is kibírhatnak. És utána hozzányúlhatnak a vésztartalékjaikhoz, arról pedig nem tudni, mennyi ideig tartana ki.

Az egyre szigorodó szankciók persze még befolyásolhatják ezt. A bucsai és az ahhoz hasonló incidensek pedig fokozni fogják a szankciókat.

Viszont nem sok mindent lehet tenni az arannyal szemben, ha az országok még mindig hajlandóak kereskedni, mivel az visszakövethetetlen. Nem olyan, mint a gyémánt, amin lehet keresni valamilyen kémiai maradványokat. Az arany az arany, vagy 100 száz százalékosan tiszta, vagy sem. Emiatt nagyon jól használható a szankciók megkerülésére olyan országoknál, akiknek semmilyen morális iránytűjük nincs, írja az elemző. Ilyenekből pedig szerinte sok van.

Forrás: Mandiner