Meghökkentő adatok láttak napvilágot: Elképesztő az orosz túlerő Ukrajnában
Kiszivárgott ukrán titkosszolgálati jelentések szerint az oroszok tüzérségben 20:1, lőszerben pedig 40:1 arányban vannak túlerőben. Ha félretesszük, hogy bizonyos fokig ukrán dezinformáció is lehet, hiszen a nagy hátrányban való küzdelem hangsúlyozása a saját heroizmusra utal, a döntő orosz fölény más szakértők szerint is létezik.
Ritka bepillantást engedett az ukrán veszteségekbe a minap Mihajlo Podoljak, az ukrán államfő egyik tanácsadója: elmondása szerint naponta akár kétszáz ember is meghal a keleti fronton – számolt be a Magyar Nemzet.
Ennek okát elsősorban az orosz túlerőben látta, ezért további nyugati fegyverek szállítását követelte. Kiszivárgott ukrán titkosszolgálati jelentések szerint az oroszok tüzérségben 20:1, lőszerben pedig 40:1 arányban vannak túlerőben a térségben. A dokumentumok arra is figyelmeztettek, hogy EGYRE NAGYOBB A KOCKÁZATA ANNAK, HOGY A DEMORALIZÁLT KATONÁK DEZERTÁLNI FOGNAK, MÁR MOST IS HÉTRŐL HÉTRE NŐ A SZÁMUK.
Volodimir Zelenszkij egy másik tanácsadója, Olekszij Aresztovics ugyancsak napi 150 halottról és 800 sebesültről beszélt nemrégiben. Ezeket az adatokat megerősíti Olekszij Reznyikov védelmi miniszter közleménye, amelyben arról tájékoztatott, hogy keleten a helyzet nagyon nehéz,
NAPONTA SZÁZAN VESZTIK ÉLETÜKET ÉS ÖTSZÁZAN SEBESÜLNEK MEG.
Múlt hónapban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy interjúban még annyit árult el, hogy naponta 60-100 ukrán katona hal meg a Donbaszért folytatott heves harcokban.
Kárpátalján is mindennaposak a temetések
Egyébként az ukránok a háború kirobbanása óta nem közölnek hivatalos adatokat a veszteségeikről, egyrészt, mert ez értékes információ lehet a támadóknak, másrészt, hogy ne demoralizálják a társadalmat. A hazaérkező koporsókat azonban nem lehet titokban tartani. Ahogyan arról a lap kárpátaljai tudósítója is beszámolt,
AZ UTÓBBI HETEKBEN SZINTE NEM TELIK EL ÚGY NAP, HOGY NE TARTSANAK TEMETÉST.
Matematikailag egyszerűen kiszámítható, hogy ha a helyzet nem változik, a havi 20-30 ezres veszteséget az ukránok nem fogják sokáig elviselni. Még akkor sem, ha az általános mozgósításnak köszönhetően a haderő létszáma akár az 500 ezret is elérheti, és vannak még további tartalékok is.
Főleg, mivel a háború mostanra főként tüzérségi csatává változott, a túlerőben lévő oroszoknál van az előny:
TÁVOLRÓL KÉPESEK TÁMADNI, MIKÖZBEN SAJÁT CSAPATAIK KEVÉSBÉ VANNAK VESZÉLYBEN.
Kijev ennek ellenére kitart amellett, hogy az oroszok veszteségei még mindig jóval jelentősebbek, hivatalos tájékoztatásuk szerint már 32 ezer orosz halt meg az ukrajnai háborúban.
Csak Mariupolban húszezren halhattak meg
Ezek a becslések erősen túlzónak tűnnek, de jellemzően a nyugati hírszerzések is 15-20 ezer halottról és háromszor ennyi sebesültről számolnak be. Tekintve, hogy a támadók nagyjából 150 ezer katonát vetettek be, ez is iszonyatos emberáldozatot jelent, amelynek pótlása – mozgósítás híján – csak nehezen megy. Azt ugyanakkor a legfrissebb elemzések is elismerik, hogy ebben a tekintetben fordulat állt be a háború első szakaszához képest, persze
AZ OROSZOK IS VESZÍTENEK KATONÁKAT, DE KEVESEBBET, MINT KORÁBBAN.
Konasenkov szerint szombaton nagy pontosságú levegő-föld rakéták mértek csapást két vezetési posztra és 15 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra, aminek következtében megsemmisült egy Buk-M1 föld-levegő rakétaindító berendezés, egy légtérellenőrző radar, egy Sz-300-as föld-levegő rakétarendszer célfelderítő és -követő radarja, valamint rakétasorozatvető-üteg. A harcászati légierő három vezetési pontot és 25 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást támadott, aminek eredményeképpen több mint 150 “nacionalista” életét vesztette, hat harckocsi, öt tüzérségi löveg és 10 különleges célú jármű pedig üzemképtelenné vált.
A beszámoló szerint orosz vadászgépek lelőtték az ukrán légierő két Szu-25-ös gépét a “Donyecki Népköztársaság” felett, a légierő pedig egy harmadikat is megsemmisített Harkiv megyében. A légvédelem emellett nyolc ukrán drónt – köztük egy Bayraktar TB-2 típusút -, valamint két Tocska-U és három Uragan rakétát is lelőtt.
A rakéta- és tüzérségi erők 248 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást, 21 vezetési posztot és 37 tüzérségi tüzelőállást lőttek, aminek következtében több mint 320 “nacionalista” életét vesztette, öt páncélozott jármű, hat tüzérségi löveg és aknavető, 15 speciális katonai jármű, valamint öt lőszer- és üzemanyagraktár megsemmisült.
Az orosz védelmi minisztérium összesítése alapján az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 201 repülőgépet, 130 helikoptert, 1188 drónt, 338 légvédelmi rakétarendszert, 3514 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 508 rakétasorozatvetőt, 1870 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 3570 speciális katonai járművet veszítettek.
A donyecki “népi milícia” vasárnapi közleménye szerint Ukrajna 237 települése került eddig az orosz fegyveres erők által támogatott szakadárok ellenőrzése alá, miközben folytatódik az előrenyomulás Szlovjanszk felé. A milícia azt állította, hogy az elmúlt 24 órában mintegy 70 ukrán fegyverest, egy drónvezérlőállást, három harckocsit, két 2SZ3 Akacija önjáró tüzérségi löveget és négy teherautót semmisített meg.
A luhanszki “népi milícia” arról tett bejelentést, hogy nem tervezi megrohamozni a szeverodonecki Azot vegyiüzemet, amelyben körülzárt ukrán katonák vannak, akik “kénytelenek lesznek megadni magukat”. A szakadár alakulat szerint az ukránok többször próbáltak meg maguknak szabad elvonulást kialkudni a szomszédos Liszicsanszk felé.
Rogyion Mirosnyik, a “Luhanszki Népköztársaság” oroszországi nagykövete szombat éjjeli Telagram-bejegyzésben azt állította, hogy a civilek elkezdték elhagyni az Azot üzemet egy olyan kijáraton keresztül, amely nem áll az ukrán fegyveresek ellenőrzése alatt.
A Donyec-medence több településéről jelentettek vasárnap ukrán tüzérségi támadást. Az Azovi-tenger partján fekvő, orosz ellenőrzés alá került Berdjanszkban vasárnap hajnalban robbanás történt és tűz ütött ki egy transzformátor-alállomáson. A helyi hatóságok először terrortámadásról tettek bejelentést, majd közölték, hogy a létesítményben rövidzárlat keletkezett. A lakóházak egy része áramellátás nélkül maradt.
Gyenyisz Pusilin, a “Donyecki Népköztársaság” vezetője pánikkeltésnek minősítette azt az ukrán médiában megjelent állítást, mely szerint Mariupolban kolerajárvány fenyeget. Az elöljáró szerint a romok közül kiemelt holttesteket, amelyek már “nincsenek nagyon sokan”, igazságügyi szakértői és az ügyészségi vizsgálat után újratemetik a külön erre a célra kijelölt helyeken.
Elmondta, hogy az egykor 475 ezres városban ma mintegy 200 ezren laknak. Pusilin szerint a létfontosságú infrastruktúra helyreállításával párhuzamosan az emberek kezdenek visszatérni. Hozzátette, hogy a mariupoli kikötőből az év végéig egymillió tonna donyecki és luhanszki terméket fognak elszállítani. A városban megnyitották a munkaközvetítő központot, hogy segítsen az embereknek a szakmájukban elhelyezkedni, az átlagbér meghaladja a 30 ezer rubelt (jelenlegi árfolyamon mintegy 200 ezer forintot).
Jevgenyij Jurcsenko, a Déli Bányászati és Kohászati Komplexum vezérigazgatója szombaton közölte, hogy az ipari egyesülés alcsevszki acélgyára kész Mariupolból kitelepült szakembereket, köztük kohászokat és kokszmunkásokat alkalmazni.
Forrás: Ripost
Follow @jobboldalihirek