Negyvenéves csúcson a brit infláció
Négy évtizede nem mért ütemre gyorsult májusban az éves brit infláció.
A brit statisztikai hivatal (ONS) szerdai beszámolója szerint a lakhatási költségek nélkül számolt tizenkét havi fogyasztói árindex (CPI) a múlt hónapban 9,1 százalékos drágulást jelez az áprilisi 9 százalék után.
Az ONS kiemeli: a májusi tizenkét havi inflációs ütem a legmagasabb azóta, hogy az éves infláció havi rendszerességű mérése a jelenlegi módszertannal 1997 januárjában megkezdődött. A modellezéssel még korábbra visszaszámolt adatok alapján azonban legutóbb 1982. januárban volt a múlt havinál gyorsabb az éves brit infláció, 11 százalék körüli ütemmel – áll a statisztikai hivatal szerdai beszámolójában.
A brit kormány által a Bank of England számára előírt éves inflációs cél 2 százalék. Ha ettől az ütemtől egy adott tizenkét havi időszakban az infláció egy százalékpontnál nagyobb mértékben bármelyik irányban eltér, a brit jegybank kormányzója nyílt levélben köteles az okokról magyarázatot adni a pénzügyminiszternek.
Andrew Bailey, a Bank of England kormányzója tavaly augusztus óta minden hónapban kénytelen volt megírni ezt a levelet Rishi Sunak pénzügyminiszternek. A brit fogyasztói árindex éves emelkedési üteme abban a hónapban 3,2 százalék volt, és azóta folyamatosan több mint 1 százalékponttal magasabb, mint az inflációs cél.
Az ONS szerdai adatai szerint a májusi infláción belül a rendkívül magas üzemanyagár volt az egyik fő tényező. A motorbenzin kiskereskedelmi átlagára literenként átlagosan 1,659 font (765 forint) volt a múlt hónapban az egy évvel korábbi 1,272 font után.
A dízelüzemanyag literje átlagosan 1,797 fontba (csaknem 830 forintba) került májusban. A motorbenzin és a dízelüzemanyag átlagos literenkénti kiskereskedelmi ára egyaránt rekordot döntött a múlt hónapban. A statisztikai hivatal kiemeli, hogy az üzemanyagok tizenkét hónap alatt 32,8 százalékkal drágultak. Ez az eddig mért legmagasabb éves üzemanyag-áremelkedés Nagy-Britanniában.
Az élelmiszerek és az üdítőitalok átlagos fogyasztói ára 8,7 százalékkal volt magasabb májusban, mint a tavalyi azonos hónapban. Ez önmagában 0,78 százalékponttal – 2009 óta nem mért arányban – járult hozzá a teljes kosárra számolt májusi tizenkét havi inflációhoz.
A nagy-britanniai infláció a hivatalos várakozások szerint is jelentősen tovább gyorsul az idén.
A Bank of England monetáris tanácsa a múlt héten végrehajtott 25 bázispontos kamatemelés bejelentéséhez fűzött indoklásában közölte: azzal számol, hogy a tizenkét havi infláció októberben már valamivel 11 százalék felett jár majd.
A brit jegybank kormányzója a londoni alsóház költségvetési bizottságának minapi meghallgatásán kijelentette, hogy a brit gazdaságot és a világgazdaság egészét az utóbbi időben inflációs sokkhatások példátlan sorozata érte ellátási oldalról, mindenekelőtt az ukrajnai háború okozta ársokkok formájában.
Andrew Bailey hangsúlyozta, hogy a 2 százalékos brit célszintet meghaladó inflációs hányad 80 százalékát az energiahordozók és az import áruk drágulása okozta, és ezekre a monetáris politikának nincs befolyása.
A Bank of England mindazonáltal tavaly decemberben szigorítási ciklusba kezdett, és az eddig végrehajtott öt kamatemeléssel 1,25 százalékra, tizenhárom évi csúcsra emelte alapkamatát a 0,10 százalékos rekordmélységű induló kamatszintről.
Paul Dales, az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőcég, a Capital Economics brit gazdasági kérdésekkel foglalkozó főközgazdásza a májusi inflációs adatok szerdai ismertetése utáni helyzetértékelésében közölte: a ház várakozása szerint a brit jegybank alapkamata jövőre 3,00 százalékig emelkedik.