Hatalmas bajban lenne Európa, ha leállítaná az orosz gázimportot

Nem csak a hideg otthonokban éreznénk az orosz gáz hiányát, a kórházi fertőtlenítéseket is mérsékelni kellene, sőt, a nem sürgős műtéteket el is halasztanák az orvosok, hogy spóroljanak a gázzal, azaz az orosz gáz importjának leállítása katasztrofális hatással lenne Európa gazdaságára.

Álmodozók

Az orosz-ukrán konfliktus eszkalálódása óta Európa egyértelműen az Oroszországgal szembeni gazdasági szankciók útját járja, így próbálva a háború befejezésére bírni a nagy medvét. Ennek keretében korlátozták a csúcstechnológiai termékek, az olajfinomításhoz szükséges eszközök, a tengeri navigáció és rádiókommunikációs termékek, drónok, titkosító eszközök és luxuscikkek Oroszországba történő exportját. Emellett ugyancsak limitálták az orosz kőolaj és finomított kőolajtermékek, az acél, a vas, a fa, a cement, bizonyos műtrágyák, egyes likőrök, a kaviár és a vodka importját is.

Az uniós döntéshozók következő lépésben a földgáz importját tervezik szankcionálni. Egyesek szerint

Ehhez a Politico szerint elég lenne otthon felhúzni egy pulóvert. Ugyanebben a cikkben idézik Margrethe Vestagert, az EU versenyügyi biztosát, aki a zuhanyzási idő csökkentését szorgalmazza az orosz elnök sarokba kényszerítésére. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője, Fatih Birol az európai lakások fűtésének 1°C-al való csökkentésében látja a háború megnyerésének kulcsát.

Üveggömb

Mások szkeptikusak abban a tekintetben, hogy az európai gázfogyasztás 40 százalékát adó orosz földgáz mennyire váltható ki. A meglévő vezetékrendszer adottságai, a nemzetközi LNG-kínálat és az EU átalakító termináljainak szűkös volta miatt egy-két pulóver nem igazán tűnik elégnek ahhoz, hogy az orosz gáz embargóját meg lehessen valósítani. Tény, hogy néhány ország most sem használ orosz gázt (ilyen például Spanyolország, Írország, Portugália és Ciprus), ám más államok (mint Magyarország, Szlovákia és Ausztria) függősége még az európai átlagnál is jóval magasabb. Emellett a rendelkezésre álló földgáz ilyen mértékű csökkenésének brutális gazdasági következményei vannak – ezt már a múltban is tapasztalhattuk.

A földgáz ellátás hasonlóan drasztikus csökkenésének hatásait jól ismerik a nyugat-ausztrálok. 2008 június 3-án egyszerre vált használhatatlanná egy korrodált gázvezeték és robbant fel egy gázfeldolgozó üzem. Az üzem lezárása miatt Nyugat-Ausztrália gázellátásának nagyjából harmada esett ki két hónapra. Bár augusztus végén az üzem termelése vissza tudott állni a normál kapacitás kétharmadára, a teljes korábbi volument még év végén sem érte el a feldolgozott mennyiség.

A következmények természetesen drámaiak voltak. A gázárak természetesen növekedtek. Több vállalat vis majorra hivatkozva felmondta korábbi szerződéseit. Egy felmérés szerint

15 százalékuk pedig önkéntes szabadság kivételét javasolta alkalmazottjainak; a visszajelzések alapján három hónapos időtávon a vállalkozások 15 százaléka valószínűsítette, hogy be kell zárnia a boltot. A gázkínálat visszaesése csak 2008-ban 6,7 milliárd dollár veszteséget okozott Nyugat-Ausztráliának.

A rendelkezésre álló gáz mennyiségének csökkenése néhány egészen váratlan következménnyel járt. Felmerült például annak az esélye, hogy az esti sporteseményeket korábbi időpontra hozzák, hogy megspórolják a világítást (ezt az ötletet végül azért vetették el, mert úgy gondolták, hogy az esti világítás ellenére áramot spórolnak az események, hiszen a nézők addig otthon kevesebb áramot használnak). Illetve mivel a széndioxidot is földgázból állították elő, így a gázhiány miatt széndioxidból is kevesebb állt rendelkezésre. Ennek egyik következményeként a perthi kocsmák söreiben kevesebb buborék volt, mint máskor.

Azonban nem csak egy jó Foster’s-hez van szükség széndioxidra, a borászatok is használják a palackozás során, az egészségügyi intézmények az eszközök sterilizálására, és a vágóhidak is az állatok elkábítására. Így komolyan felmerült, hogy be kell zárni Nyugat-Ausztrália legnagyobb vágóhídját. A perthi kórház pedig vészhelyzeti protokollt vezetett be, melynek része volt az is, hogy

De csökkentették a pácienseknek kiadott törülközők számát ugyanúgy, mint a fürdésükre rendelkezésre álló időt is. És csak azon ágyneműket cserélték ki, melyek már valóban vállalhatatlanul piszkosak voltak. Jelentős gázhiány esetén pedig felmerült a nem sürgős műtéti beavatkozások elhalasztásának lehetősége is.

Mindehhez képest az már csekély jelentőséggel bírt, hogy egyes épületek világítását (a dekorációkhoz használtakat kivétel nélkül) és fűtését lecsavarták, liftjeik egy részét pedig kikapcsolták. A gazdasági hatások súlyosságát jól mutatja, hogy a Westpac bank háromhónapos hitelmoratóriumot hirdetett fizetési nehézséggel küzdő ügyfelei számára.

Realisták

Az írás elején említett álmodozókhoz képest sokan reálisan látják az esetleges gázembargó pusztító gazdasági hatásait. A Hans Böckler Alapítvány közgazdászai szerint csupán 2022-ben 6 százalékos GDP-csökkenést okozhat az orosz gázról való leválás. A Bosch új elnöke, Stefan Hartung pedig úgy fogalmazott, hogy az embargó a cége működésének gazdasági alapjait szüntetné meg. A Tesla berlini üzemét nagy eséllyel be kellene zárni, tekintettel arra, hogy energiafelhasználásának 60 százalékát gázból fedezi.

Olyan német cégek leállása, mint például a Thyssenkrupp, BASF vagy a Bayer több százezer velük kapcsolatban álló KKV sorsát tenné kockára. Az 1763-ban alapított porcelán manufaktúra, a KPM pedig kijelentette, hogy gáz nélkül képtelenek lesznek folytatni a termelést. A BASF elnöke, Martin Brudermüller szerint Németország helyrehozhatatlan károkat szenvedne, a munkanélküliség pedig az egekbe szökne. Az orosz gázról való leválás az ÖMV vezére, Alfred Stern szerint is lehetetlen. Egyre többen jutnak tehát arra a következtetésre, hogy az embargó kapcsán a magyar álláspont a helyes.

Forrás: Mandiner.hu – Borítókép: MTI szerkesztett