„Senki ne nézze hülyének a magyarokat” – Szijjártó bepöccent és helyre rakta a pofátlan Nyugatot

Follow @jobboldalihirek Hirdetés

A külgazdasági és külügyminiszter a háború végéről, oroszpártiságról, a gázellátás biztonságáról és az Amerikával való vitákról is beszélt.

Szijjártó Péter külügyminiszterrel Szalai Zoltán beszélgetett, aki nem kerülgette a szobában legelésző elefántot, és rögtön megkérdezte: „gyakran vádolnak oroszbarátsággal minket, téged személyesen is – mennyiben határozza ez a percepció meg Magyarország külpolitikai mozgásterét?”

Szijjártó világossá tette, „a háború alapvetően meghatározza minden ország kül- és belpolitikai mozgásterét”, és egyértelmű állásfoglalást igényel:

a katonai agressziót elítéljük, az áldozat pártján és oldalán állunk, kiállunk az ukránok területi integritása és szuverenitása mellett”.

„Mi azt gondoljuk, hogy elégszer mondtuk el, de nem, mindig el kell mondani” – tette hozzá a miniszter. Ez azonban szerinte nem változtat azon, hogy a magyar kormány a  legnagyobb felelősséggel a magyar emberek felé tartozik, meg kell akadályoznia, hogy a Magyarország bármilyen módon belesodródjon a háborúba. Emellett szavatolnia kell Magyarországon a lehető legnagyobb biztonságot, melybe beletartozik az energiaellátás biztonsága és a gazdaság működésének biztonsága is. „A magyar nemzet semmilyen módon nem tehető felelőssé ezért a háborúért” – mondta a külgazdasági és külügyminiszter, aki szerint „még a háborús körülmények közepette is fenn kell tartani a kapcsolatot az oroszokkal”.

„Ezt nemzetközi körökben egy vörös vonal átlépésének tekintik, de Oroszország továbbra is egy realitás, a regionális realitás része” – magyarázta Szijjártó. Kommunikációs csatornákat fenn kell tartani. A miniszter ezúttal is világossá tette, „az energiaellátás kérdése sem nem ideológiai, sem nem filozófiai kérdés, hanem kőkemény fizikai, matematikai realitás kérdése”, kell hozzá forrás, útvonal, csővezeték – attól pedig, hogy mi nem tudunk fűteni, melegvizet használni, szerinte az ukránoknak nem lesz jobb.

Szalai Zoltán rákérdezett arra is, a miniszter szerint mikorra várható a béke, vagy legalább a tűzszünet. Szijjártó Péter úgy látja, nyilvánvalóan a béke jelenti megoldást, de az a háborús helyzet minden aspektusára megoldást jelent. „Ahhoz, hogy ez a helyzet megoldódjon, kristálytisztán látszik, hogy egy orosz-amerikai megállapodásra van szükség” – szögezte le a külügyminiszter, aki ellenzi a nagy hatótávolságú fegyverek szállítását, az ugyanis „a háború egyre véresebb háborús cselekményeinek egyik fontos kiváltó oka”.

A moderátor a magyarok különös felelősségére utalva megkérdezte azt is, mit tud Magyarország tenni a kárpátaljai magyar kisebbség érdekében. Szijjártó emlékeztetett, a magyar-ukrán kétoldalú együttműködés kellemetlenségét az okozta, hogy az ukránok folyamatosan olyan törvényeket hoztak, amelyek nehezítették az ukrajnai magyar kisebbség helyzetét. „Miközben minket szívtelenséggel, oroszpártisággal vádolnak meg, azt mondják, hogy nem világos, melyik oldalra álltunk, Magyarország történetének legnagyobb humanitárius akcióját hajtottuk végre” – tette világossá Szijjártó.

Ugyanakkor a magyar-ukrán viszonyban épp Kárpátalján lát biztató jeleket. „Kárpátalja jelenlegi vezetésével egyelőre sikerül is kölcsönös bizalmon alapuló kapcsolatot kiépíteni” – így a miniszter, aki szerint Viktor Mikita kárpátaljai kormányzó kiváló ember, „vele a kulturált, békés együttélés megközelítése, kultúrája is beköltözött Kárpátaljára, ő tényleg komoly figyelmet fordít arra, hogy a magyar nemzeti közösség és a többségi ukrán közösség közötti nyugodt, békés együttműködést megteremtse”, ráadásul heti többször egyeztet a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség vezetőivel is. Ezért amikor Mikita kéréssel fordul Magyarországhoz, azokat minden alkalommal teljes egészében teljesítettük is. Mindezek miatt tehát a háború utáni kárpátaljai jövő tekintetében optimista a külügyminiszter.

A moderátor ezt követően arra volt kíváncsi, a magyar kormány által rendszeresen kritizált uniós szankciós rezsimnek látja-e a külgazdasági és külügyminiszter bármiféle alternatíváját. Szijjártó válaszában elmondta, szerinte a szankciók körüli kommunikáció ellentmondásos, „áprilisban, májusban, júniusban folyamatosan hallhattuk a nyugati vezetőktől, hogy fantazstikus keménységgel meghoztak bizonyos döntéseket, fantasztikus gyorsasággal építettek fel alternatív energiaügyi kapcsolatokat, fantasztikus gyorsasággal kötöttek beszerzési szerződéseket, és már meg is oldották az Oroszországtól való energiafüggőséget, most meg arról beszélnek, hogy ha nem szállítanak az oroszok, nagyon nagy baj lesz. Mondják már meg, melyik nem igaz, mert a kettőből az egyik biztosan nem igaz” – kérte Szijjártó, aki szerint egyelőre energiavészhelyzetet nem Oroszországban hirdettek, hanem Európában. A külügyminiszter elmesélte, a kőolajat is tartalmazó hatodik szankciós csomag elfogadása előtti tanácsi ülésen „sok külügyminiszter kolléga odajött, hogy Péter, ugye kitartunk, ugye felszólalsz”.

Erre ő akkor így válaszolt, „persze, de te nem mondasz valamit?”  Szerinte a különböző politikai kényszerek – nagykoalíció, kisebbségi kormány – miatt a magyaron kívüli kormányokat könnyen meg lehet gyengíteni külső befolyással, ott a liberális sajtó, az NGO-k nyomása, így nincs bátorság, stabilitás, politikai támogatottság ahhoz, hogy bátran kiálljanak. „Földgázügyben többen beszélnek világosan és egyértelműen” – mondta reménykedve a külügyminiszter. A 15 százalékos fogyasztácsökkentést előirányzó bizottsági földgáztervvel kapcsolatban feltette a kérdést: „ha valamelyik európai országban nincs gáz, nekik miért segít, ha mi 15 százalékkal kevesebb földgázt használunk?” Szerinte a szankciós intézkedések helyett Brüsszelnek végre azzal kellene foglalkoznia, hogy béke legyen, s üdvözli a minapi amerikai-orosz külügyminiszteri egyeztetést, amiből szerinte több kellene.

Szalai afelől is érdeklődött, mekkora biztonságot jelent a mostani energiavészhelyzetben az oroszokkal kötött hosszútávú. Szijjártó válaszában világossá tette, „nagyon szívesen vásárolnánk földgázt más forrásból”, ugyanakkor 8-8,5 milliárd köbméternyi földgázt Oroszországot kihagyva sehonnan nem lehet beszerezni. „A közelünkben nincsenek olyan új földgázmezők, amelyek megoldást jelentenek, az LNG-terminálok kapacitásbővítése nem tud ekkora lenni”, valamint az interkonnektorok jelentette házi feladatot nem végezte el mindenki, így most a Déli Áramlat a legbiztonságosabban üzemeltethető vezeték. „Amerikai barátaink inspirálnak minket a diverzifikációra” – újságolta a miniszter, aki emlékeztetett: hét éven át tárgyalt a romániai Neptun gázmezőről az OMV-val és az ExxonMobillal is, hosszútávú szerződést kötöttek hárommilliárd köbméterről, amelynek 2023-tól kellett volna jönnie. „Majd közölték velünk amerikai barátaink, hogy nem jött ki a matek, diverzifikáljatok, de a szerződéseiteket felmondjuk” – így Szijjártó.

Ezért a külügyminiszter tisztelettel feltette a kérdést az ellenzéki újságíróknak, politikusoknak: „mivel fogunk fűteni, ha én nem veszek gázt az oroszoktól?” Bizakodva elmondta, míg az Unióban az éves földgázfogyasztás 18 százaléka van a tárolókban, Magyarországon már a 30 százaléka. Ennél azonban több kell, „körülnéztünk, nyugati kereskedőktől is tudunk valamennyit venni, de 732 millió köbméter földgázt nem lehet úgy venni, hogy az orosz kapacitást figyelmen kívül hagyjuk”.

Elítéljük a háborút, szeretnénk a szenvedést megakadályozni, de emellett meg venni kell földgázt” – mondta sommásan Szijjártó, aki azt is megjegyezte: „akik fújoltak arra, hogy rubelben fizessenek, azok is kapnak valahogy földgázt, csak a nyugati sajtó segített nekik ezt elfedni”. „Magyarországon nem lesz probléma a földgázellátással a tél folyamán. A kormány engem kötelezett rá, úgyhogy különben nem lenne jó nekem sem” – összegzett Szijjártó.

Szalai Zoltán a tágabb európai gázhelyzetre is rákérdezett. Ezzel kapcsolatban Szijjártó azt mondta, „konkrét szankciós fenyegetéseket is kaptunk néhány éve, amikor megépítettük a Török Áramlat vezetőknek a Magyarországon át vezető részét, de megépítettük, ennek a bejövő kapacitása pont annyi, mint a teljes magyar importigény”. Úgy látja, „a diverzifikáció nem csak a forrásra, hanem az útvonalra is vonatkozik, ha minden bekrepál, csak innen is eleget tudunk kapni”, s már ma is innen jön a Magyarországra érkező földgáznak naponta több mint a fele. Ismertette, a nyugati vezetéken Ausztria felől a szerződés 53 százaléka jön be, délről pedig 100 százalék molekulára pontosan.

„Óriási szerencse, hogy a szállítás háromnegyede délről jön, csak a negyede nyugatról. Mi megkapjuk a leszerződött mennyiség 89 százalékát minden nap” – mondta Szijjártó, aki arra is figyelmeztetett: „ha akkor nem álltunk volna ki a saját nemzeti érdekeink mellett, akkor mi is remegve néznénk a híreket, nem csak a németek, hogy az Északi Áramlaton mi jön”. A bizottsági gáztervhez visszatérve azt is elmondta, „ahogy elkezdtük az energiaminiszterek ülését, a német hírügynökség kirakta, hogy megvan a döntés”, miközben csak akkor kezdték el a tárgyalást.

„Ki kért ezért elnézést? Micsoda nyomásgyakorlás ez?” – tette fel a kérdést a miniszter, hozzátéve: „Csak mondom, hogy amikor a sajtószabadságról beszélünk, és minket leckéztetnek, akkor azért ilyen aspektusokat vegyünk figyelembe.” Emellett azonban leszögezte, a német és a közép-európai gazdaságok szorosan egymásra vannak utalva, a német-francia kereskedelmi kapcsolatoknak a német-visegrádi kereskedelmi kapcsolatok volumene a duplája, így „nekünk nem érdekünk az, hogy a németeknek rossz legyen.”

Szalai az uniós egyhangú döntéshozatal, közismert nevén a vétó szűkítéséről is kérdezte a külügyminisztert, aki úgy látta, „nagyon nagy lesz a nyomás, de nem fogjuk feladni”. Az EU-s pénzekről moderátori kérdésre úgy fogalmazott, „semmilyen olyan utcába nem fogunk belemenni, ami a nemzeti érdekeink érvényesítésének korlátozásával járna, az egyhangú döntéshozatal szabályozásában nem ismerünk kompromisszumot”, azaz a vétót nem adjuk oda a pénzekért – ennél konkrétabban azonban nem akar fogalmazni, mert nem szeretné elvenni Navracsics Tibor sikerét, „hátha mondanék olyat, ami ebbe a kategóriába esne”.

Szerinte minden brüsszeli vita oka az, hogy a liberális mainstream képtelen megérteni, hogy van egy magabíró konzervatív alternatíva, amely minden válságból erősebben jön ki, mint ahogyan belement. „Őszintén remélem, hogy egyik kedvenc kollégám, Navracsics Tibor ezt a gátat is át tudja szakítani” – fogalmazott a miniszter.

A moderátor végezetül az amerikai-magyar kapcsolatok aktuális ügyeire is rákérdezett, beleértve a David Pressman nagykövetjelölt szenátusi meghallgatásán elhangzott Magyarország-kritikára, illetve a globális minimumadó körüli vitára. Szijjártó optimistán nyilatkozott: „novembertől új politikai időszámítás, jelentős republikánus többség lesz a képviselőházban, ez a konstelláció szűkíteni fogja az elnöki adminisztráció mozgásterét”, hiszen soha olyan kiválóak nem voltak a kapcsolataink, mint Trump alatt. A minimumadó kapcsán szerinte az történt, hogy „szándékunktól függetlenül beletenyereltünk egy jelentős belpolitikai kérdésbe az Egyesült Államokban, az ottani bevezetéshez feltétlen szükséges, hogy Európa is ezen az úton járjon, de ha megtenné, kivégezné a saját kontinentális gazdaságát”. Mint mondta, „a magyar gazdaságszerkezetben a kívülről érkező beruházásoknak óriási szerepük van”, ha ezek nem jönnek, a magyar gazdaság bajba kerül, jelentős versenyelőny a 9 százalékos társasági adó. Szerinte alacsony adókat az az ország tud csak bevezetni, amelyik nem osztogat, ez politikailag sokkal nehezebb, mint osztogatni.

Follow @jobboldalihirek Hirdetés