Itt a vége! Már nem sokáig tud belénk kötni Brüsszel, kénytelenek lesznek kifizetni az eddig jogtalanul visszatartott forrásokat
“Olyan választ tudunk küldeni a Bizottságnak, amelyben a Bizottság írásban tett összes javaslatával kapcsolatban közös álláspontra jutottunk, és átlátható rendszert hozunk létre az Uniós pénzek felhasználására és a uniós közbeszerzések ellenőrzésére” – mondta el Gulyás Gergely a keddi, rendkívüli Kormányinfón. A Miniszterelnökséget vezető miniszter bízik benne, hogy az eljárás lezárható lesz hamarosan, és a Helyreállítási Alapot, valamint a hét éves költségvetést is magába foglaló megállapodás is aláírható lesz. Ez annyit jelent, hogy hazánk egy lépéssel közelebb került ahhoz, hogy hozzájusson a nekünk járó uniós pénzekhez.
A kormány optimista, Gulyás arra számít, hogy nemsokára lezárják a hazánk ellen folytatott jogállamisági eljárást, és kifizetik a Helyreállítási Alap eddig visszatartott pénzeit. Az Alapjogokért Központ szerint a júliusban nyilvánosságra hozott éves jogállamisági jelentéshez hasonlóan a mostani eljárásban is tetten érhető a Bizottság kettős mércéje, jól látszik, hogy az elhibázott uniós szankciós politika miatt növekvő energiaárak és a háborús infláció megfékezése, a gazdasági válság kezelése érdekében szükséges lépések helyett Brüsszel politikai vitát generál hazánkkal szemben.
Tegnap éjfélig elküldte válaszát a magyar kormány a júliusban Brüsszelből kapott, a Bizottság jogállamisági feltételekre vonatkozó elvárásait és a tervezett lépéseit tartalmazó levelére. A magyar kormány átfogó intézkedéscsomagot tett le az asztalra azzal a céllal, hogy a Bizottság valamennyi aggályát orvosolja
– ezt Varga Judit írta kedd reggel a Facebookon, ezt követően pedig Gulyás Gergely rendkívüli Kormányinfón ismertette a részleteket.
A miniszter elmondta, a technikai szintű tárgyalások még most is zajlanak, de úgy tűnik, az eljárás lezárható lesz, és ha ez megtörténik, a technikai egyeztetések után miután ezen túl vagyunk, a helyreállítási alap és a hét éves költségvetést magában. Foglaló megállapodás is aláírható lesz.
Bízunk benne hogy az a konstruktivitás, ami a Bizottságot az elmúlt egy hónapban jellemezte ez után is fent marad, – jelentette ki Gulyás Gergely
A válaszadást intenzív egyeztetés előzte meg, egy hónap alatt tíz videókonferenciát és számos megbeszélést tartottak a felek, és a százat is meghaladja a köröztetett és egyeztetett intézkedési tervezetek száma.
A magyar kormány a továbbiakban is nyitott a konstruktív párbeszédre a Bizottsággal, ezért átfogó intézkedéscsomagot tett le az asztalra azzal a céllal, hogy a Bizottság valamennyi aggályát orvosolja, – írta Varga Judit.
A kormány egyébként már korábban is kompromisszumkészségéről tett tanúbizonyságot: vállalta az egyszereplős közbeszerzések arányának csökkentését, a korrupciós ügyek bírósági jogorvoslatának lehetőségét.
Ismeretes, a korábban júliusban elfogadott jogállamisági jelentést a Judith Sargentini helyét átvevő baloldali, zöldpárti francia Gwendoline Delbos-Corfield terjesztett elő. Az újabb boszorkányüldözés nem titkolt célja, hogy Magyarország ne jusson hozzá a Helyreállítási Alapból neki járó uniós forrásokhoz, mindezt egy olyan háborús helyzetben, és olyan gazdasági körülmények között, amikor az Európai Unióban a legnagyobb szükség lenne az egységre.
A BIZOTTSÁG AMIATT LÁRMÁZOTT, HOGY AZ EURÓPAI ÉRTÉKEK RENDSZERSZINTŰ VESZÉLYNEK VANNAK KITÉVE MAGYARORSZÁGON.
Az alapjogokért Központ elemzése szerint „Magyarországot azért támadják, mert kiáll a nemzeti érdekek, a magyar emberek, családok és gyermekek védelméért. Az uniós testület célja megbüntetni hazánkat, a magyar állampolgárokat és elvonni, de legalábbis késleltetni a Magyarországnak járó uniós forrásokat. Példát akarnak statuálni hazánkkal, és üzenni kívánnak a nemzeti érdekekért kiálló tagállamok számára, hogy a brüsszeli elvárásoknak való meg nem felelés súlyos politikai-pénzügyi következményekkel járhat”.
A jogállamisággal kapcsolatos boszorkányüldözéssel kapcsolatban a következőt mondta:
Az Unióhoz való csatlakozásával Magyarország nem a szuverenitásáról mondott le, hanem csak egyes hatáskörök közös gyakorlását tette lehetővé.
A magyar kormány egyébként továbbra is a kölcsönös tiszteleten alapuló, őszinte és egyenes szakmai párbeszéd híve, és elkötelezett amellett, hogy a megállapodás az Európai Bizottsággal minél előbb megszülethessen.
LENGYEL BARÁTAINK IS HASONLÓ CIPŐBEN JÁRNAK
A brüsszeli bizottság június elején hagyta jóvá a 23,9 milliárd euró értékű, vissza nem térítendő támogatást és a 11,5 milliárd eurós kölcsön lehívását lehetővé tevő lengyel helyreállítási tervet, ennek eszközeinek kifizetését viszont a tervben foglalt szükséges feltételek – úgynevezett mérföldkövek – teljesítéséhez köti. Az első mérföldkövek teljesítését viszont Varsó és Brüsszel jelenleg eltérően értelmezi.
Augusztus elején Jaroslaw Kaczynski, a kormánykoalíciót vezető Jog és Igazságosság párt elnöke egy interjúban azt mondta: Brüsszellel tárgyalva Lengyelország “maximális jóakaratot és kompromisszumkészséget” mutatott, de mivel az Európai Unió a lengyel engedmények ellenére sem hajlandó kifizetni a pénzt, pártja kénytelen felülvizsgálni az EU-val való kapcsolatát.
Zbigniew Ziobro lengyel igazságügyi miniszter hétfői sajtóértekezletén Németországot tette felelőssé azért, hogy Varsónak eddig nem folyósították az uniós helyreállítási alap neki járó részét.
Forrás: Pesti Srácok
Follow @jobboldalihirek