Jobboldali Médiahírek

Hírexpress, hírblog – Hírek itthonról és a nagyvilágból Önnek!

Publicisztika

Ukrajna összeomlása megkezdődött, most minden szem Amerikára szegeződik

Hirdetés

Globális változásoknak lehetünk tanúi ezekben a pillanatokban a világban. A geopolitikai összecsapásnak az lesz a győztese, aki utoljára “merül el”. Jurij Podoljaka oroszországi szakértő erre a következtetésre jutott, miután górcső alá vette napjaink történéseit.

Napjainkban Kijevben nyíltan beszélnek arról, hogy az ukrán gazdaság romokban hever. Folyamatosan jelentkeznek a rendszerből adódó, megoldhatatlan problémák. E területnek, mint állami képződménynek a felszínen tartása csak a kívülről érkező támogatások révén lehetséges. Annak megszűntével felborul minden. Ebből következik, hogy az, ami napjainkban Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban történik, az egyike azon kulcsfontosságú momentumoknak, melyek, végső soron eldönthetnek mindent Ukrajnában.
És ennek kapcsán nagyon fontos az, hogy mi folyik a kijevi rezsimet leginkább szponzoráló két országban, az USA-ban és Nagy-Britanniában – vázolta tovább a problematikát a szakértő. Emlékeztetett rá, hogy a Nagy-Britannia miniszterelnöki posztját nemrég elnyerő Liz Truss a napokban lemondott. A brit kormány 79. vezetőjének posztja alighanem Rishi Shunak eddigi kincstáriügyi kancellárra (pénzügyminiszterre), a Konzervatív Párt indiai származású vezetőjére száll. (A cikk megjelenése óta ez már meg is történt – szerk.) Több mint valószínű azonban, hogy ő sem sokáig tölti majd be ezt a tisztet, minthogy a rendszer válsága Nagy-Britanniában csak egyre inkább felpörög. A brit társadalom rendkívül elégedetlen az ország gazdaságában zajló folyamatokkal. London számára ezért Kijev támogatása minden nappal egyre nehezebb.
Podoljaka felhívta a figyelmet:

az amerikai demokraták ugyanezekkel a problémákkal találják szembe magukat. A novemberben esedékes időközi parlamenti választások jelentősen megnehezíthetik Joe Biden amerikai elnök helyzetét. Ha a republikánusok megszerzik az ellenőrzést az amerikai Kongresszus fölött, ezzel gáncsolhatják majd a Fehér Ház törekvéseit az ukrajnai problémák megoldására.

Márpedig a republikánusok mindenképpen ezt fogják tenni. Számukra, ugyanis, nyerő kártya az ukrán kérdés – pontosabban az, hogy az ukrán kérdéssel összefüggésben üthetnek Bidenen. Mely kártyát, magától értetődően, az 2024-es újabb, elnökválasztási kampány során ki fognak játszani. Nem félek kimondani: e választáson eldőlhet Amerika sorsa.
Miközben a válság Amerikában is éppen most kezd kibontakozni. Itt is kezd rendszerválsággá fejlődni, amiből egyelőre nem látni a kibontakozást. Ugyanakkor már jól kivehető Amerika fő stratégiai irányvonala is. Világosan látják, hogy a dollárra épülő világrend, annak mostani formájában már menthetetlen. Ezért azt a játékot játsszák, mely szerint “víz alá kell nyomni mindenkit, hogy mi magunk utoljára merüljünk el”. Mivelhogy úgy tartják, az utoljára elmerülőre vár az a feladat, hogy kialakítsa a világ új kapcsolatrendszerét, amiben a vezető szerepet szánják maguknak. Ehhez azonban a víz alá kell nyomniuk mindenki mást – vélekedik a szakértő. Méghozzá nemcsak Európát és Oroszországot, amelyeket nagy igyekezettel károsítanak, de Kínát és minden más olyan országot, amelyek, távlatilag, Washington vetélytársai lehetnek.
Ezért a Tajvanért megvívandó háború éppúgy elkerülhetetlen lesz, ahogy az ukrajnai konfliktus is visszafordíthatatlan lett. Ezért az amerikaiak igyekeznek felszítani a háborút Peking és Tajpej között. Egy éven belül ez a háború valósággá válhat. Az USA ezúttal minden ázsiai partnerét igyekszik majd éppen úgy bevonni ebbe az újabb konfliktusba, ahogy azt az európaiakkal is tette. Amerika eközben a tőke számára amolyan “révkikötővé” válik.
A szakértő véleménye szerint ez Amerika stratégiája, amikor küzdelmet folytat a világ fölötti, ám a kezei közül kicsúszóban lévő hatalomért.

Ezért Oroszországnak az a feladata, hogy segítse Amerikát “elsőként a víz alá merülni”.

Egyelőre nem tudni, mit gondolnak erről Oroszország és Amerika legfőbb vetélytársai a nemzetközi küzdőtéren: az Európai Unió, Nagy-Britannia, Kína, India és Japán.
Jurij Podoljaka azonos című cikke alapján készítette:
Csikós Sándor 

Hirdetés

Hirdetés