A NATO még mindig hisz abban, hogy legyőzheti Oroszországot Ukrajnában
A NATO továbbra sem veszi fel Ukrajnát a katonai szövetségbe, bár nyitva hagyja előtte a kaput, hanem abban segít Ukrajnának, hogy megnyerje a háborút Oroszország ellen – jelentette a Magyar Békekör tudósítója kedden.
A tagállamok külügyminisztereinek keddi bukaresti tanácskozása előtt egyesek támogatták ugyan Kijev felvételének tervét, mások azonban elzárkóztak tőle. A hivatalos álláspont úgy fest, hogy nem válhat a NATO tagjává háborúban álló ország.
Noha egyesek nem riadtak volna vissza az Észak-Atlanti Szerződés megszegésétől sem, hogy Ukrajna NATO-taggá váljon, Washington tartja magát ahhoz a döntéséhez, hogy a NATO, benne ő maga ne keveredjen közvetlen konfliktusba Oroszországgal.
A külügyminiszterek bukaresti tanácskozásán minden bizonnyal kitartanak a mellett, hogy a NATO folytassa proxy háborúját (közvetett, megbízásos háborúját) Oroszországgal, vagyis Ukrajnában, ukránokkal vívassa meg csatáját az oroszok ellen, a győzelemhez pedig adjon meg minden tőle telhetőt Kijevnek.
„Fegyvert, fegyvert, fegyvert” – sürgette a Politiconak adott nyilatkozatában a bukaresti NATO-tanácskozásra utazó Kuleba ukrán külügyminiszter.
„Nekünk győznünk kell! Magyarországnak is érdeke, hogy Ukrajna győzzön” – mondta a Politico tudósítójának.
Szijjártó Péter külügyminiszter vélhetően kitér majd Kuleba táncba hívása elől, de kétséges, vajon lesz-e elég bátorsága ahhoz, hogy Kijev fegyveres támogatása helyett egyértelműen békét követeljen szövetségeseitől a román fővárosban. Néhány nappal a NATO-külügyminiszterek bukaresti tanácskozása előtt Orbán Viktor ugyanis kijelentette: A legfontosabb az, hogy Oroszország ne jelentsen veszélyt Európa biztonságára, és ehhez szükség van egy szuverén Ukrajnára.
Nem világos, vajon a magyar kormányfő szemében a létét amerikai támogatásnak köszönhető Zelenszkij rendszere testesíti-e meg a szuverén Ukrajnát, az viszont nem kizárt, hogy a NATO-nak mindaddig féltenie kell majd biztonságát, amíg nem fogja tiszteletben tartani Oroszország biztonsághoz való jogát. (Lásd Moszkva törvényes biztonsági garanciákra vonatkozó igényét, melyet elutasított.
A bukaresti külügyminiszteri értekezlet előtt több európai szövetséges jelezte, hogy nem tud több fegyvert szállítani Ukrajnának, mint amennyit eddig szállított. Szeretnék ugyan, hogy Ukrajna győzzön, de nem akarják feláldozni a győzelem oltárán saját hatalmi rendszerüket, melyet súlyos társadalmi feszültség fenyeget az energiaválság, az infláció, a megélhetési válság miatt.
A nyugat-európai átlagember ma már nem megnyerni akarja a háborút Oroszországgal szemben, hanem túl akarja élni a telet. Egyre többen akarnak békét, és kompromisszumot az oroszokkal.
A NATO a korábbinál kevésbé tud mit kezdeni a szövetségesek soraiban mutatkozó gondokkal, hiszen létjogosultságát a katonai szembenállásból meríti, nem pedig az emberi problémákkal törődésből – írta jelentésében a Magyar Békekör tudósítója.
NIF