Saját fizetésük emelését tervezik az uniós bürokraták, mert „megérdemlik”
Miközben a fizetésemelésért sztrájkoló belga dolgozók attól tartanak, hogy nem tudják majd kifizetni a téli energiaszámlákat, az EU intézményeiben hétszázalékos fizetésemelésről születhet döntés.
Az Európai Unió költségvetésének emelésére lehet szükség ahhoz, hogy a brüsszeli tisztviselők fizetését hozzáigazítsák az inflációhoz, valamint az a kérdés is felmerült, hogy bővítsék-e az Európai Parlament személyzetét a már meglévő nyolcezer alkalmazotton túl – írta a brüsszeli székhelyű Politico.eu portál. A lap szerint eközben belga dolgozók vették körül az Engie energiaóriás épületét és lassították a rendőrség, valamint a kórházak működését, hogy az elszabadult energiaárakra való tekintettel fizetésemelést harcoljanak ki a kormánytól.
Az uniós tisztviselőknek emelnek
A Politico értesülése szerint már jövő pénteken meghozhatják az uniós tisztviselők 7 százalékos fizetésemeléséről szóló döntést. Mint a lap megjegyzi, a „brüsszeli buborékban” sem mindenki jár jól: a pályakezdő bérek nem túl bőkezűek, miközben az uniós alkalmazottak ugyanolyan költségekkel szembesülnek, mint mindenki más. Az uniós bürökrácia védelmében a portál azt is megjegyzi, hogy az EU intézményeinek munkavállalóival szemben a belga munkavállalók minden évben jogosultak inflációkövető béremelésrekre.
Azonban az uniós bürokrácia döntése az állampolgárok ellenszenvét váltotta ki, miután 1975 óta a legmagasabb szintet, 12 százalékot ért el az infláció Belgiumban.
Feszültség a helyi és az EU-s dolgozók között
A szerdai szakszervezeti tüntetésen többen is azt követelték, hogy mindenki számára járjon az indexálás. Joeri Crauwels, a flamand rendőrszakszervezet titkára így foglalta össze a véleményüket:
„Azok számára, akik már most is sokat keresnek, valószínűleg szüneteltetni kellene az indexálást” – érvelt. A szakszervezetek egy extra kompenzációt kérnek az elszabadult árak miatt küszködő dolgozók számára.
A lap szerint több ponton is indokolt a feszültség a belga dolgozók és az uniós tisztviselők között. Mint írták, a legtöbb belga munkavállaló a fizetése több mint felét a kormánynak fizeti ki, miközben az uniós tisztviselők nem fizetnek jövedelemadót. De ehhez hasonló különbségtételt tapasztalhattak a COVID-oltások felvételekor is. Amíg a legtöbb belga polgár az állami központokban kapta meg a védőoltását, addig az uniós intézményeknek külön programjuk volt. És a lista hosszasan folytatható lenne.
A dolgozók kimagasló adóterhei
Ahogy a Politico kifejtette, Belgiumban körülbelül 3800 euró havonta a bruttó átlagfizetés, azonban a fejlett világban itt a legmagasabb a jövedelemadó, ami 52,6 százalék.
Eközben az uniós fizetések a havi 2000 eurótól a legfelsőbb tisztviselők „alapfizetéséig” terjednek, amely nagyjából 19 500 eurótól majdnem 22 000 euróig terjed havonta (plusz pótlék).
Anélkül, hogy belga jövedelemadót kellene fizetniük, a fizetés nagy része közvetlenül az uniós tisztviselők bankszámlájára érkezik – bár a tisztviselők megjegyezték, hogy 15–20 százalékot fizetnek az egyéb adókra, és 10 százalékos nyugdíjhozzájárulást.
Az EU indoklása
A diplomaták és tisztviselők kifejtették, hogy az idei közel 7 százalékos emelkedés több kivételes tényező kombinációja. Először is létezik egy 4,4 százalékos automatikus inflációs kiigazítás a 2021 júliusa és 2022 júliusa közötti időszakra, amely az Európai Unió által a fizetések elveszett „vásárlóerejének” becsült összegét fedezi. Ezen felül további 2,5 százalék jár a COVID-járvány idején törölt automatikus emelés kompenzálására.
Az EU intézményeinek munkatársai visszautasították azokat a vádakat, amelyek szerint a számítás igazságtalan. „A módszer nem egy automatikus, infláción alapuló indexálás, mint amilyen Belgiumban létezik” – mondta Cristiano Sebastiani, a Renouveau & Démocratie (Megújulás és Demokrácia), az egyik legnagyobb uniós köztisztviselőket képviselő szakszervezet elnöke. „A módszer egyszerűen a nemzeti köztisztviselők vásárlóerejének központi szintű kiigazítása.”
Az Európai Bizottság is megmagyarázta
Feltehetőleg nem fogja csillapítani a belga munkavállalók haragját az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság indoklása sem.
A testület közleményben fejtette ki a Politiconak, hogy ha az uniós tisztviselők megkapják is a 7 százalékos béremelést, akkor is elveszítik fizetésük vásárlóerejének közel 12 százalékát. Mint azt a cikk elején a Politico megírta, Belgiumban 1975 óta a legmagasabb szinten van az infláció, ami 12 százalékot jelent – a szerk.
Von der Leyenék indoklása szerint ráadásul az EU egyszerre csökkentette költségeit, miközben több feladatot vállalt a Brexit rendezésétől a COVID-oltások beszerzésén át a gázválságig. „Ez a kettős kihívás (többet kevesebbel) költséggel járt a személyzet számára” – írta a Bizottság. Ezen felül az Európai Bizottság úgy véli, az unió intézmények elveszíthetik vonzerejüket az európai szakemberek számára, amit az is jelez, hogy „számos tagállamban csökken az uniós állásokra jelentkezők száma.”
A Politico írása szerint az uniós diplomaták arra is emlékeztettek, hogy amennyiben az EU nem hajt végre megfelelő mértékű béremelést, az az intézménnyel szembeni pereket indíthat el. Mint megjegyezték, „végtére is az Európai Bizottság tagjainak többsége jogász.”
A jövőbeni perek elkerülésére azt a megoldást látják elképzelhetőnek, hogy az idei emelést még jóvá hagyják, de felkérik a Bizottságot, hogy „indítványozzon jogalapot” a későbbi automatikus béremelések elkerülésére.
Ellentétek az uniós intézmények között
A Politico felidézte, hogy az EU-tagországok állam-és kormányfőinek testülete, az Európai Tanácsa (ET) azért kritizálta az Európai Parlamentet (EP), mert a képviselőtestület extra pénzt és több tucat új munkatársat kért. Akkor több diplomata is megjegyezte, hogy „az EP-ben valószínűleg nem olvastak még arról, hogy lassul a gazdasági növekedés, miközben az árak emelkedése felgyorsult.”
A brüsszeli lap kiemelte, hogy a Bizottság és a Parlament egy olyan költségvetést támogat, ami több mint 1,6 milliárd euróval növelné az EU kiadásait. Állításuk szerint erre azért van szükség, hogy finanszírozni tudják az energiaválság kezelését, Ukrajna megsegítését, valamint Európa zöld és digitális átállásának végrehajtását.
Az ET elutasította a javaslatot, és „megfontoltabb megközelítésre” szólította fel a testületeket. Ezen felül az EP 52 új álláshely és 116 további parlamenti asszisztensi pozíció létrehozását kérte.
A Bizottság nemrég egy olyan tervet vázolt fel, ami háromszor 18 milliárd eurós támogatást nyújtana az ukrán állam működési költségeinek finanszírozásához. Ebből tizennyolc milliárd eurót az Egyesült Államok fizetne, további tizennyolc milliárd eurót az EU tagországai vennének fel hitelként, tizennyolc milliárd eurót pedig olyan nemzetközi szervezetek tennének hozzá, mint például az ENSZ, amelynek költségvetéseihez tagországokként például az EU tagállamai is hozzájárulnak.
Az amerikai és európai pénzügyi együttműködést illetően pedig a napokban írtunk arról, hogy a COP-27 környezetvédelmi konferencián az Európai Tanács elnöke, Charles Michel többek között azért kritizálta az Amerikai Egyesült Államokat, mert az EU és az USA által elfogadott és a szegény országokat segítő, százmilliárd eurós klímaalapba eddig csak az EU fizette be a részét.
A Parlament szerint megspóroltak 7 milliárd eurót
Az EP munkavállalói létszámának bővítése kapcsán az a kritika érte az intézményt, hogy többet akarnak költeni az uniós költségvetésből. A Politico felidézte, hogy az egyik parlamenti tisztségviselő azzal utasította vissza a vádakat, hogy a Parlament 7 milliárd eurót fizet vissza az uniós országoknak a 2021-es bevételi többletből. Szerinte ez negyedére csökkenti a tagállamok hozzájárulását a képviselőtestület 2023-as működtetéséhez. Az állam-és kormányfők testületének egyik diplomatája azonban rámutatott, hogy a megtakarítás sorsába nincs beleszólása a Parlamentnek.
„A 7 milliárd eurós megtakarítás automatikusan visszakerül a tagországokhoz, függetlenül attól, hogy mit tett a Parlament.”
Egy másik diplomata pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Parlament által a saját eredményükként hangoztatott 7 milliárd eurós megtakarítás automatikusan visszakerül az tagországokhoz – függetlenül attól, hogy mit tett a Parlament. Mint mondta:
„Olyan ez, mint amikor a Parlament ellopja az (Ön) óráját, szépen becsomagolja és odateszi a karácsonyfa alá, majd azt követeli (magától), hogy az egész család előtt mondjon köszönetet érte.”
A még több parlamenti alkalmazott szükségességét azzal igyekezett alátámasztani a képviselőház, hogy az 52 új állás kiberbiztonsági poszt lenne, amely minden uniós intézmény számára előnyös lehet. A 116 parlamenti asszisztensi pozícióról pedig azt mondták, hogy ők valójában nem számítanak uniós alkalmazottnak. Ezeket az embereket a parlamenti képviselők alkalmazzák majd, és ők határozzák meg bértábláikat. Az Európai Tanács egyik diplomatája viszont azt mondta:
„Ha több kiberbiztonsági személyzetet akarunk, akkor talán nem a Parlamentben, hanem a Bizottságban akarjuk őket.”
Forrás: Politico.eu / Hirado.hu