Egyre jobban utálják a magyarokat Romániában… Miért?!
A napokban kerül ki a nyomdából a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálatnak a tavalyi évről szóló jelentése, a dokumentum az erdélyi magyarok jogairól és ezen jogok be nem tartásáról szóló, angol nyelvű összefoglaló. Az évente összeállított jelentés 2022-re vonatkozó kiadását – mint minden korábbi esetben – a szolgálat mától kezdődően, egy kísérőlevéllel postázza az emberi jogok védelme terén tevékenykedő civil szervezeteknek, valamint több állam romániai nagykövetségének.
A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat a közösségi médiában tette közzé a jelentés elkészültéről szóló hírt. Ebben jelzik, hogy jelentésüket minden évben kiadják azzal a céllal, hogy felhívják a nemzetközi közvélemény figyelmét az erdélyi magyar közösség helyzetére, valamint tételesen bemutassák azokat a túlkapásokat, jogsértéseket és visszaéléseket, melyeket közösségünk tagjai tapasztalnak magyarként Erdélyben, Romániában. Rámutatnak, hogy idén különösen fontosnak tartják a jelentés összeállítását és eljuttatását a címzettekhez, tekintettel arra, hogy a szomszédos országban zajló háború és a túlfeszített geopolitikai helyzet nagy hatással van a kisebbségi létre. Meglátásuk szerint a helyzet negatív kihatással van az emberi és kisebbségi jogok megítélésére és ezek fontossági sorrendjére a világban. A jelentés elektronikus formában már most elérhető a szolgálat honlapján, a nyomtatott változatot mától kezdik el postázni a nemzetközi szervezeteknek. Ahogy a korábbi esetekben, a jelentéshez egy kísérőlevelet is csatolnak, ezeket már megfogalmazták. A jelentés kizárólag angol nyelven készült, amint eddig is, lévén, hogy a nemzetközi kapcsolatok nyelve az angol.
Benkő Erika, a jogvédelmi szolgálat vezetője lapunk megkeresésére elmondta, hogy az idei jelentés nagyjából követi a korábbiak fonalát, azaz egy általános képet nyújt, majd külön fejezetekbe foglalva ismerteti a magyar kisebbséget érő jogsértéseket és visszaéléseket. Az idei kiadásba ugyanakkor bekerült egy kivételes téma is, ez a Minority SafePack elutasítása, amely ugyan nem a romániai magyar közösséget közvetlenül érintő kérdés, de nagyon fontos lett volna a kisebbségvédelem szempontjából, ha sikerrel jár a kezdeményezés. A többi fejezetben sorra veszik a szimbólumhasználat elleni támadásokat (mások mellett a Kovászna megye, valamint Sepsiszentgyörgy zászlaja körül kialakult helyzetet is ismertetik), de a nyelvhasználati jogok elleni fellépéseket (a településtáblák lefestése), korlátozásokat (hivatali ügyintézés – a magyar nyelvet szóban igen, írásban nem igazán lehet használni), illetve a kisebbségi oktatás terén tapasztalt visszaéléseket, jogtiprásokat. Az úzvölgyi katonatemetővel kapcsolatos fejleményeket is egy külön fejezetben taglalják. Benkő Erika szerint erre már csak azért is szükség volt, hiszen annak ellenére, hogy a szolgálat három pert is indított az ügyben, illetve bármennyit is nyernének meg, a kőkeresztek továbbra is ott vannak a temetőben, nem oldódott meg a probléma.
Benkő Erika ugyanakkor elképesztőnek találta azt a hisztériát, amelyet Csoma Botondnak a román nemzeti ünnep alkalmából a parlamentben elhangzott beszéde váltott ki, ezért ennek is teret szenteltek. Minden román politikai alakulat vezetője fontosnak tartotta, hogy egyenként nyilvánuljon meg és az RMDSZ képviselőjét lényegében pellengérre állítsa, olyanokat követelve, hogy énekelje el a román himnuszt, illetve idézze az alkotmány adott cikkelyeit és vallja magát nyilvánosan románnak. Ezek alapján úgy gondolta, a jelentésben helye van ennek a kérdésnek is, mivel úgy érzi, a román parlamentben visszafordíthatatlanul felerősödött a magyarellenesség.
Nem hiányozhatnak a jelentésből a sporteseményeken tapasztalható, sajnos lassanként örökzöldnek számító idegen-, de főképp magyarellenes megnyilvánulások sem. Már ők is nehezen tudják követni, hány feljelentést írtak a futballmeccseken tapasztaltak miatt. Benkő Erika szerint a gyűlöletbeszéd a sportban jelenséggé nőtte ki magát, mostanra bárhol, ahol a Sepsi OSK vagy más magyar kötődésű csapat játszik, úgymond borítékolható, hogy valamilyen magyarellenes incidens, provokáció is előfordul. A gond az, hogy egy jelenséget nem lehet pénzbírsággal orvosolni, a fociklubok lazán kifizetik a büntetést, és a szurkolóik folytatják a következő mérkőzésen. Az igazgató szerint már tarthatatlan volt, ahogy ezeket az incidenseket eddig kezelték, ezért a Sepsi OSK legutóbbi meccsén hozott bírói döntés mindenképp egy erőteljes és hatásos intézkedés volt, és nagy szükség volt rá.
A jelentést úgy készítik elő, hogy az év folyamán egy regiszterben gyűjtik a magyarellenes megnyilvánulásokat, eseteket, majd ezekről elemzés is készül, és ennek alapján állítják össze a nemzetközi közvéleménynek szánt, kizárólag angol nyelvű anyagot. Az idei jelentésnek ugyanakkor egy letisztultabb, egyszerűbb formát adtak, nem tartalmaz képeket, annak érdekében, hogy a címzettek mondhatni azonnal tudják használni a jelentésben foglaltakat. Ez gyakran megtörténik, és a szolgálatra mint információforrásra is szoktak hivatkozni.
Forrás: 3szek.ro