Hivatalos: Ukrajna megtisztítja a könyvtárakat az orosz nyelvű könyvektől
Több millió példányszámban dobják ki az orsz nyelvű könyveket – Tolsztoj, Dosztojevszkij és Puskin művei is a kidobandók listáján szerepelnek.
Ukrajna több millió példányban távolította el az orosz nyelvű könyveket a közkönyvtáraiból – közölte hétfőn Jevgenyija Kravcsuk, az ország parlamentjének, a Verhovna Radának egyik vezető képviselője.
Kijelentette, hogy a kulturális minisztérium ajánlásokat adott arra vonatkozóan, hogy milyen könyveket kell levenni a polcokról.
A lépést az ukrán kormány által meghirdetett kezdeményezés váltotta ki, amely “a ruszifikáció következményeinek leküzdésére” irányul, ami a gyakorlatban az iskolák megtisztítását jelenti bizonyos irodalmi művektől, utcák átnevezését és az orosz történelmi személyiségek emlékműveinek lebontását is.
Kravcsuk, a humanitárius és információs politikával foglalkozó bizottság elnökhelyettese szerint novemberig 19 millió könyvet távolítottak el, köztük 11 millió orosz nyelvű könyvet.
“Néhány ukrán nyelvű, a szovjet időkből származó könyvet is eltávolítanak”
– mondta Kravcsuk. A képviselő megjegyezte, hogy nem áll rendelkezésre elegendő ukrán nyelvű irodalom.
“Az orosz és ukrán nyelvű könyvek aránya a könyvtárainkban nagyon elkeserítő. Arról beszélünk, hogy gyorsabban kell frissíteni az állományt, és ukrán nyelvű könyveket kell beszerezni” – mondta.
Ukrajnában jelentős orosz ajkú kisebbség él, és sok ukrán anyanyelvű ember folyékonyan beszél oroszul.
Júniusban az ukrán oktatási minisztérium azt javasolta, hogy több mint 40 orosz és szovjet szerzőtől származó könyvet vegyenek ki a tantervből. A listán olyan neves klasszikus írók művei szerepeltek, mint Lev Tolsztoj, Fjodor Dosztojevszkij és Alekszandr Puskin, valamint Borisz Paszternak és Mihail Solohov. Utóbbi kettő irodalmi Nobel-díjas írók. Alekszandr Tkacsenko ukrán kulturális miniszter decemberben az orosz kultúra “bojkottjára” szólította fel a világot, azzal magyarázva, hogy Moszkva propagandára használja azokat.
Kijev 2014 óta több olyan törvényt is elfogadott, amelyek célja az orosz nyelv közszférában való használatának korlátozása. Moszkva ezeket a lépéseket diszkriminatívnak minősítette. Tavaly Szergej Lavrov orosz külügyminiszter elítélte “Kijev agresszív orosztalanítási és kényszer-asszimilációs politikáját”.
Moszkva közel egy évvel ezelőtt indított katonai műveletet Ukrajnában, arra hivatkozva, hogy meg kell védeni a túlnyomórészt orosz ajkú Donbassz lakosságát, mivel Kijev nem hajtja végre a 2014-2015-ös minszki békemegállapodásokat.
NIF