Különös repülőbalesetek, amelyekben fontos emberek haltak meg
Kommunista elvtársaktól dél-amerikai vezetőkön át a 2010-es lengyel tragédiáig: egyik esetben sem teljesen biztos, hogy mi történt valójában.
Ahogy portálunk is beszámolt arról, szerdán egyelőre nem tisztázott körülmények között lezuhant Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport vezetőjének magánrepülőgépe. Számos pletyka és elmét kapott szárnyra szinte azonnal az incidenst követően.
Cikkünkben felidézünk olyan néhány esetet, amikor szintén fontos politikai személyiségek lettek áldozatai repülőgép-balesetnek, nem egyszer meglehetősen különös körülmények között.
Az anekdota szerint
Mao Ce-tung mindig is tartózkodott attól, hogy repülővel utazzon,
és valóban nem sok eset volt, hogy Mao repülővel tett látogatást valahova, egyes kivételek esetével. A következő incidens megvilágíthatja, hogy mi oka volt az aggodalomra a Kínai Népköztársaság egykori vezetőjének. Lin Biao kínai politikus, a Kínai Népköztársaság marsallja volt, aki kulcsszerepet játszott a kommunisták győzelmében a kínai polgárháború alatt, a hosszú menetelés egyik vezetője volt. A polgárháborút követően pedig az ország honvédelmi minisztere volt 1959-től 1971-ig. Lint Mao szoros szövetségeseként tartották számon. Mao 1969-ben még utódjának is kijelölte.
Forrás: AFP
A két politikus között ezután viszont komoly szakadás alakult ki. 1971 júliusában Mao úgy döntött, hogy eltávolítja Lint és támogatóit. A kínai kormány hivatalos álláspontja szerint a következőképpen játszódott le a történet. Lin Biao tudomására jutott, hogy Mao a 9. Központi Bizottság után már nem bízik benne, és „erős vágyat táplált a legfelsőbb hatalom megragadására”. Lin beosztottjai azt tervezték, hogy meggyilkolják Maót, azonban a merényleteket meghiúsítottak. Mivel nem sikerült meggyilkolni Maót, Lin puccskísérlete kudarcot vallott. Ezért úgy döntött, hogy inkább a Szovjetunióba menekül.
Szeptember 13-án kora reggel Lin Biao, Ye Qun, Lin Liguo és több személyes segítője megpróbált a Szovjetunióba menekülni, és felszálltak egy Trident 1-E repülőgépre, amelyet Pan Jingyin, a Kínai Néphadsereg légierejének egyik helyettes parancsnoka vezetett. A hivatalos álláspont szerint
a repülőgépet felszállás előtt nem tankolták fel megfelelően, ezért Mongólia felett kifogyott az üzemanyagból,
és 1971. szeptember 13-án lezuhant Öndörkhaan közelében. A fedélzeten tartózkodók közül mindenki, nyolc férfi és egy nő életét vesztette.
Forrás: XINHUA / AFP
A hivatalos magyarázat persze nem nyugtatott meg mindenkit, főként a nyugati hatalmak, valamint a kommunisták ellenfelei
azóta is a hatalmi harcok következményeként elkövetett merényletről beszélnek.
Proxy-háború, a gyarmattartók, és az ENSZ
Dag Hjalmar Agne Carl Hammarskjöld esete az egyik legkülönösebb, amelynek máig nincs egyértelmű magyarázata. Hammarskjöld az ENSZ második főtitkára volt, aki máig a legfiatalabb ENSZ-vezető, mindössze 47 évesen került a szervezet élére. 1961. szeptember 18-án Hammarskjöld úton volt, hogy tárgyalásokat folytasson az ENSZ kongói hadművelete és a Moise Csombe vezette katangai csapatok közötti tűzszünetről.
Forrás: AFP
Az SE-BDY lajstromjelű Douglas DC-6 típusú repülőgépe az észak-rodéziai Ndola – ma Zambia – közelében lezuhant. Hammarskjöld a baleset következtében életét vesztette. A hivatalos magyarázat szerint nem találtak olyan bizonyítékot, amely arra utalt volna, hogy Hammarskjöld gépét lelőtték vagy felrobbantották, de kezdettől fogva jelen voltak a találgatások. A baleset körülményei máig tisztázatlanok.
Egy 1962-es rodéziai vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy a pilóta volt a hibás, míg egy későbbi ENSZ-vizsgálat nem tudta megállapítani a baleset okát. A CIA szerint a KGB volt a felelős a gép lelövéséért. 1998-ban olyan dokumentumok kerültek napvilágra, amelyek arra utalnak, hogy
a CIA, az MI6 és, valamint a belga bányászati vállalatok egy dél-afrikai félkatonai szervezeten keresztül részt vettek az ügyben.
Egyes dokumentumok szerint a gépet egy belga zsoldos pilóta, Jan van Risseghem, a lázadó katangai légierő parancsnoka lőhette le. Van Risseghem 2007-ben meghalt.
Forrás: AFP
Egy biztos:
az 1960-1965 között dúló kongói válságban számos fontos érdek ütközött.
Az akkor nem függetlenné vált ország polgárháborúja a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti proxy-háború volt. A ásványkincsekben rendkívül gazdag országban pedig jelen voltak a brit és belgai bányavállalatok is, amelyek leginkább Moise Csombe vezette szakadár Katanga területet támogatták, amely függetlenségi háborút indított a központi kormány ellen,
Hammarskjöld pedig a volt gyarmattartók érdekeivel szemben foglalt állást a konfliktusban.
Amikor egy baleset miatt vezetés nélkül maradt a szovjet csendes-óceáni flotta
Bár kevesebb rejtély lengi körül, mint a hasonló eseteket, nem kevésbé megdöbbentő történet, amely 1981-ben játszódott le a Szovjetunióban, amikor egyetlen szerencsétlenség szinte teljesen lefejezte a szovjet csendes-óceáni flotta parancsnokságát. 1981 február 7-én egy Tu-104 típusú repülőgép fedélzetén indult vissza számos szovjet tengerész-főtiszt Vlagyivosztokba egy moszkvai konferenciáról, amikor a gép a felszállás közben földnek csapódott. Az utasok közül mindenki meghalt, köztük 16 admirális és tábornok, és a csendes-óceáni flotta parancsnoka, Emil Spiridonov is.
A hivatalos magyarázat szerint a gép rakterében helytelenül helyezték el a rakományt, amely megváltoztatta a gép súlypontját, ami miatt felszállás közben irányíthatatlanná vált a repülőgép. A történethez hozzátartozik az is, hogy
egyes elméletek szerint maguk az utasok okozták a gép végzetét,
amikor az áruhiány miatt Vlagyivosztokban luxusnak számító termékek tömegét akartak magukkal vinni Moszkvából.
Elméletek persze itt is szárnyra kaptak a lehetséges más okokról, mint például a hadseregen belüli hatalmi harcok, de ezekre semmilyen bizonyíték sincs.
A puccsista, aki visszaszerezte Panamának a Panama-csatornát
A furcsa halálesetek Latin-Amerikában sem ritkák – főleg, ha az adott illető tevékenysége valamilyen nagyhatalmi érdeket sért. Repülőgép-balesetben hunyt el Omar Efraín Torrijos Herrera a panamai Nemzeti Gárda parancsnoka, aki Panama katonai vezetője volt 1968 és 1981 között. Torrijos hivatalosan soha nem volt Panama elnöke, ehelyett olyan címeket viselt, mint „a panamai forradalom legfőbb vezetője”. Torrijos államcsínyben vette át a hatalmat.
Torrijos leginkább az 1977-es, úgynevezett Torrijos-Carter szerződésekről folytatott tárgyalásokról ismert, amelyek végül teljes szuverenitást biztosítottak Panamának a Panama-csatorna felett. A két szerződés garantálta, hogy
Panama 1999 után megkapja az ellenőrzést a Panama-csatorna felett,
és ezzel megszűnt a csatorna feletti, 1903 óta gyakorolt amerikai kontroll.
Az Egyesült Államok azonban fenntartotta magának az állandó jogot arra, hogy megvédje a csatorna úgynevezett „semlegességét”. Torrijos akkor halt meg, amikor, a panamai légierő egy de Havilland Canada DHC-6 Twin Otter típusú repülőgépe 1981. július 31-én lezuhant a panamai Penonoméhoz közeli Coclesitóban lévő Cerro Martánál. A katona vezető halála azonnal találgatásokat váltott ki, sokak szerint merénylet áldozata lett.
Manuel Noriega például azt állította, hogy birtokában vannak olyan dokumentumok, amelyek azt bizonyítják, hogy az Egyesült Államok okozta Torrijos halálát. Továbbá a Szovjetunió is azt állította, hogy Torrijos egy Washington által elkövetett merénylet áldozata lett.
Forrás: JIMMY CARTER LIBARY / AFP
A szmolenszki tragédia
Az egyik legmegrázóbb állami repülőgép-baleset 2010. április 10-én történt: azon napon zuhant le egy TU-154M repülőgép, fedélzetén a Lengyel Köztársaság elnökével, Lech Kaczyńskival és feleségével, Maria Kaczyńskával, valamint a fél lengyel közéleti elittel. A delegáció a katyńi lengyel katonai temetőben vett volna részt az ott elkövetett mészárlás 70. évfordulója alkalmából.
A fedélzeten 96 lengyel volt, köztük a legmagasabb állami hatóságok képviselői,
társadalmi körök és az egyházak képviselői, a hadsereg parancsnokai és a repülőgép legénysége. Az incidens után rögtön szárnyra kaptak a találgatások.
A lengyel kormány által nemrég újból felállított vizsgálóbizottság szerint Oroszország állt a katasztrófa mögött. Az Oroszország által szervezett politikai merénylet teóriái főként a kormányzó lengyel Jog és Igazságosság (PiS) párt vezetőihez kötődnek – Jarosław Kaczyńskihez, az elhunyt Lech Kaczyński elnök ikertestvéréhez, valamint Antoni Macierewicz képviselőhöz, aki a parlamenti vizsgálatot az első pillanattól vezeti.
Korábban viszont lengyel és orosz szakértők két jelentést is kiadtak, amelyekben egyöntetűen arra jutottak, hogy emberi hiba okozta a balesetet a rossz időjárási körülmények közepette.
Továbbá felmerült az is, hogy a politikusok felelőtlen viselkedése vezetett a tragédiához. A leszálláskor valóban rendkívül rossz látási viszonyok voltak a sűrű köd miatt. A látótávolság hivatalos adatok alapján 500, tanúk becslése szerint 300 méter volt. A katasztrófát megelőzően két évvel
korábban Lech Kaczyński valóban vitába került pilótájával,
aki a rossz időjárási körülmények miatt nem akarta letenni és nem is tette le egy külföldi út során a gépet.
Később parancsmegtagadással vádolta a pilótát Kaczyński. Ez alapján egyesek azt feltételezték, hogy ezúttal is túlzott kockázatvállalására kényszerítette ő vagy a gépen utazó valamelyik magas rangú katonatiszt a repülőgép pilótáit. Ám erre sem találtak bizonyítékot később.
Forrás: AFP
Érdekes adalék, hogy nem ez volt az első eset, amikor repülő balesetben vesztette életét egy lengyel miniszterelnök: 1943 júliusában felszállás után Gibraltárnál a tengerbe zuhant Władysław Sikorski, az emigráns kormány fejének a repülője, a miniszterelnök nem élte túl a balesetet. Halálának körülményei mindmáig találgatásokra adnak alapot.
Mindegyik példában számos kérdőjel van, és valószínűleg, ahogy Prigozsin balesetének esetében, egyikben sem derül fény maradéktalanul a valódi igazságra.
Forrás: Mandiner
Follow @jobboldalihirek