Kitessékelnék Magyarországot az Európai Unióból, ha tovább építené kapcsolatait a Kelettel?
Független szakértői csoport kedden tervet terjesztett az Európai Bizottság elé arról, hogyan küszöbölhetik ki a brüsszeli vezetéssel egyet nem értő kormányok beleszólását az EU döntéseibe, és akadályozhatják meg, hogy olyan országok, mint Magyarország vétójogot gyakorolhassanak. A független szakértőket a francia és a német kormány bízta meg a terv kidolgozásával.
A „többsebességű Európa” első-, másod-, harmad-osztályú tagállamokra tagolódna, a futottak még kategóriát pedig tetszetős Európai Politikai Közösségnek hívnák – Macron francia elnök ötlete nyomán.
A német-francia tengelyen nyugvó EU belső körhöz tartozó tagjai alkotnák az Unió magját, és élveznék a politikacsinálás minden jogát, a többiek pedig amolyan holdakként keringhetnének Jupiter körül. Nem volna befolyásuk a nagyok döntéshozatalára, ugyanakkor végre kellene hajtaniuk a rájuk is vonatkozó döntéseket. Ha nem tennék, újabb és újabb jogoktól fosztanák meg őket, beleértve a nekik járó pénzeket is, melyeket máris nélkülözniük kell.
Az Unió politikájának bírálóit látszólag ugyan a jogállamiság kritériumainak való megfelelés alapján sorolnák A, B, C, stb. kategóriába, a valódi ok azonban egészen más: kordában akarják tartani őket kapcsolataik építésében Oroszországgal és Kínával. Az Egyesült Államokkal szoros szövetségben álló brüsszeli vezetés kétségbe vonja tagállamainak jogát a kapcsolatépítésre az EU-hoz nem tartozó olyan országokkal, amelyek nyíltan hirdetik egy sokpólusú világrend kialakításának szükségességét a nyugati hegemónián alapuló jelenlegi rend helyett, és arra is hajlanak, hogy Ukrajna váljon semlegessé, ennek érdekében pedig egyezzen ki Oroszországgal.
Mivel Ukrajna elvesztése felgyorsítaná a sokpólusú világrend létrejöttének folyamatát, és – mint Stoltenberg NATO főtitkár fogalmazott – a NATO vereségét is jelentené, a Nyugat létkérdésnek tartja hatalmi-társadalmi berendezkedése szempontjából a világrend megreformálásának megakadályozását, ehhez pedig nélkülözhetetlennek Oroszország „stratégiai legyőzését”. A közös rendszer elárulásának tekinti, ha valaki nem bízik a vállalkozás sikerében, ráadásul még építi is jó viszonyát a Kelettel – mint azt teszi a magyar kormány.
A „független szakértők” uniós reformterve legfőbb hibájának azt tartják, hogy a szembenállás világának fenntartásában látja a társadalmi rendszer megőrzésének lehetőségét, miközben Nyugaton is egyre többen javasolnak politikai kiegyezést Oroszországgal, hogy minél kisebb árat kelljen fizetni a fennálló rend megőrzéséért.
Az Unió atlantizmusnak elkötelezett vezetése, és a francia-német tengely előbbre valónak tartja a rendszerkérdést a tagállamok sokféle, sokirányú nemzeti érdekeinél, és azt követeli tőlük, hogy a Kelettel való kapcsolatépítésben is érdekelt országok hozzanak áldozatot az USÁ-val közös globális kapitalizmus védelmében. Vegyék tudomásul, hogy az amerikai hegemónia megdöntése mindnyájuk hatalmi rendszerét alááshatja.
A régi rendhez körömszakadtukig ragaszkodók esete az ókori római birodalom sorsát idézi, mely nem tudta elképzelni létét rabszolgatartás nélkül.
A Nyugatnak, benne az Európai Uniónak nincs terve a Kelettel való együttműködésről. Ha mégis volna, meglehetősen jól titkolja.
Tehát az olyan kettős kötődésű országoknak, mint amilyen Magyarország is, amely kereskedelmének 80 százalékát az EU-val bonyolítja le, energiájának 80 százalékét viszont Oroszországtól kapja, nem maradna más választása, mint lehúzni a vasfüggönyt a Kelettel szemben, és eleget tenni a nyugati nagyhatalmi elvárásnak, ha el akarja kerülni, nehogy kitessékeljék az EU-ból, legalább is annak belső köréből.
Míg a magyar szocialista-liberális ellenzék minden további nélkül kész volna eleget tenni a brüsszeli elvárásnak, Orbán Viktor kormánya nem kíván lemondani a fejlődéshez fűződő nemzeti érdeknek tartott keleti kapcsolatról.
„Mi abban bízunk, hogy egyszer majd visszatérhetünk a kelet-nyugati civilizált együttműködéshez, hiszen ez áll érdekünkben”
– mondta Szijjártó Péter külügyminiszter pénteken a TASZSZ-nak.
Az orosz külügyminiszterrel pénteken tartott New York-i megbeszélésén pedig arra kérte Lavrovot, hogy továbbra is biztosítsák Magyarország energiaellátását, amit Lavrov meg is ígért. Ami pedig Paksot illeti, Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezére leszögezte: „A Paks II. Atomerőmű megvalósítása bármilyen forgatókönyv mellett folytatódik”.
Brüsszelben közben készül a 12. szankciócsomag Oroszország ellen, benne az orosz nukleáris energia-, a cseppfolyós gáz és a távközlési szolgáltatások korlátozásáról. A magyar érdekekbe ütköző csomagot októberben akarják előterjeszteni.
Kérdés, tud-e kivételt elérni alóla a magyar kormány, vagy kénytelen lesz megvétózni, amit eddig még sohasem tett az EU-s szankciókkal.
Még nagyobb kérdés, megéri-e hosszabb távon ragaszkodni az EU belső köréhez annak árán, hogy az ország fejlődése megrekedjen, és beláthatatlan következményekkel járó társadalmi feszültségekhez vezessen. Mert ha nem éri meg, akkor gyorsan, nagyon gyorsan körül kellene nézni a piacon, milyen alternatív kereskedelmi források kínálkoznak az EU-val szemben. Pl. a BRICS-szel, az Eurázsiai Gazdasági Unióval, a kínai selyemút keretében.
Nekünk, magyaroknak, itt Európa szívében, Kelet és Nyugat között ahhoz fűződik érdekünk, hogy mindkét féllel jó viszonyban éljünk ugyan, de ha ezt a Nyugat nem akarja, hanem még kitessékelne is minket, nem maradna más választásunk, mint a keleti kapcsolat erősítése.
2023. szeptember 23. szombat (MB)
Simó Endre, a Magyar Békekör elnöke
Follow @jobboldalihirek