Sok ukrán szerint Orbán Viktor Kárpátalja inváziójára készül
Hogyan látják Ukrajnából az ukrán–magyar viszonyt, miért ragaszkodnak annyira a sokat kifogásolt oktatási törvényhez, és tényleg félnek Kárpátalja elszakadásától? A 32. Karpaczi Gazdasági Fórumon Dmitro Tuzsanszkit, a Közép-európai Stratégia Intézet igazgatóját, Magyarországgal is foglalkozó ukrán szakembert kérdezte a Magyar Nemzet.
Az ukránok több mint 40 százaléka fél attól, hogy Magyarország követné Oroszország példáját, és elcsatolná Kárpátalját. Interjú.
„Tartja magát a félelem, hogy a kárpátaljai magyarok elszakadnának Ukrajnától?
Sajnos igen. Társszervezetekkel szociológiailag is megvizsgáltuk – bár a szociológiai felmérések most elég bonyolultak –, hogy az ukránok mit gondolnak azokról az orosz álhírekről, hogy a nyugatiak kivágnának néhány darabot az országból. Hogy Romániának Bukovinára, Lengyelországnak Nyugat-Ukrajnára, Magyarországnak Kárpátaljára fáj a foga. Arra az eredményre jutottunk, hogy a lengyelek és románok esetében nem működik a propaganda, a magyaroknál viszont igen.
Az ukránok több mint 40 százaléka fél attól, hogy Magyarország követné Oroszország példáját, és elcsatolná Kárpátalját.
Ezek az összeesküvés-elméletek még a szakértői közösségben, a legmagasabb körökben is nagyon elterjedtek.
Mikor például 2022 februárjában a magyarok is csapatokat vezényeltek az ukrán határhoz – ahogyan azt minden szomszédos ország tette –,
sokan úgy értékelték, hogy Orbán Viktor invázióra készül.
Tudja egyáltalán egy kelet-ukrajnai, hogy Kárpátalján magyarok élnek?
Nem, fogalma sincs. Ebből is látszik, hogy a fent idézett felmérés elsősorban az orosz félretájékoztatás, másrészt az ukrán félreértések, végül politikai spekulációk eredménye. A szervezetünk pontosan azzal foglalkozik, hogy harcoljunk ezek ellen. Vannak eredményeink, Lilia Hrinevics korábbi oktatási miniszternek például sikerült megváltoztatni az álláspontját. Neki olyan információi voltak, hogy Kárpátalján több egymást követő évben a legrosszabbak voltak a vizsgaeredmények ukrán nyelvből, és ennek a magyarok voltak az okai. Rámutattunk, hogy Ternopil megye szerepelt a második legrosszabbul, ahol nem élnek kisebbségek.
Továbbá arra is felhívtuk a figyelmét, hogy az egyik ungvári iskolában a magyarok jobban teljesítettek, mint más színukrán közösségekben, szóval nem a kisebbségekkel van a gond. Ilyen kemény tényekre van szükségünk, no meg a megfelelő pillanatra és politikai akaratra. Még akkor is, ha vannak olyan hangok is Ukrajnában, amelyek kivárnának, nem akarnak gyengeséget mutatni. Én nem értek egyet, szerintem a pillanat eljött. Csak tartsák észben: Ukrajna 2014 óta háborúban áll, egy olyan háborúban, amelyet az agresszorok kisebbségi okokkal magyaráztak.”
Forrás: Magyar Nemzet- Mandiner