Lengyelországnak vége, ha ma a globalisták nyernek
Ma választásokat tartanak Lengyelországban, a tét pedig óriási. Egyik oldalon a Jog és Igazságosság (PiS) kormánypárt nemzeti szuverenitást, függetlenséget, kemény migrációs politikát ígér, míg a Donald Tusk által vezetett Polgári Koalíciótól (KO) – centristáktól egészen a zöldekig terjedő szövetség – a brüsszeli érdekek kiszolgálására, a migránskvóta elfogadására, globalista politikára lehet számítani.
A parlamentbe jutás esélyével indul még a PiS-től jobbra elhelyezkedő Konföderáció – Slawomir Mentzen és Krzysztof Bolsak vezetésével –, a Harmadik Út – a Lengyel Néppárt (PSL) és a Lengyelország 2050 szövetsége –, valamint a Baloldal (Lewica). A legutolsó felmérések szerint úgy tűnik, hogy egyedül sem a PiS, sem a KO nem fog tudni kormányt alakítani. Így a világ – de legalábbis Európa szeme – a három, tíz százalék körül mozgó pártra, a Konföderációra, a Baloldalra és a Harmadik Útra szegeződik.
A sok felmérés adataiból az látszik, hogy a PiS 35–40 százalék között mozog, őket követi a KO 28–32 százalék között, a Harmadik Út, a Konföderáció és a Baloldal pedig 8–12 százalék körüli eredményre várható.
A voksolással egy időben népszavazást is rendeznek az Európai Unió migrációs csomagjáról, az állami vagyon privatizációjáról, a nyugdíjkorhatárról, valamint a fehérorosz határon emelt acélkerítésről. A népszavazás akkor lesz érvényes, ha a szavazásra jogosultak több mint fele vesz részt rajta.
A 31 497 választóhelyiségben – melyek közül 416-ot külföldön, nyolcat pedig a lengyel tengeri flotta hajóin, illetve a balti-tengeri olajfúrótornyokon létesítettek – 29,1 millió szavazásra jogosult lengyel állampolgár járulhat az urnákhoz. Szerdán a lengyel külügyminisztérium a tel-avivi szavazókör megszüntetéséről döntött az izraeli helyzet miatt. Előzetes regisztráció után a lengyelek levélben is leadhatják voksukat, ezzel a lehetőséggel 12 792 személy élt.
A szavazás reggel 7 órától 21 óráig tart. Urnazárás után a fő lengyel hírtelevíziók közlik a szavazóhelyiségeket elhagyók körében végzett felmérés, az exit poll eredményeit. Sylwester Marciniak, a lengyel országos választóbizottság (PKW) elnöke jelezte: a parlamenti választások hivatalos eredményeinek ismertetése kedden várható.
A szejm képviselőit többmandátumos kerületekben, pártlistákra szavazva választják meg, s az ötszázalékos bejutási küszöböt átlépő pártok, illetve a nyolcszázalékos küszöböt átlépő koalíciók szavazatait arányos rendszerben váltják át mandátumokra. Az alsóházi képviseletre összesen tizenegy tömörülés pályázik, ebből hat országszerte, minden választókerületben indul.
A szenátorokat egyéni választókerületekben, többségi rendszerben választják meg. A szenátusi választáson a fő ellenzéki erő, a Polgári Koalíció és két más ellenzéki tömörülés közös jelöltekről állapodott meg.
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök, a kormányzó nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság párt vezetője beszél a támogatóihoz, miközben Jaroslaw Kaczynski, a PiS vezetője mögötte áll a PiS utolsó választási nagygyűlésén, 2023. október 13-án.