Az ukrán légierő elismerte, hogy nem tudtak lelőni egyetlen szuperszonikus orosz rakétát sem
A kijevi erők egyetlen H-22 vagy H-32 szuperszonikus cirkálórakétát sem tudtak lelőni az Oroszország által állítólagosan kilőtt mintegy 300-ból – közölte Jurij Ihnat, az ukrán légierő parancsnokságának szóvivője.
Kommentárja azután hangzott el, hogy Moszkva az elmúlt két napban tömeges rakétatámadást indított ukrajnai célpontok ellen. Az orosz védelmi minisztérium megerősítette, hogy a héten 50 “csoportos csapást”, valamint egy “masszív” kombinált csapást hajtott végre precíziós rakétákkal és drónokkal, amelyek védelmi ipari létesítményeket, valamint katonai repülőtereket és raktárakat céloztak.
Ukrán tisztviselők arról számoltak be, hogy csütörtök késő este és péntek reggel legalább 158 különálló kilövést észleltek, Ihnat pedig kijelentette, hogy “még soha nem láttak egyszerre ennyi célpontot a monitorjaikon”. Valerij Zaluzsnij ukrán tábornok azt állította, hogy a támadások során 27 drónt és 87 cirkálórakétát fogtak el.
Ihnat szerint azonban az ukrán légvédelmi rendszerek számára az egyik legnagyobb kihívást az orosz H-22 rakéta és annak modernizált változata, a H-32 jelenti. Kifejtette, hogy a rakéta 4000 km/órás sebességgel halad és ballisztikus pályát követ, ami azt jelenti, hogy elfogásához “különleges felszerelésre” van szükség, mint például az amerikai gyártmányú Patriot légvédelmi rendszer.
A H-22 egy szuperszonikus, nagy hatótávolságú, levegőből indítható, hajók elleni cirkálórakéta, amelyet eredetileg a Szovjetunióban fejlesztettek ki. A H-32 elődjének mélyen modernizált változata, és szuperszonikus levegő-föld cirkálórakétaként működik, amelynek hatótávolsága eléri az 1000 km-t.
Az ukrán légierő szóvivője azt állította, hogy Moszkva 2022 februárjában indított katonai művelete óta az orosz erők 300 H-22 és H-32 rakétát lőttek ki Ukrajna területén. Kijelentette, hogy az ukrán légvédelmi rendszereknek egyetlenegyet sem sikerült elfogniuk közülük.
Kijev az év elején már több Patriot-rendszert kapott nyugati támogatóitól. Állítólag az orosz határon túli célpontok elleni csapást mértek velük, annak ellenére, hogy ígérték, hogy nem használja az adományozott fegyvereket az általa sajátjának vallott területeken kívül. A múlt hónapban az ukrán hadsereg azt állította, hogy májusban az amerikai rendszerekkel öt katonai repülőgépet, köztük két vadászgépet és három helikoptert lőttek le az oroszországi Brjanszki területen. Oroszország azonban nem erősítette meg a támadásokat és a kijevi rezsim sem tudott bizonyítékkal szolgálni az esetről.
Miközben Kijev továbbra is korszerűbb fegyverrendszereket követel az Egyesült Államoktól és szövetségeseitől, Washington megismételte, hogy csak azzal a feltétellel biztosítja azokat, ha Ukrajna nem használja azokat orosz területek megtámadására. Mark Milley amerikai hadseregtábornok májusban hangsúlyozta, hogy “ez egy ukrán háború. Ez nem az Egyesült Államok és Oroszország közötti háború. Ez nem háború a NATO és Oroszország között”.
Oroszország többször is elítélte a Nyugatot a fegyverszállítmányok miatt, és arra figyelmeztetett, hogy azok csak meghosszabbítják a harcokat és további vérontáshoz vezetnek, anélkül, hogy a konfliktus kimenetelén változtatnának. Moszkva azt is hangsúlyozta, hogy minden nyugati fegyvert, amely Ukrajnába jut, legitim célpontnak tekintenek, és azonnal megsemmisítik.
Forrás: Orosz Hírek
Follow @jobboldalihirek