Orbán Viktor: szertefoszlott az a mítosz, hogy tagállam uniós pénz nélkül nem tud boldogulni
A magyar vállalkozók magánsikerei az ország közsikereinek előfeltételei, ezért a kormány nem irigy a vállalkozók tőkéjére, hanem ellenkezőleg, minden vállalkozónak még nagyobb sikereket, még nagyobb üzleti hasznot és tovább gyarapodó tőkét kíván – mondta a miniszterelnök pénteken, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) rendezvényén, Budapesten. Értékelése szerint szertefoszlott az a mítosz, hogy az európai gazdaságban uniós tagállam uniós pénz nélkül nem tud boldogulni.
A kormányfő a magyar vállalkozók napja alkalmából tartott eseményen reményét fejezte ki, hogy a vállalkozók sikeresek lesznek és mindebből az ország felemelkedése, vagyis a közhaszon növekedése áll majd elő. Hozzátette: a politikai vezetők felelőssége és munkája, hogy ezt úgy igazgassák össze, hogy a vállalkozók magánsikere az egész ország sikerévé váljon.
Olyan kormányunk van, amely hisz abban, hogy a dagály minden hajót felemel
– fogalmazott. A kormányfő arra is kitért: míg a vállalkozókat a nyereség motiválja, az üzleti tranzakcióktól magánhasznot remélnek – és “ez így van jól, ezt hívják piacnak és magántulajdonnak” –, ezzel szemben a politika motivációja az, hogy a gazdaság működése a nemzet javára váljon.
Ez akkor is igaz, hogyha ugyanarról az ügyről van szó
– jelezte, példaként a budapesti repülőtér visszavételét hozva, ami értékelése szerint a vállalkozónak üzleti ügy, a kormánynak pedig nemzetgazdasági kérdés. Hangsúlyozta: míg a kommunista gazdaságtan szerint a magánhaszon és a közhaszon, a magánérdek és a közérdek szükségszerűen szemben áll egymással, addig a polgári gazdaságtan szerint ezek nem szemben állnak, hanem feltételezik egymást, azaz közhaszon csak magánhasznon keresztül jöhet létre.
Ebből lesz az együttműködés, osztályharc helyett osztálybéke
– fogalmazott. A kormányfő négy pontban foglalta össze, hogy a vállalkozó magánérdekei, magánhasznai és üzleti ügyei milyen módon járulnak hozzá a közérdekhez. A legfontosabb hozzájárulásnak azt nevezte, hogy a vállalkozók munkát adnak az embereknek; emellett a vállalkozók adót fizetnek, hozzájárulva a közös kiadásokhoz; tőkéjükkel képesek stabilizálni a magyar gazdaság működését; a negyedik fontos hozzájárulás pedig, hogy ha a magyar vállalkozók nem működtetnének vállalkozásokat, akkor azt megtennék a külföldiek, a haszon pedig kimenne az országból. Arra figyelmeztetett: nem szabad fölülni annak a mesének, miszerint a pénznek nincs szaga.
A tulajdonosnak van
– jegyezte meg, hozzátéve:
ezért egyáltalán nem mindegy, hogy a pénz, a tőke kinek a kezében van.
Felidézte: megtanulta 2008–2009-ben, hogy amint elkezdtek kiszáradni a bankok Európában, forrásaikat a Magyarországon lévő külföldi bankok azonnal elkezdték hazavinni, hogy otthon tudják finanszírozni a vállalataikat.
Ebből vontuk le azt a következtetést, hogy a magyar bankrendszer 50 százalékának mindig nemzeti kézben kell lennie, mert az ilyen és ehhez hasonló válságokat nem fogjuk tudni kivédeni
– jelezte. A kormányfő felidézte az öt éve elhunyt Demján Sándor alakját, akivel együtt gondolták ki többek között a Széchenyi-kártyát. Elmondása szerint a nagyvállalkozótól két dolgot tanult: az egyik, hogy nemzeti önbecsülés nélkül nincs magyar siker. Demján Sándor mutatta meg azt is: van olyan, hogy baloldali hazafiság, amellyel a jobboldal is meg tudja találni az együttműködést. A másik fontos dolog, hogy csak olyasmire érdemes vállalkozni, amit mások lehetetlennek gondolnak. A mostani kormány is csupa lehetetlen dologra vállalkozik rendszeresen, és vállalkozott 2010-ben a válságkezelés megtervezésekor: egyszerre növelni a magyar gazdaság méretét, elérni a magasabb foglalkoztatottságot, leszorítani az államadósságot, ugyanakkor csökkenteni az adóterheket.
Ezekről minden liberális tankönyv azt mondja, hogy csak külön-külön lehetségesek
– idézte fel.
Megpróbáltuk, és sikerült is
– tekintett vissza, kiemelve: a GDP nominális értékben megháromszorozódott 2010 óta, a foglalkoztatottak számát 1 millióval növelték, az adóék mutatószáma 41 százalékkal csökkent, de a cél a további csökkenés. Az államadósságra kitérve elmondta: a pénzügyminiszternek köszönhetően 2019-re sikerült azt levinni 65 százalékra, majd a Covid és a háború miatti visszafordulást követően “most megint jó irányba áll a kocsi rúdja”, az év végére 70 százalék alatt is alakulhat az államadósság. Hozzátette azt is: az ország kitettsége sosem volt olyan kicsi az államadósság tekintetében, mint most, a 2010-es 4 százalék helyett ugyanis az állampapírok 22 százaléka van a hazai lakosság kezében.
Ezzel Európában csúcstartók vagyunk
– hangsúlyozta.
A keleti nyitás politikájának gondolata valójában Demján Sándortól származik
– tekintett vissza Orbán Viktor, felidézve: 2009-ben együtt utaztak Kínába, hogy már ellenzékből megtörténjen a kapcsolatfelvétel.
Orbán Viktor kitért arra is, hogy a jövőben el kell kerülni a hitelezés, az energiaárak és a fogyasztás csapdáját. Rámutatott: az energiaárak csapdáját a lakosság esetében sikerült elkerülni, a vállalkozóknak azonban ez terhet jelent. Közölte: a kormány legutóbbi ülésén 10 eurós árcsökkentésről döntöttek, az intézkedéseket hamarosan látni fogják, és a következő évben további energiaár-csökkenéseket szeretnének “előidézni” a vállalkozók számára, hogy megtarthassák a versenyképességüket. Hozzátette: a hitelezés csapdáját a kormány nem tudja egyedül elkerülni, bár próbálnak a “jegybank hatáskörét súroló módszerekkel” a kamatcsökkentés irányába lépni, de ez nem változtat azon a tényen, hogy a kamatszint meghatározása Magyarországon a monetáris politika része és annak gazdája a jegybank.
Abban a minden modern piacgazdaságban fennálló klasszikus vitában, hogy a biztonság érdekét szem előtt tartó magasabb kamatok vagy a beruházásokat lehetővé tevő alacsonyabb kamatok legyenek, a kormány mindig a vállalkozók és a gazdaság oldalán áll, mert abban érdekelt, hogy növekedés és hitelezés legyen.
Ehhez alacsonyabb kamatok tartoznak
– hangsúlyozta. Orbán Viktor kitért arra is, hogy amikor a kormány nem tud eredményt elérni, mert a jegybank magasan tartja a kamatokat, akkor hitelprogramokkal próbálnak a vállalkozóknak segíteni. Példaként hozta az újraiparosítást, gyármentést és exporttámogatást célzó programokat, amelyekben a magyar vállalkozók részt tudtak venni. A fogyasztást illetően egyetértett Parragh Lászlóval – a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnökével – abban, hogy a fogyasztás lassabb ütemben tér majd vissza a régi szintre.
A magyar józan fajta, és amikor nem fogyaszt, azt jelenti, megtakarít
– mondta a miniszterelnök, hozzátéve: miután a gazdaságban van pénz, és még az idei, nehezebb esztendőben is keletkeztek újabb jövedelmek, amelyeket az emberek “nem fogyasztanak el”, hanem megtakarítanak, ez a számlákból világosan látszik, emögött egészséges életösztön húzódik meg. Kiemelte: a kormánynak nem dolga, hogy mesterséges eszközökkel kibillentse az embereket a normális gondolkodás ösvényéről. Ugyanakkor az sem jó, ha az emberek óvatossága indokolatlan félelemből fakad, azokat el kell oszlatni. Orbán Viktor azt mondta: ma több az indokolatlan félelem a gazdaság jövőjét illetően, mint a valóság azt indokolná.
Ezért a kormánynak óvatosan, de egyértelműen azt az üzenetet kell küldenie a magyar lakosságnak, hogy a 2024-es év reményteljes év lesz
– közölte. A kormányfő beszélt arról, hogy a gazdaságban is vannak fétisek, mítoszok, amiket időnként érdemes megvizsgálni, érvényesek-e még. Értékelése szerint szertefoszlott az a mítosz, hogy az európai gazdaságban uniós tagállam uniós pénz nélkül nem tud boldogulni. Az, hogy 2023-at így kivédték, 2024-ben visszatér jól láthatóan a növekedés és közben “egyetlen penny” európai uniós támogatás sem érkezett Magyarországra, jól mutatja: lehet úgy szervezni a gazdasági életet, hogy csak saját erőforrásokra vagy piaci alapon bevont erőforrásokra építik a gazdaság növekedését az Európában megszokott pénzügyi transzferek helyett vagy nélkül. Ez nem azt jelenti – folytatta a kormányfő –, hogy azt a “pár milliárdocskát”, amivel tartozik Európa, ne hajtanák be rajtuk, de fontos, hogy a magyar gazdaságban meglegyen az önbizalom.
A magyar gazdaság az elmúlt időszakban, 2022–23-ban bebizonyította, hogy politikai alapú pénzügyi transzferek nélkül is képes eredményeket elérni
– mondta. A kormányfő értékelése szerint a mostani válság – amelyen lassan túljutunk – nem konjukturális természetű. Kifejtette: ez a válság összekapcsolódik egy nagy világpolitikai és világgazdasági átrendeződéssel, amit érdemes figyelembe venni. Arról van szó, hogy az eddig megszokott dolgok nem fognak működni úgy a jövőben, mint a válság előtt. A gazdasági erőviszonyok átrendeződnek, új technológiák lépnek be, és ezek iparágaiban a hagyományosan vezető, nyugati civilizációs előny eltűnt.
Az új iparágakban Magyarországon is látható, hogy a keleti technológia versenyre hívja a nyugatit
– mutatott rá. Orbán Viktor hozzátette: ez azt jelenti, hogy a technológiai átrendeződés magával fog hozni egy informatikai korszakváltást, egy automatizálási, digitalizálási átalakulást és egy energetikai új korszakot.
Az energiát egészen máshogy tároljuk a jövőben, mint eddig
– közölte, azt prognosztizálva: a világgazdaság kiegyensúlyozottabbá válik ezekben az új iparágakban, kelet és nyugat nagyjából azonos súllyal vesz részt ebben a versenyben. Aláhúzta: Magyarországnak ebben a nagy átalakulásban meg kell találnia a helyét. Más ágazatok válnak fontossá, és más ágazatokban keletkezik a nagyobb profit, máshonnan érkeznek a versenytársak.
Azért, hogy nyertesei legyünk ennek az átalakulásnak – a vállalkozók segítségével –, rá kell kapcsolódnunk az új technológiákra, és a kapcsolatrendszert is ki kell egészíteni az eddig nyugati helyett keleti kapcsolatokkal
– hangsúlyozta. A kormányfő úgy összegzett: nem a politika önérdeke hozza tehát a keleti nyitást, hanem a magyar gazdaság és az azt működtető vállalkozók érdeke az, hogy Magyarország az együttműködés, az összekapcsolódás melletti elkötelezettséget mutató külpolitikát folytasson. Ugyanakkor jelezte: ezt az utat a kormány “csak kikövezni” tudja, “járni rajta nem fog”, az a vállalkozók feladata.
Kitért arra is, hogy a kormányban van egy nagy vita arról, hogyan lehet meghatározni azokat a területeket, amelyek a jövő leginkább profitábilis iparágai lesznek. Az egyik ilyennek nevezte a zöld gazdaságot és a zöld energiát, ideértve az atomenergiát is. Jelezte: egymás után írják ki a több tízmilliárdos pályázatokat a vállalkozóknak és a családoknak is ezeken a területeken. A második fontos területnek a logisztikát nevezte; értékelése szerint a következő évtizedben a magyar gazdaságban a zöldenergia mellett a logisztikában nyílnak nagy lehetőségek. Hangsúlyozta: emellett a következő tíz évben az infokommunikáció, a hadiipar, az élelmiszeripar, a gyógyszeripar és járműipar lesznek még nemzetgazdasági szempontból a legfontosabb, fejlődési lehetőséget teremtő iparágak.
A vállalkozókat arra biztatta: működjenek együtt a kormánnyal, és továbbra is tegyenek kezdeményezéseket, indítványokat a kormánynak. A miniszterelnök beszéde végén “zsíros profitot, nagy bevételt, rengeteg munkavállalót, új, még eddig nem hajózott vizeken való sikeres vitorlázást” kívánt a magyar vállalkozóknak.
Forrás: MTI – PS
Follow @jobboldalihirek